"Az évek során a közigazgatás magához kötött, személyes céljaim letisztultak. A speciális szakismeretet itt próbálom hasznosítani, ahol vagyok. Nyesegetem saját környezetem ösvényeit, és tanfolyamon tanítom a tudni vágyókat."

E cikk terjedelmének korlátai között tekintsük át, hogyan is áll a jegyzô és az informatika egymással. Induljunk el a közigazgatás egészének szintjérôl. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a közigazgatás egészére vonatkozóan a kormányoknak nincs fejlesztési koncepciójuk. Ez nemcsak az informatika terén tapasztalható. A központi közigazgatás részterületei érintettek csupán a fejlesztési koncepciókban (okmányirodák, határôrizettel kapcsolatos törekvések stb.). Az önkormányzati igazgatás a központi közigazgatással szemben e tekintetben a figyelem még alárendeltebb helyére kerül. Kitapintható különbségek alakulnak ki a különbözô önkormányzatok szintjei szerint is. Más lehetôségekkel rendelkezik egy megyei, megyei jogú városi, városi és községi hivatal. Nagy örömmel olvasom a lap hasábjain a nagyobb testvérek összefogását. Ez nagyon fontos, hiszen jelenleg nincs más, aki összefogja a szerteágazó feladatokat, mint mi magunk.

A jegyzô a hivatal szakmai vezetôje, ezért szakmai felelôssége a hivatali működés hatékonyságának javítása, amelyhez nagymértékben járulhat hozzá az informatika. A legjobb megoldás lenne egy lépésben lecserélni az elavult gépeket, azonos szintre hozni az operációs rendszereket, kiépíteni egy helyi hálózatot, azt bekapcsolni egy országos közigazgatási hálózatba, olyan szoftvert vásárolni, amelynek elemei egységes elv szerint átfogják a hivatali tevékenység egészét, és valamennyi dolgozónkat kiképezni a gépek és programok használatának magas fokára, az erre alkalmatlanokat lecserélni. Nyilvánvaló, hogy ez vezetne a lehetô legjobb eredményhez. Ezt a megoldást azonban nem választhatjuk, hiszen nincs elegendô pénzünk, és van még bennünk némi emberség idôsödô és általában ebbôl eredôen már az új technikával nehezen barátkozó munkatársaink iránt, ugyanakkor a munkaerôpiacon sem állnak sorban az informatikában jártas közigazgatási szakemberek. (Csak zárójelben jegyzem meg: a kihívás nemcsak a vezetettekre, de a vezetôkre is érvényes.) Marad tehát a folyamatos fejlesztés. A cél eléréséhez évek kellenek, az informatika olyan világ, ahol a fejlôdés nem enged megállást.
El kell érni, hogy minden ügyintézô saját számítógépe elôtt ülhessen és dolgozhasson. A gépek helyi hálózatba kapcsolását indokolhatja a nem kellôen kihasznált sok egyedi nyomtató helyett korszerű központi nyomtató használata, lapolvasó vagy más ilyen jellegű technikai eszközök használata, továbbá központi adatbázisok használata, egymással kommunikációra képes programok használata. Ez a fejlesztési csomag tehát helyi döntések eredménye.
Nógrád megyében kiváló lehetôség az X400-as levelezôrendszer használata, amely az önkormányzatok és a közigazgatás más szintjei közötti kommunikációt teszi lehetôvé. A megyei közgyűlés kezdeményezésére kiépített rendszerben a megye minden önkormányzata kapcsolatba léphet egymással, a közigazgatási hivatallal, a TÁKISZ-szal, a deko szervekkel. A zárt rendszer egyfajta biztonságot is jelent a „világhálóval” szemben. Ki kell még alakítani a rendszer használatának szabályozását. Ez a döntés tehát nem a jegyzô hatásköre, de környezetében szorgalmaznia kell elérését.
Saját hatáskörbe tartozik azonban az internetes világhálóhoz történô csatlakozás, amely ugyancsak összekapcsolódási lehetôséget eredményez.
A személyzeti munka követelményeit szintén helyben kell megoldani. Mivel a tanfolyamok az átlagos ügyintézôi kereset mellett igen drágák, ezért dolgozóinktól nem várható el a teljes költségviselés. Összefogással azonban a költségek enyhíthetôk. Javaslom ezeket szűkebb környezetben, több önkormányzattal közösen szervezni.
Helyi döntés eredménye a szoftverfejlesztés is, de ki kell emelnünk néhány gondolatot. Magyarország kis ország kevés önkormányzattal, a felhasználók köre tehát behatárolt. Az igazgatásban azonban számtalan fejlesztôvel találkozunk. Egy termék (szoftver) ára függ az elôállítás példányszámától. Ez befolyásolja, hogy hogyan térül meg az elôállításba fektetett munka. Érthetô tehát, hogy a szoftverek ára magas, mert a fejlesztô nem tudja behatárolni a megtérülés idejét. A sokféle program következménye továbbá, hogy mindenki másként állítja elô a végeredményt. Más adatokkal (rekordszerkezettel) dolgozik, ebbôl eredôen más a végeredmény is. Az egyes rendszerek tehát nem tudnak egymással kapcsolatba lépni, nem tudják egymás adatait használni, illetve csak külön beavatkozással (konvertálással) lehetséges, ami számtalan veszélyt hordhat magában. Az eltérô adatstruktúrák a szabványosítás, illetve  megállapodás hiányából erednek. Összefogásra van tehát szükség ezen a téren is, amelynek indítására nagyon jó eszköz lehet a JOSZ.
Bízom abban, hogy kezdeményezésünk kormányzati támogatásra is lel. Nem várhatunk a mondás szerint a sült galambra, nekünk kell megtennünk a kezdô lépéseket a lehetôségek javítása érdekében.