Az Alföld és Jász-Nagykun-Szolnok Megye északi részén, a Tiszától nyugatra, a Zagyva és a Tarna folyók, valamint az Ágó patak által körülzárt, vizek alkotta sík vidék a Jászság, földrajzilag a Mátra-alja folytatása.

Őseink az alánok voltak, akik a mai Irán területén éltek. Az i.e. III. századtól hatalmas birodalmuk volt az Aral- és a Balechas-tó közötti területen, később pedig a Kaspi vidékén is. A nagy birodalom – Kangkü – a perzsákat is veszélyeztette. A népvándorlás elsodorta a birodalmat, népei szétszóródtak a Kelet-európai síkság déli részén, együtt éltek különböző népcsoportokkal. A későbbi idők során ebből a keveredett népcsoportból a Kaukázus hegyláncai között kialakult az oszét nép – akik ma is ott élnek – , a másik része tovább vándorolt nyugat felé, ők lettek a jászok.
A történelem évszázadai folyamán a jászok már sokszor tanúbizonyságot tettek konok kitartásukról és irigylésre méltó összetartozásukról. Kiváló bizonyíték erre az 1745-ös redemptiokor – amelyre minden évben a Jászok Világtalálkozóján (1. kép – logo) emlékezünk meg – visszanyert kiváltságaink és szabadságunk, majd ezek végleges elvesztése után még jobban megerősödő ön- és identitástudat, ami máig a jászok egyik legfontosabb köteléke. Ez az öntudat nem csupán érzésekben és tettekben van jelen, de jól megfigyelhető a különböző jelképeken is. A jelképek sorában sajátos helyet foglal el a jászok címere (2. kép), kürtje (3. kép), himnusza és a Jászkun Kerületek Székháza.
A megye második legnagyobb területtel rendelkező kistérsége a Jászság, 1161 km², amely a megye területének 20%-a. Lakónépessége a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján (2004. jan. 1-én) 89 507 fő volt, amely a megye lakosságának 21%-a. A kistérséget a következő települések alkotják: Alattyán 2085, Jánoshida 2818, Jászágó 753, Jászalsószentgyörgy 3889, Jászapáti város 9663, Jászárokszállás város 8328, Jászberény város 28 110, Jászboldogháza 1862, Jászdózsa 2323, Jászfelsőszentgyörgy 1824, Jászfényszaru város 5936, Jászivány 438, Jászjákóhalma 3095, Jászkisér 6029, Jászladány 6203, Jászszentandrás 2693, Jásztelek 1748, Pusztamonostor 1710.
A kistérség gazdaságát jelenleg is jelentősen meghatározza a mezőgazdaság, bár egyes területeken az ipar is fejlődésbe lendült. Az ipari területek főként a városok és azok vonzáskörzetében alakultak ki, így például kiemelkedő jelentősége van a jászberényi beruházásoknak (Electrolux és a multinacionális vállalat beszállítói hálózata) a térség gazdasági fejlődése és ezáltal a munkahelyteremtés területén is. Ugyancsak ipari fejlődés tapasztalható a térség északi kapujában, a meglehetősen jól fejlődő jászárokszállási Ipari Parknak, illetve a jászfényszarui Samsungnak köszönhetően. A szolgáltatói szektorban is nagyobb mértékű fejlődés tapasztalható, de ennek a lehetőségnek a kiaknázása még előttünk áll.
A jászok összefogását jellemzi a jász önkormányzatok közötti több mint egy évtizedes múltra visszatekintő együttműködés, amely a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége életre hívásában testesült meg 1991-ben. A Szövetség által indultak el szervezett formában a térségi területfejlesztési programok, így a gáz- és telefonhálózat kialakítása, valamint a térségi szennyvízprogram terveinek elkészítése, és a kivitelezés menedzselése. Ezt követően az 1996. évi törvényi változásoknak megfelelően életre hívták a Jászsági Területfejlesztési Önkormányzati Társulást, mint a JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanácsban a kistérség képviseletét ellátó szervezetet. Kezdetekben csak a fenti funkciót látta el a szervezet, míg az évek során folyamatos fejlődésen ment keresztül. Ennek a fejlődésnek köszönhető, hogy számos olyan területfejlesztési program valósult meg a kistérségben, amelyet ez a szervezet koordinált, szervezett, menedzselt és kivitelezett (pl.):
– Szennyvíz-elvezetés programjának elkészítése
– Hulladéklerakó tervének elkészítése
– Térségi hulladéklerakó kivitelezése
– Jászsági Adatátviteli Hálózat kivitelezése
– Jászsági Kistérségi és Települési Környezetvédelmi Program elkészítése
– „Jászsági Rendezvénynaptár 2003” elkészítése
– Jászsági fejlesztési elképzeléseket bemutató konferencia és kiállítás (4. kép)
A jövőbeli fejlesztések megalapozottsága úgy tűnik, hogy a térségi összefogás nélkül továbbra sem elképzelhető, de mára már világossá vált, hogy a partnerség elvének nemcsak az önkormányzatoknak kell egymás között megfelelniük. Világossá vált, hogy mindhárom szektor: a gazdasági élet, a civil élet szereplői, illetve az önkormányzatoknak együttműködve kell dolgozni a kistérség fejlődéséért a Jászság programozási dokumentumainak elkészítésétől kezdve a megvalósításon keresztül, az elkészült fejlesztések állandó nyomon követéséig. Ennek alapját képezi a nemrég megalakult Jászsági Többcélú Társulás, amely ellátja a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatait is. A Tanács munkájában szervezett formában – törvény alapján – vesznek részt a gazdasági és civil képviselők, így az ő véleményük és érdekeik is közvetlenül jutnak el a döntéshozókhoz. Az összefogásra alapozva bízunk abban, hogy az elkövetkező években a területfejlesztés lehetőségeit (főként a hazai és európai uniós forrásokat) a kistérség minél hatékonyabban tudja kihasználni.