A Szendrő, Égerszög, Galvács, Perkupa, Szőlősardó, Teresztenye és Varbóc települések közigazgatási területén 2007. augusztus 16-i hatállyal alakult intézményi társulás fő célja: az önkormányzatokat és legfőképp az oktatást negatívan érintő törvényi változások ellenére a gyermekek esélyegyenlőségét elősegítő, hatékony oktató-nevelő munka megszervezése, különösen tekintettel az oktatás minőségi színvonalának emelésére.

A települési önkormányzatok képviselő-testületei arról döntöttek, hogy az Ötv. 8. §. /l/ és /4/ bekezdésében előírt kötelező közoktatási közszolgáltatási alapfeladataikat a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 25. és 26. §-aiban meghatározott alapfokú oktatási feladatot, az 1-8 évfolyamon történő általános iskolai nevelést-oktatást közoktatási intézményrendszerük útján közösen látják el.
A társult települési önkormányzatok képviselőtestületei kötelező közoktatási feladataikat a Közokt. tv. 88 §. /4/ bekezdésében foglaltak alapján társulásban való részvétellel, intézményi társulás keretében teljesítik, és a szendrői Általános Iskola, mint gesztortintézmény és a Szendrői Általános Iskola Stépán Ilona Tagintézmény útján gondoskodnak a feladatellátásáról.
A közös feladat-, és hatáskört Szendrő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete látja el. A fenntartói, felügyeleti jogokat és a közös fenntartással kapcsolatos jogokat Szendrő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete gyakorolja.
Előzmények
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2006. évi LXXI. törvény az általános iskola intézménytípust újraszabályozta. A Kt. 26. § (1) bekezdése értelmében "az általános iskolának nyolc évfolyama van." Ezzel a törvény csak és kizárólag a nyolc évfolyammal működő iskolákat tekinti általános iskolának.
A Kt. 26. § (3) bekezdése kimondja, hogy "Az alapító okirat szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola, másik nyolc évfolyammal működő általános iskola vagy legalább hat évfolyammal működő gimnázium tagiskolájaként látja el feladatait. E rendelkezések alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, amelyikben – az alapító okiratban meghatározottak ellenére – egymást követő két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon".
A Perkupa Önkormányzatának gesztorságával, öt település által fenntartott Stépán Ilona Általános Iskola tanulólétszámának vizsgálata során megállapítható volt, hogy a 2006/2007. tanévben nyolcadik évfolyamon, a következő tanévben hetedik évfolyamon a jelenlegi osztálylétszámokkal számolva nem felelnek meg a Kt- előírásainak. Az Stépán Ilona Általános Iskola beiskolázási körzetét adó településeken a későbbi években sem várható a gyermeklétszám növekedése, tehát nem átmeneti a problémával, hanem tartósan alacsony létszámmal kell számolni.
Önkormányzati intézkedést sürgetett az „önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok” részére kiírt pályázat is, mert a támogatás előfeltétele az, hogy a közoktatási intézményekben meghatározott mutatószámok teljesüljenek.
Mindezek alapján a perkupai önkormányzat Szendrő Város Önkormányzatának gesztorságát kérte a feladatellátás megszervezésében.
Az egy éves működésből levonható tapasztalatok:
Szakmai hatások
A tagiskolaként való működés lényege, hogy az iskola "egésze" biztosítsa az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzését. A tagiskolaként való működés tanulói szempontból azért előnyös, mert a székhely iskola és a tagiskola közös pedagógiai program és helyi tanterv alapján végzi a felkészítést. A közös dokumentumok lehetővé teszik a tagiskola utolsó évfolyamának elvégzése után a tanulmányok további folytatását a székhely iskolában, anélkül, hogy az eltérő iskolai követelmények, és elvárások gondot okoznának a tanulónak.
A tagiskolaként történő működéssel a munkaszervezés feltételei javultak, hiszen a székhely- és a tagiskola esetében azonos a munkáltatói jogok gyakorlója, az iskola igazgatója. Ennek megfelelően a hiányzó szakemberek pótlása, bármely oknál fogva kieső pedagógus helyettesítése munkáltatói intézkedéssel megoldhatóvá válik.
Bár a pedagógusok utaztatása révén, de megoldottá vált a teljes szakos ellátás a tagiskolában is. Szükség volt erre az átszervezésre – többek között a tanulói esélyegyenlőség biztosítása érdekében – matematika, testnevelés, német, rajz, ének-zene és történelem tantárgyak kapcsán. Ezen intézkedés kapcsán a pedagógus létszámigény is csökkent, és ez már gazdasági hatást is jelent.
Gazdasági hatások
A közoktatásban 2007 szeptemberétől megváltozott a finanszírozás rendje. Az eddigi létszám alapú központi normatívát csoportfinanszírozás váltja fel, ami az alacsony létszámú iskolák esetén jelentősen csökken a korábbi támogatáshoz viszonyítva. Az intézmények fenntartói a közoktatási feladatokhoz a többcélú kistérségi társulásokon keresztül juthatnak többletforrásokhoz.
A probléma az, hogy miközben a megváltozott normatíva-igénylési feltételek következtében csökkentek a támogatások, a társulás létrejöttével igénybe vehető plusz normatívák csupán az így keletkezett hiányt egyenlítik ki.
Jóval hatékonyabb, s immár hét település érdekében végzett szakmai munkánkhoz, nem kerül több a „pénztárcánkba”.  Esetünkben ennek alapvető oka abban keresendő, hogy a törvényi előírások szerint a társulási normatívát városi iskolába járó diákok után nem lehet érvényesíteni.
A közoktatási törvény az önkormányzatoknak nem intézmény-fenntartási, hanem feladat-ellátási kötelezettséget ír elő. A társulási forma a korábbinál jobb szakmai színvonalon, a gyermekek és szüleik terheit aránytalanul nem növelve, gazdaságosabban működő intézményrendszert alakított ki, amely stabilan, hosszú távra tervezhetően biztosíthatja a környék iskolás tanulóinak ellátását.
A döntés nehéz volt, de nem halogatható.
Sikerült a tagiskola 1-6. évfolyamát megtartani, s a 7. és 8. osztályos tanulókat iskolabusszal utaztatni, így mikrotérségünk gyermekei számára az 1-8. évfolyamos általános iskolai minőségi oktatását biztosítani. Így elmondhatjuk, hogy helyi szinten a legkisebb rossz döntést hoztuk meg egy olyan kérdésben, amelyben jó döntés nincs.
A jó döntés a társadalom, a kormány és az oktatásirányítás lehetősége.