“A jegyzô olyan a czivil életben, mint a katonaságnál a brigadéros. Átlag kétezer ember felett ôrködik, de nem rendelkezik.”
(Nógrádvármegye c. újság l907. július 25-i száma, “A Jegyzô “ című cikk.)

Kilencvenhárom év alatt igen sok víz lefolyt az Ipolyon, de a jegyzô helyzete változatlan maradt. A jegyzô az önkormányzati gazdálkodásban jelentôs feladat- és hatáskörrel rendelkezik, jogosultsága, eszköze igen csekély.
Arra a kérdésre, hogy „mit csinál a jegyzô?”, a válasz a teljesség igénye nélkül az alábbi: elôkészít, elkészít, nyilvántart, részt vesz, koordinál, információt szolgáltat, igényel, egyeztet, írásban rögzít, folyamatosan figyelemmel kísér, ellátja, szabályoz, benyújt, ismertet, megküld, rögzít, meghatároz, alapelveket érvényesít, áttekint, maradéktalanul biztosít, együttesen felel, számlát állít ki, igazol, gondoskodik, jelentést tesz, ellenôriz. Mindezekhez társul a „köteles” szó, mely alatt a „fejvesztés terhe mellett” értendô.
Többéves tapasztalatom, hogy a felelôsségünkhöz képest kevés jogosítvánnyal rendelkezünk. Igen könnyű dolgom volt a pénzügyi jogszabályokban megkeresni a jegyzô jogosítványait.
Legerôsebb jogosítvánnyal a körjegyzô rendelkezik, hisz a Polgármesteri Hivatal tekintetében gyakorolja az utalványozást.
Mit tehet az “egytelepüléses” jegyzô? A kötelezettségvállalást és az utalványozást ellenjegyezheti. Ha nem ért egyet a kötelezettségvállalással vagy az utalványozással, akkor az okmányra záradékot vezet, és értesíti a képviselô-testületet. Az önkormányzatiság közel tíz éve alatt nem hallottam jegyzôrôl, aki ezt a jogosítványát gyakorolta volna. Ha igen, akkor bizonyára csatolta a felmondólevelét, vagy nagy valószínűség szerint „alkalmatlansága” miatt már nem annál az önkormányzatnál dolgozik.
A jegyzôk megbecsülésének és szakmai tudásuk elismerésének tekinthetô, hogy ma már az ellenjegyzés joga megilleti a kisebbségi önkormányzatok tekintetében is, ha az SZMSZ-ben így szabályozták.
A nagyobb önkormányzatoknál – ahol ez szervezetileg megoldható, és a pénzforgalom indokolja – a jegyzô a pénzügyi vezetôt felhatalmazza az ellenjegyzésre. A felelôsséget azonban nem ruházhatja át.
Mit értettem az eszközök hiányán?
Az eszközrendszer hiányát az önkormányzati gazdálkodás fô területein keresztül lehet igen szemléletesen bemutatni.
A tervezés idôszakában a jegyzôi feladatokat az Áht. és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek pontosan rögzítik, illetve a mindenkori Költségvetési törvény mondja ki, hogy kinek, mit, mennyit, milyen célra juttat a központi költségvetés. Ezek között nem szerepel a Polgármesteri Hivatalok működését biztosító, település lélekszámához és feladathoz kötôdô igazgatási normatíva.
A képviselô-testületek jóindulatán múlik, hogy milyen összegben határozzák meg a hivatal létszámát, illetménykeretét illetve a dologi elôirányzatát.
Szakmai berkekben nem ismeretlen „az olcsó közigazgatás” szlogenje.
Ennek ellenére a jegyzô felelôs a tervezés minden szakában a szakszerűségért.
Az operatív gazdálkodás folyamatában a jegyzô szerepkörérôl már említést tettem. A jegyzô az ellenjegyzés során tanúsítja a szabályszerűséget, és szakmai szempontok szerint vizsgálja a bizonylatokat.
Az önkormányzati gazdálkodás harmadik, egyben legkritikusabb pontja az ellenôrzési rendszer. A jegyzô vezetôi feladata és kötelessége az ellenôrzés rendszerének kiépítése. A törvények összhangja e területen egyáltalán nem érvényesül. Az Áht. elôírásai szerint a belsô ellenôrzés megszervezéséért és működéséért a költségvetési szerv vezetôje (polgármester, intézményvezetô) felelôs. A Hatásköri törvény a jegyzôt teszi felelôssé az intézmények pénzügyi-gazdasági ellenôrzéséért. Az Ötv. a pénzügyi bizottságokat ruházza fel az ellenôrzési jogosítványokkal. E kusza szabályozás lehet az oka annak, hogy az ellenôrzés hatékonyságáról igen ritka esetben beszélhetünk.
A fentiekbôl jól látható, hogy a jegyzô meghatározó szereplôje az önkormányzati gazdálkodásnak, annak ellenére, hogy a jegyzôk helyzetére ma is jellemzôk a Nógrádvármegye l907. július 25-i számában leírt megállapítások.
“A jegyzô írja azt, amit neki parancsolnak. Ha baj van, akkor a bűnbak, akit elsôsorban elôvesznek a jegyzô, mert ô a falu esze, a pennája, habár a törvény nem ismeri el annak.”

Bárányné Billinger Erzsébet

l958-ban Pásztón született.
l976-tól dolgozik a közigazgatásban.
l987-ben nevezték ki vb-titkárnak Varsány és Nógrádsipek községekben.
l990-tôl Varsány község jegyzôjeként tevékenykedik.
l985-ben végezett az Államigazgatási Fôiskolán.
l996-ban a Pénzügyi és Számviteli Fôiskola Önkormányzati jegyzôi szakán pénzügyi és számviteli szaküzemgazdász diplomát szerzett.