A finn elnökség idején Helsinkiben került megrendezésre 2006. december 4-5-dikén az EU közszolgálatért felelős főigazgatóinak (DG) 47. ülése. Az ülést Ulla-Maj Wideroos miniszter nyitotta meg.
Az első napon a résztvevők két kiemelt témát vitattak meg.

Az egyik a közigazgatást érintő, európai szintű szociális párbeszéd lehetőségeinek megteremtésére, míg a másik a 2008-2009-es évre szóló középtávú program főbb irányainak meghatározására vonatkozott.
Szociális párbeszéd
A szociális párbeszéd témaköréhez kapcsolódó vitában a résztvevők hangsúlyozták a szociális partnerek közreműködésének jelentőségét a közigazgatás, illetve a közszektor teljesítményének javításában. Ennek alátámasztására magyar részről megemlítettük, hogy mennyire fontosnak tartjuk a szociális partnerek szerepét a közigazgatási kultúraváltást elősegítő új teljesítményértékelési rendszer bevezetésében. A vita lezárását követően az ülést elnöklő finn főigazgató, illetve a szakszervezetek képviselője együttes nyilatkozatot írt alá a közigazgatási vezetésről és működtetésről. Ebben a következő főbb megállapítások szerepelnek:
– A vezetés központi szerepet játszik a kiválasztásban, a személyi állomány motivációjában, a munkahelyi légkör alakításában.
– A döntési jogkörök alsóbb szintre történő átruházása miatt megnövekszik a középvezetői szint jelentősége, ezért a továbbképzéseknek szélesebb körben kell fókuszálniuk erre a vezetői rétegre.
– A vezetés kulcsszerepet játszik a személyi állomány demográfiai kihívásainak kezelésében, a fiatal munkaerő megszerzésében, a munkafeltételek javításában, a mobilitás ösztönzésében, valamint az élethosszig tartó tanulás és fejlesztés megvalósításában.
– Az egyenlőségről, valamint a diverzitásról szóló gateshead-i nyilatkozat alapján a vezetésnek küzdenie kell a munkahelyi diszkrimináció minden formájával szemben, és ehhez megfelelő képzési és egyéb támogató eszközöket kell kialakítani.
– A felső vezetésben prioritást kell élveznie az emberi erőforrás-gazdálkodásnak.
A nyilatkozat azzal zárult, hogy a – 2007 I. félévében megvalósuló – német elnökség alatt folytatni kell a szociális párbeszéddel kapcsolatos közös munkát. Ennek eredményeként várhatóan külön jelentés készül a tárgykörben, amelyet a közigazgatásért felelős miniszterek értekezlete is meg fog tárgyalni.
Reformok kritikája
Nick Manning, a GOV/OECD osztály vezetője, prezentációt tartott az innováció támogatásáról a közszférában címmel. Külön hangsúlyozta, hogy tapasztalataik szerint a közigazgatási reformok „életciklusa” igen rövid, ami általában arra vezethető vissza, hogy a reformok nincsenek kellően előkészítve, nem határozzák meg előzetesen az elérendő stratégiai célokat, s gyakran a reformok végrehajtása kampányszerűen történik. Kiemelte azt is, hogy ha többet költünk a közszférára, abból még nem következik szükségszerűen, hogy magasabb lesz a közszolgáltatások színvonala. Önmagában a változtatás még nem oldja meg a szerkezeti és működési problémákat, mint ahogy ezt sokan gondolják. A reformok előkészítése során sok esetben elmarad a változások költségeinek, hatásainak felmérése, illetve elemzése. Általános tapasztalat az is, hogy csökken a társadalom bizalma a közszférával szemben, az viszont nem egyértelmű, hogy a bizalomcsökkenés a közszolgáltatások színvonalának vagy a közigazgatás működését alapvetően meghatározó politikának szól-e.
EUPAN
Ezt követően került sor 2008-2009-es középtávú program lehetséges irányainak vitájára. A finn elnökség három munkacsoportba osztotta be a tagállamok képviselőit, hogy kötetlen formában kifejthessék álláspontjukat, s tapasztalataik alapján segítsék az együttműködés következő középtávú programjának előkészítését.
A középtávú program az Európai Közigazgatási Együttműködési Hálózat (EUPAN) együttműködését szolgálja, és segíti, hogy a hálózatban folyó munka célorientáltan, különböző munkacsoportok keretében, tervezetten történjen. A jelenleg érvényben lévő középtávú program 2007 végén lejárt, ezért el kell kezdeni a következő időszakra vonatkozó program előkészítését. A középtávú terv továbbfejlesztése kétoldalú kérdés. Egyrészről ez a dokumentum formájának fejlesztését is jelenti, másrészről a hálózat fejlesztését is.
A finn elnökség álláspontja szerint a középtávú tervet inkább a DG által kijelölt, az egész hálózatra vonatkozó közös témákra kell építeni, nem pedig a munkacsoportok által megfogalmazott javaslatokra. Ehhez arra van szükség, hogy a DG közös célokat fogalmazzon meg, amelyekhez a munkacsoportok munkája kapcsolódhat.
A középtávú tervet úgy kell megtervezni, hogy a közös céloknak időkerete legyen. Belső célokat is lehet felállítani, hogy azok orientálják a munkát. Ez a módszer alkalmas arra, hogy az EUPAN felmérje, kell-e további erőfeszítés a célok elérése érdekében vagy a célokat felül kell-e vizsgálni. A céloknak lehetőség szerint át kell fogniuk a középtávú terv teljes időszakát, s minden elnökségnek értékelnie kell az elért eredményeket. Csak olyan projekteket indíthatnak a munkacsoportokban, amelyek a középtávú tervben meghatározott prioritásokhoz kapcsolódnak.
A miniszteri találkozó döntő szerepet játszik a döntéshozatalban, az irányításban és a prioritások meghatározásában.
A tervek szerint a 2008-2009 középtávú tervet 2 lépcsőben fogadják el a német és a portugál elnökség alatt.
1. lépcső
Német elnökség: a főbb keretek elfogadása, illetve a politikai célok kijelölése a miniszteri találkozón.
2. lépcső
Portugál elnökség: konkrét programok és cselekvések elfogadása a középtávú terv véglegezése érdekében.
A részletes vitában magyar részről elmondtuk, hogy a középtávú terv prioritásának meghatározásához elsősorban a tagállamok igényeiből kell kiindulni. Ezek az igények a folyamatban lévő közigazgatási reformok keretében fogalmazódnak meg. Erre tekintettel a magunk részéről a következő prioritások szerepeltetését javasoltuk: Az emberi erőforrás-gazdálkodás területén az új teljesítményértékelési rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a teljesítmény, illetve a hatékonyság méréséhez felhasználható módszerek, illetve mérőszámok alkalmazhatóságát vizsgálja. A vagyonnyilatkozati rendszer átalakításához kapcsolódóan továbbra is prioritásnak tartjuk az etikai kérdések, valamint az érdekkonfliktusok kezelésének kérdését. A közigazgatási innováció területén javasoltuk a CAF fejlesztését, valamint a regionális együttműködéshez tartozó országok körének bővítését.
A részletes vitában elhangzott javaslatokat a finn elnökség összegezte, és további értékelésre, illetve hasznosításra átadta a német delegációnak azzal a kéréssel, hogy a német elnökség folytassa a középtávú program előkészítését.
A második napon Erkki Liikanen, a Finn Nemzeti Bank igazgatója, tartott prezentációt arról, hogy a közszféra hogyan járulhat hozzá az országok versenyképességének javításához. Ennek tapasztalatai számunkra rendkívül fontosak, mivel a konvergencia program tükrében kiemelt prioritás a közigazgatás teljesítőképességének erősítése.
Ezt követően beszámoló hangzott el az elmúlt év őszén Tamperében megtartott IV. Európai Közigazgatási Minőség Konferencia tapasztalatairól. Az ehhez kapcsolódó összefoglalóban örömmel hallhattuk, hogy a magyar kezdeményezések ott vannak az európai éllovasok körében. Ezek köréből kiemelendő az Állami Foglalkoztatási Hivatal, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a Főváros XIII. kerületi Önkormányzata. E folyamatot tovább erősítheti és gazdagíthatja a Párizsban 2008-ban megrendezésre kerülő V. Európai Konferencia, amelynek lehetőségeiről hamarosan hírt adunk a Jegyző hasábjain.
A vita lezárásaként határozatot fogadtak el a főigazgatók az eltelt féléves időszak együttműködésének eredményeiről, valamint az elkövetkezendő féléves időszak céljairól.
A határozat elfogadását követően a német delegáció tartott prezentációt a német elnökség által tervezett munkákról, valamint eseményekről, rendezvényekről. A német elnökség jelentőségét növeli, hogy a tervek szerint 2007. június 22-én miniszteri találkozó megtartására is sor kerül, amelytől azt várják, hogy a közigazgatási együttműködés, valamint az együttműködést behatároló célkitűzések politikai megerősítést nyernek. Ez újabb lendületet adhat a főigazgatói együttműködésnek. Ennek fő területei: az emberi erőforrás gazdálkodás, a jobb szabályozás, az innovatív közigazgatás, az elektronikus közigazgatás, valamint a szociális dialógus. Mindezek az Európai Közigazgatási Tér olyan közös érdekeltségű kulcsterületei, amely nemzeti