Önkormányzataink egyre inkább felismerik, hogy érdemes energiát fektetniük a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolataikba, hiszen Kína a világgazdaság általános recessziója ellenére 10-11%-os GDP növekedésre számíthat ez évben is. A fokozódó érdeklődésről tanúskodik, hogy ma már több tucat önkormányzat rendelkezik kínai testvérvárossal, így például Szeged Sanghajt, Debrecen Csungkinget választotta párjául. A magyar kormányzati elképzelések is összhangban vannak e törekvésekkel, hiszen a magyar gazdaság számára a keletre nyitás egyértelmű előnyökkel járhat. Az egyes önkormányzatok számára a politikai-gazdasági kapcsolatok építésével lehetőség nyílhat a kínai befektetők megszólítására. Nehéz azonban eldönteni, hogyan is vágjunk bele egy ilyen vállalkozásba, milyen módszerrel próbáljunk a kapcsolatokat kiépíteni a sok ezer kilométerre fekvő és jelentősen eltérő kulturális hagyományokkal és közigazgatással rendelkező országgal. E rövid cikk ebben próbál segítséget nyújtani.

Mindenekelőtt szükségünk lesz egy jól definiált, az önkormányzat stratégiájához, gazdasági célkitűzéseihez illeszkedő célra vagy célokra. Egy önkormányzat számos általános célt megfogalmazhat azzal kapcsolatban, hogy miért is érdemes kínai partnereket keresnie: növelni kívánja a településén a foglalkoztatottságot, adóbevételeit, a települése kulturális sokszínűségét, az adott településen működő vállalkozások számára próbál piacokat keresni, ezzel biztosítva azok hosszú távon is fenntartható növekedését, fejleszteni szeretné az infrastruktúráját. Ezen indokok mellett még számos egyéb cél is lehetséges. Törekednünk kell azonban arra, hogy kevés és világos célt fogalmazzunk meg. Miután döntöttünk az általános célokról, érdemes ezeket a település és az önkormányzat adottságai alapján pontosítani és mérhetővé tenni. A céljaink kijelölése során ne feledkezzünk el arról, hogy ezeket nem önállóan, hanem a kínai partnereink támogatásával tudjuk csak elérni, azaz a célok kijelölésénél figyelembe kell vennünk az ő érdekeiket is.

Hogyan keressünk kínai partnereket? Egy magyar település számára önállóan igencsak nehéz és anyagilag megerőltető kínai partnereket keresni, hiszen számos nyelvi, jogi, kulturális, gazdasági problémába ütközik, emellett nincs meg a szükséges helyismerete, kapcsolati tőkéje és tapasztalata a sikeres partnerkereséshez. A testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és néhány önkormányzati vezető kölcsönös látogatása egymás településén ezeket az akadályokat nem képes felszámolni, érdemi, kézzel fogható hasznot ezen lépések nem hoznak, csupán formális elköteleződést jelentenek. Számos hazai település példája mutatja, hogy önmagában a kapcsolatfelvétel nem elégséges, a testvérvárosi viszony ellenére sem indultak komolyabb beruházások.

Az akadályok azonban leküzdhetők egy olyan támogató szervezettel szövetkezve, amelyik ismeri a magyar önkormányzatok gazdasági, jogi, politikai helyzetét, valamint kínai jelenléttel, így helyi- és kulturális ismeretekkel, illetve kapcsolati tőkével rendelkezik és hitelesen képes az érdekeinket Kínában érvényre juttatni. Egy ilyen partner a stratégia kialakításától egészen a megvalósítás és kiértékelés fázisáig képes segítséget nyújtani. Ehhez nemcsak magyar és kínai helyismeretre, de jogi és közgazdaságtani, menedzsment ismeretekre is szükség van. Egy ilyen partner nemcsak a szaktudásával képes hozzájárulni a sikerhez, de bevonásával olcsóbban érjük el céljainkat, mintha önállóan nekilátnánk a partnerkeresésnek, hiszen az önkormányzat oldaláról megspóroljuk azokat az egyszeri, speciális befektetéseket – legyenek azok akár tárgyi, akár emberi erőforrások – amelyekre különben nem költenénk. A hatékonyság abból adódik, hogy a feladat operatív megvalósítása nem az önkormányzatra hárul, hanem egy szakértői szervezetre, amely már rendelkezik mindazon eszközökkel és személyi erőforrásokkal, amely a projekt sikeréhez szükségesek. Az önkormányzat feladata az irány kijelölése, a döntéshozatal, míg a bevont partnere, a felhalmozott szaktudása és helyismerete alapján, a hogyan kérdésre adja meg a választ.

A javasolt támogató szervezet mellett, célszerű legalább kistérségi szinten a környező önkormányzatokkal is egyeztetni és már a stratégiakészítés fázisaiba aktívan bevonni őket is. A közeli települések stratégiai elképzelései között az egyeztetések alapján szinergiák léphetnek fel, míg az egyeztetések elmaradása negatív externáliákat eredményezhet. A kistérség többi önkormányzata mellett egyeztessünk a település gazdasági szereplőivel, civil szervezeteivel, hiszen a település legfontosabb célja e csoportok érdekeinek a kiszolgálása, védelme.

Ne feledjük, hogy a Kínai Népköztársaság legfelsőbb politikai vezetése többször egyértelműen jelezte, hogy stratégai partnernek és az Európai Unió kapujának tekinti hazánkat, így a bizalom Magyarország felé fennáll. Erre lehet és érdemes is építenie minden hazai önkormányzatnak.

A szerzővel a kapcsolatot a következő e-mail címen veheti fel: kina@jegyzo.hu.