A Jegyző és Közigazgatás július-augusztusi számában megjelent „Összefogás az „önkormányzati rendőrségért”! című cikkhez szeretnék észrevételt fűzni.

„Reflexiómban sok dolgot nem fejtek ki, mert ezek már szakmai kérdések lennének, túllépné a cikk kereteit.
A cikk szerzője bizonyára tudja, az önkormányzatok, mintegy megrendelőként léphetnek fel a Rendőrkapitányság, felé a közbiztonságot érintő körben. Erre garanciát ad az 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, nevezetesen a 8. §-a. Ebben benne van a rendőrkapitányi éves beszámoló, annak esetleges elutasításának következményei is. Az önkormányzat képviselő-testülete élhet ezzel a jogával. Javasolhatja újabb beszámoló tartását, kérheti a rendőri vezető felelősségének, alkalmasságának megvizsgálását, stb. A polgármester, a testület, ez úton „kézben” tudja tartani a rendőrkapitányt, s magát a rendőrséget is. Ez elvezethet a rendőri vezető felmentéséig is.
Jó gyakorlat az, mikor a Rendőrkapitányságok bekérik a helyi önkormányzati rendeletek, s ezt oktatják az állománynak, utasítják őket, hogy megsértésük esetén lépjenek fel. Úgy gondolom, ha jó a kapcsolat a rendőrkapitány, őrsparancsnok és a polgármester közt, ez nem probléma.
Az okmányirodák árszervezésével, vagyis hatáskörök áttelepítésével annyiban értek egyet, hogy talán polgárbarátibb lett. Ha az lett, mert itt sem kevesebb a panaszok száma, úgyhogy ezt fenntartással kell kezelni. Az okmányirodák ma több dolgozóval, és drágábban működnek, mint a Rendőrségnél. Panaszok, panaszosok mindig voltak, és lesznek is.
Nem hinném, hogy egy önkormányzat hatékonyabban tudna működtetni egy Rendőrséget, mint az állam. Ő maga sem teszi meg, szakértők szerint olyan 70 százalékban finanszírozott a Rendőrség.
Miért gondolja a cikk szerzője naivul, hogy az állam által folyósított normatív támogatás elég mindenre? A most működő centrális irányítás olcsóbb. Ruházat, felszerelés, kiképzés, stb.
Ön, mint polgármester jobban tudja, jogszabály szerint hatásköröket telepítenek az önkormányzatokhoz, a normatív támogatás meg vajmi kevés.
És végezetül. A Horn kormány idején kidolgoztak egy tervezetet, melynek egyik fontos része volt az un. Őrsprogram. Ennek az lett volna a lényege, hogy minden kisebb városban, vagy lakóövezetben létre hoztak volna egy 25-50 fős rendőri egységet. Ez pénz hiányában sajnos csak félig sikerült. Manapság 10 – 12 fős őrsök vegetálnak.
Úgy gondolom, van rendőr!
Csak nem az utcán, hanem az irodákban! A Határőrség integrálása után kb. 44 ezerre nőtt a Rendőrség létszáma.
Dr. Salgó Lászlónak volt egy elképzelése a Rendőrség átalakításáról. Az állomány egyharmada, – egynegyede közterületi szolgálatot látott volna el, vagyis több rendőr lett volna az utcán. Az alsó szinteken mindenhol megértésre talált, talán tábornok társai, vagy politikai akarat hiánya miatt nem valósult meg ez az elképzelés. Csökkentették volna a vezetői, irányítói szinteket, ezzel néhány ezer rendőrrel több lett volna kint az utcán, megyénként. Ez már más, szakmai dolog, nem folytatom.
Legyen, vagy ne legyen!?
Lehet önkormányzati rendőrség, csak politikai akarat kell, s ennek megfelelő jogi szabályozás, és anyagi hátér is kell!
És ez utóbbi a legfontosabb!
dr. Váli Zoltán
ny. rendőr alezredes