Hévízen 2500 építményadó fizetésére kötelezettet tartunk nyilván, ezek 8%-a, hozzávetőlegesen 150 adóalany nem magyar állampolgárságú.

Pontos adatot azért nehéz adni, mert az építményadó szempontjából az állampolgárságnak nincs jelentősége, ezért azt nem is tartjuk nyilván. Ugyanakkor a mindennapi munka során rendszeresen szembesülünk olyan sajátosságokkal, mely a külföldi állampolgárságúakat megkülönböztetik az adóalanyok többségét adó magyar állampolgároktól, természetes és jogi személyektől.
Nyelvi nehézségek
A külföldi ingatlantulajdonosok jelentős hányada német anyanyelvű. Ugyanakkor az utóbbi időkben egyre több orosz anyanyelvű vásárol ingatlant, s válik adóalannyá. Az adóigazgatás szaknyelvét még a magyar anyanyelvűeknek sem könnyű mindig megérteni, ezt szakmailag helyesen, ugyanakkor megérthetően idegen nyelvre fordítani sokszor szinte lehetetlen. Szerencsére a külföldi adóalanyok többsége közvetítő segítségével vásárol ingatlant, s e közvetítő segít az ingatlannal kapcsolatos teendőik, így az adóbejelentkezés intézésében is. A közvetítő az ügyfelek számára bizalmi ember, tőle hitelesebb, elfogadhatóbb az adókötelezettség tolmácsolása, mint az először látott ügyintézőtől.
Kézbesítés, elérhetőség
A külföldi ingatlantulajdonosok többsége nem letelepedési céllal vásárol ingatlant Hévízen, s így életvitelszerűen nem tartózkodik itt. Jellemzően április-május környékén érkeznek, s szeptember-október hónapban távoznak. Az adókötelezettség változás (adómérték-változás miatt) általában január 1-jei hatállyal lép életbe, az erről szóló határozat február-március hónapban kerül postázásra. A külföldi ingatlantulajdonosok ez időben jellemzően nem tartózkodnak magyarországi címükön, őket elérni nehézkes. A határozatokat csak később, június-július hónapban veszik át, emiatt csúszik a fizetési kötelezettség is, amit egyedi esetenként kell kezelni, annak pótlékkötelezettségével együtt.
Ugyanebből ered az adófizetés nehézsége is. Az első fizetési kötelezettség időpontjában, március 15-dikén ők még nem elérhetőek, a részükre küldött fizetési felhívás a postaládájukban köt ki. Az adókötelezettséget így késedelmesen teljesítik, ebből következően pótlékot kell fizetniük, amit jogtalannak, igazságtalannak tartanak. Sok esetben az év közepén rendezik az egész éves kötelezettséget, s nem értik, hogy ha előre is fizetnek, akkor miért számolunk pótlékot a késedelmes fizetésért, a kettő miért nem egyenlíti ki egymást.
A probléma megoldása érdekében próbáljuk ezen adóalanyokat (is) rávenni a csoportos beszedési megbízás rendszerére. Ennek a törekvésünknek az eredményét mutatja, hogy az adókötelezettségeit csoportos beszedési megbízással teljesítők 55%-a külföldi adóalany.
Végrehajtási eljárást ritkán indítunk külföldiek ellen. Van olyan eljárás, mint a bérből való letiltás, mely náluk nem kivitelezhető, de inkább az a jellemző, hogy önként rendezik adótartozásukat a felszólító levelekre reagálva. Ugyanakkor előfordult már inkasszó, és ingatlan jelzálog bejegyzés is velük szembe, de elenyésző számban.
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a nem magyar állampolgárságú ingatlantulajdonosok sajátos csoportját adják a hévízi adóalanyoknak. Elfogadják, hogy ingatlantulajdonuk kötelezettséget is jelent, többek között adókötelezettséget is, így az adófizetési szándékkal általában nincs gond. Viszont sokszor gondot okoz az adókötelezettség pontos teljesítése.
A külföldi adóalanyok egyre nagyobb számban jelennek meg ügyfélként a helyi adóigazgatásban. Fel kell készülnünk ezen adóalanyok kezelésére, problémáik, gondjaik megoldására.