A rendszerváltást követôen a rendôrség és az önkormányzatok kapcsolata minôségileg megváltozott. Az elsô idôszakban, amely 1990-1994-ig tartott, a hatályos jogszabályok ugyan rendelkeztek a feladat, felelôsség és kapcsolattartás tekintetében, de ezek nem konkrét formában jelentek meg. A jogszabályi lehetôséget, amelyek megnyitották a minôségi kapcsolat megteremtését, a Rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. Törvény biztosította.

Az önkormányzatokkal az 1990-es évek elején nagyon sok településen olyan konkrét munkakapcsolatok alakultak ki, amelyek a közrend-közbizonság tekintetében korszakalkotónak jellemezhetôk. Nyilvánvaló, hogy a nagyon meghatározó anyagiak óriási lehetôségeket biztosítottak. Az ez irányú keretek rendkívüli szűkülésében a közrend, a közbiztonság kérdése újból elemi erôvel vetôdik fel.

A költségvetési konfliktusok, amelyek az önkormányzatoknál és a rendôrségnél kínzó problémákat vetnek fel, determinálják a problémák megoldásának más eszközökkel történô végrehajtását. Ennek egyik nagyon fontos eszköze a rendôrségi törvényben meghatározott „Közbiztonsági és bűnmegelôzési bizottságok” létrehozásának intézményrendszere. Nógrád megyében az 1996-ban elindított „Nógrád Biztonságáért” program, fontos intézménye a megyei, majd városi szinteken létrehozott bizottságok működtetésének. Tapasztalatként könyvelhetjük el, hogy az adott településhez kötôdô biztonsági jellegű problémák kezelésének egyik legfontosabb eszköze lehet a jól működô bizottság. Ezeknél a bizottságoknál már nem formálisan jelennek meg az együttműködés kérdései, hanem konkrét programok kidolgozásában és az azokat működtetô személyek – akik lehetnek civil és önkormányzati szférából is – tényleges tevékenységében. Ez azt is jelenti, hogy az évenkénti kötelezô beszámoló tartalmi elemei és az azokért felelôs személyek nem általánosságban, hanem konkrétan értékelnek a megvalósult programok tekintetében. Természetesen a számonkérés lehetôsége is nagyobb mértékben biztosított, mint más esetekben. További elônye a bizottságok működésének, hogy a lakosság önszervezôdô csoportjai – civil szervezet, de az egyes állampolgárok (érdekeiknek megfelelôen) – bevonhatók a munkába. Kétségtelen tény, hogy a programok működtetésének szempontjából a rendôrségnek jelenleg és még a belátható jövôben is katalizátorként működô szerepe van.

Az önkormányzati és a rendôrségi vezetôk fontos feladata, hogy megtalálják azokat a személyeket, akik elhivatottan és motiváltan képesek és hajlandók a bizottságokat működtetni. A felmerülô közbiztonsági kérdések állandó napirenden tartásával az elôzôekben említett minôségi együttműködés kérdésében jelentôs elôrelépés tehetô.
Megragadva az alkalmat, szeretném felajánlani „A JEGYZÔ” olvasóinak azt a lehetôséget, hogy a nógrádi programról igény esetén részletesebb tájékoztatást adjunk. A megyei programot a rendôr-fôkapitányság bűnmegelôzési osztálya tartja kézben. (Tel./fax: 32/420-020)