Nagykanizsa életében, fejlődésében a történelem folyamán meghatározó szerepet játszott földrajzi fekvése. Városunk Délnyugat-Magyarországon fekszik az európai V. számú közlekedési folyosó mentén, több fontos közúti és nemzetközi vasúti vonal metszéspontjában. A város természetes kapocs a Balkán és észak-olasz térségek felé, 50-70 km-es körzeten belül elérhető Horvátország, Szlovénia, Ausztria.

A XIX. század utolsó harmada hozta a város mindmáig ható erejű legnagyobb fellendülését. A Budapestet az Adriával összekötő déli vasút 1861. évi megépítése kereskedelmi és ipari központtá tette Nagykanizsát. A kereskedelem terén óriási növekedés mutatkozott, s ezen időszakban vált meghatározóvá a város életében, mely kereskedelmi jelleg napjainkig fennmaradt.
Korunkban az M7-es autópálya elkészülése újból az európai vérkeringésbe helyezi Nagykanizsát és korlátlan lehetőségeket nyit további fejlődéshez. Egy ország vagy egy országrész társadalmi és gazdasági fejlődése alapvetően függ a közlekedési adottságoktól, a közlekedési hálózatok kiépítettségétől. Ma főként a globalizáció formálja a gazdasági életet: nemzetközivé váltak a piacok, a vállalkozási formák nagy része is, új termelési és szállítási formák honosodtak meg. Fontossá vált az egyes térségek gyors elérhetősége.
A magyar autópálya-sűrűség a nyugat-európainak csak körülbelül egynegyedét éri el. Szükségessé vált olyan közlekedési rendszer kiépítése, mely jól illeszkedik az európai regionális rendszerekhez. Az országos közúthálózat-fejlesztés esetében ez azt jelenti, hogy minél előbb meg kellett építeni az EU kiemelt közlekedési folyosóihoz és a szomszédos országok nemzetközi főútvonal hálózatához csatlakozó útjainkat.
Az M7-es autópálya 2008 tavaszán átadott utolsó szakaszaival együtt Budapesttől az országhatárig autópálya húzódik, mely összeköttetést teremt a horvát és a szlovén, s ezen keresztül az olasz autópálya-rendszerrel. Elérhetővé váltak az adriai kikötők nemzetközi repülőterek, Európa nagyvárosai. Lehetőség nyílt ezen országok befektetőinek – főként – a határokhoz közeli megyékben való terjeszkedésére. A Nagykanizsán működő cégek a kedvező földrajzi elhelyezkedésből adódóan egyrészt az unió és az adriai kikötők, másrészt az országon belüli, mindkét irányú áruáramlásban részt tudnak venni.
Mi is jellemzi a jelenlegi Nagykanizsát? A „kereskedő város” mivoltát támasztják alá üzleteinek számadatai. Jelenleg 1300 üzlet található, melyek kis- és nagykereskedelmi tevékenységet, valamint vendéglátást folytatnak. A vendéglátóhelyek száma: 200. Területünkön 15 üzletközpont, nagyáruház, valamint 10 autókereskedés működik. A lakosság kereskedelmi kiszolgálását illetően hiány nem mutatkozik, minden területen bőséges a választék. Belvárosának kereskedelme a rohamosan bővülő üzletközpontok betelepülésével azonban átstrukturálódott. A ruházati, iparcikk üzletek jelentős része ezen üzletcentrumokba települt át. Helyüket különböző szolgáltatások, hitelirodák, ingatlanközvetítők, pénzintézetek vették át.
Szálláshelyek tekintetében különböző típusú szállások várják az idelátogatókat, kettő szálloda és három turistaszálló mellet 14 panzió üzemel és magánszálláshelyek is rendelkezésre állnak.
Természetesen a kereskedelem mellett az ipari tevékenységek is jelen vannak. Az ipari tevékenységek működését, bővítését hivatott elősegíteni önkormányzatunk által létrehozott ipari park, mely 134 ha terület. Itt jelenleg 85 cég működik, melynek több mint ötöde termelő cég. A kibontakozóban lévő ipari park-építések is afelé mutatnak, hogy a koncentrált, kedvező adottságú telephelyek vonzzák a külföldi befektetőket és a hazai beruházókat.
Az autópálya kedvező hatásai: a már működő vállalatok versenyképességének növelése, nagyobb tőkevonzó képesség, a régió infrastruktúrájának fejlődése, áruellátás javítása, külkapcsolatok erősödése, lakásépítés élénkülése az autópálya mentén lévő településeken, csökken a belvárosi zsúfoltság és a környezeti ártalmak a lakott területeken.
A sztráda beruházásvonzó hatásának kézzelfogható jelei Nagykanizsán:
• az autópálya léte a mindenkori külföldi befektetői érdeklődés kitüntetett eleme: Az autópálya menti területek versenyelőnyt élveznek a befektetőkért folyó vetélkedésben (több nemzetközi cég már telephelyet hozott létre az Ipari Parkban);
• az autópálya kivitelezések és fejlesztések csökkentik a munkalehetőséget, növelik a foglalkoztatottságot;
• a többlet-foglalkoztatásból többlet jövedelemadó és elmaradó munkanélküli járadék;
• feldolgozóipari szempontból döntő fontosságú az autópálya megléte, mivel hatékonyabb és olcsóbb az áruszállítás;
• az autópálya közelsége egyértelműen növeli az érintett kistérségek népességmegtartó erejét.
A felsorolt pozitív hatásokat nem kizárólag az autópályák építése eredményezi. Ezek létrejöttéhez az autópálya építés csak szükséges, de nem elégséges feltétel. A sztráda nyújtotta előnyökhöz kedvező makrogazdasági környezet, olyan pénzügyi és adópolitika is szükségeltetik, amely vonzza a befektetőket és a letelepedni szándékozókat.
Meg kell említenünk olyan nem gazdasági hatásokat is, amelyek közvetlenül javítják az autópálya vonzáskörzetében lakók komfortérzetét, megelégedettségét is. Egyfelől a munkaalkalom tölt be ilyen szerepet, másfelől az olyan nehezen számszerűsíthető előnyök, mint az oktatási és egészségügyi létesítmények jobb megközelíthetősége.
A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a gépkocsi forgalom az autópálya megépítése óta jelentősen megnövekedett. Azonban nemcsak pozitív hatásait tapasztaljuk az autópálya átadásának. Azok az utasok, akik eddig városunkon át igyekeztek úti céljuk felé, most elkerülnek bennünket. Nem tudjuk őket a városba irányítani, ami a helyi és környékbeli idegenforgalom számára kedvezőtlen hatású lehet.
Az úthálózat fejlesztésével kapcsolatosan a jövő feladata a fővárosközpontú gyűrűs szerkezetet megtörő keresztirányú utak építése az országon belüli és a nemzetközi regionális kapcsolatok erősítése érdekében.