Népszámlálás - 10 évenként 2000/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Anyakönyv / Cikkek

Népszámlálás – 10 évenként 2000/4

II. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
dr. Tóth Zoltán főszerkesztő



Dr. Mellár Tamás a 133 évvel ezelôtt megalapított Központi Statisztikai Hivatal 19. elnöke. Az intézmény múltjáról és a 2001. február 1-jén esedékes országos népszámlálás feladatairól kérdeztük.

 

– A kiegyezés évében, 1867-ben alakult a statisztikai hivatal, melynek elsô elnöke Keleti Károly volt. Van-e hasonlóság a hivatal múltja és jelene között?

– Korábbi elôdje is volt a hivatalnak, mégpedig az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. Fényes Elek állította fel ezt az intézményt, amelyet azonban a szabadságharc leverése után megszüntettek, és a kiegyezés után szervezték újjá. Sok hasonlóság van a hivatal tevékenységében, azonban a módszerek megújultak: a számítógépes hálózatoké a jövô.

– A folyamatos adatgyűjtés mellet a népszámlálás kiemelkedô feladat. Mi ennek a célja?

– A népszámlálás célja, hogy a társadalmi folyamatokról információkat gyűjtsünk, számba vegyük a Magyarországon élôket, és a számokból következtetéseket tudjunk levonni a lakosság összetételére, helyzetére vonatkozóan. Szűkebben vett szakmai cél, hogy a születések, halálozások, a migráció statisztikáját, amelyet a folyamatos, évenkénti adatgyűjtésbôl ún. „továbbvezetéssel” nyerünk, 10 évenként a valósághoz igazítsuk. A továbbvezetéses statisztikai módszer egyik problémája, hogy a valóságban kevesebb a lakosság száma, mint amit a statisztika mutat. A 2000. év végére Magyarország lakosságának száma várhatón 10 millió alá csökken. A népszámlálással a pontos számot tudjuk meg. Felkészülünk arra is, hogy a 10 évvel ezelôtt – a rendszerváltáskor – végrehajtott népszámlálás szakmai problémáit korrigáljuk. 1990-ben a felbomlott tanácsok és a kialakulatlan önkormányzatok – érthetô módon – nem tudtak kellô szervezési hátteret nyújtani a népszámláláshoz, továbbá nem volt elegendô pénz tisztességes szakmai munkához.

– Mennyibe kerül a népszámlálás?

– A népszámlálás mintegy 10-11 milliárd forintba kerül, amelynek 50%-a az önkormányzati feladatokat finanszírozza. Nyugodt lélekkel mondom, hogy elegendô pénz áll rendelkezésre a feladat tisztességes elvégzéséhez. Az összeg nagyságánál azt is figyelembe kell venni, hogy a kiadások majdnem fele – szja és áfa formájában – visszafolyik a költségvetésbe.

– Mi a haszna a népszámlálásnak?

– Tudományos, politikai, közigazgatási és közvéleményformáló haszna is van. A rendszerváltás óriási változásokat hozott a társadalmi struktúrában. Új társadalmi csoportok, rétegek keletkeztek, és a korábbi státusok radikálisan módosultak. A változásokat mindenki érzékeli, de hiteles adatok nem állnak rendelkezésre. A társadalmi önismeretet a szociológia és más tudományok biztosítják, számukra az adatok fontosak lesznek. A pártok folyamatosan – a 2002-es választásra készülve különösen – céljaik kidolgozásához használni fogják a statisztikát. A közigazgatás sokoldalúan hasznosítja majd a népszámlálás eredményét: az 1992-ben elhatározott címnyilvántartás elkészítése befejezôdhet; a kistérségi-regionális területbeosztás pontosabbá válhat a közigazgatási reformhoz; a költségvetési források elosztása igazságosabb (objektívebb) lehet az önkormányzatok és a központi feladatok között.

– Milyen kérdések szerepelnek a népszámlálási kérdôíven?

– A kérdések jelentôs része hagyományos: életkorral, életkörülményekkel kapcsolatos. Újszerűen kérdezzük a nemzetiségi hovatartozást, és régóta nem szerepelt a vallással kapcsolatos kérdés. Ezeket sem öncélúan kérdezzük, mert ez különösen fontos a nemzetiségek, az egyházak és a kormányzat számára, amikor források elosztásáról kell dönteni. Egy háromtagú családról – a lakás és a háztartási adatokkal együtt – összesen 16 oldalnyi kérdôívet töltünk ki, és a válaszok – családonként – kb. 65-75 percet vesznek igénybe. Ennyi szabadidôt kell áldoznia egy családnak ahhoz, hogy társadalmi önismereteink bôvüljenek. Az adatszolgáltatás egy része – törvény alapján – kötelezô, másik része önkéntes és összhangban van az Alkotmányban rögzített információs önrendelkezési joggal. A kérdôív jövedelemmel kapcsolatos konkrét kérdést nem tartalmaz.

– A KSH számára milyen kihívást jelent ez a munka?

– Az adatgyűjtés, az adatvédelem és a hasznosítás jelenti számunkra a kihívást. Az adatgyűjtésben el kell kerülnünk a kétszeres adatfelvételt, továbbá a manuális feldolgozás helyett az optikai adatrögzítés új technikájának kell megfelelnünk. Az adatvédelemmel meg kell tudni akadályoznunk az adatok ellopását, elvesztését. Alapvetô célunk, hogy a népszámlálás szellemi eredményét minél több társadalmi csoport és szervezet hasznosíthassa munkájában.

– Összhangban van-e az EU-szabványokkal a magyar népszámlálás?

– Igen, mind a népszámlálási kérdések tartalma, mind a lebonyolítás idôpontja tekintetében – amelyek az EU-tagországok adataival való összehasonlíthatóságot szolgálják – összhangban vagyunk.

– Megbízhatóak lesznek-e a népszámlálás adatai?

– A rendszerváltással lényegesen csökkent az emberek bizalma a statisztikai adatokban. A KSH célja a bizalom helyreállítása. Mindenkinek pontos adatokat kell szolgáltatnia a népszámlálás kapcsán, és mi garantáljuk, hogy a feldolgozott, rendszerezett adatok hűen fogják tükrözni a valóságot. Ebben a munkában kiemelkedôen számítunk a jegyzôkre, részükre minden útmutatást, szellemi és anyagi támogatást megadunk, hogy eredményesen tudják feladataikat elvégezni. A Jegyzô című újságban és közösen rendezett szakmai konferenciákon rendszeresen nyújtunk információkat a jegyzôk részére. A KSH 133 éves múltja is arra kötelez minket, hogy a központi és helyi faladatokat ellátó köztisztviselôk együttműködjenek.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu