Nem mindennapi elismerést tudhatnak magukénak a mohácsi busójárás hagyományának ápolói. A mohácsi sokácok népszokása – Magyarországról elsőként- 2009. október 2-án Abu-Dhabiban felkerült az UNESCO „Az Emberiség Szellemi Kulturális Öröksége” Reprezentatív Listájára.

Az UNESCO, azaz az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szakosított szervezete kezdeményezésére 2003-ban jött létre az a nemzetközi egyezmény, amely egységes szellemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez. Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott. Az emberiség szellemi kulturális örökségének listáját – melyen mostantól is csak mindössze 167 elem található – a 196 tagállamból álló UNESCO azért hozta létre – hasonlóan a védendő épített és természeti örökséghez -, hogy ezek a szellemi értékek is megmaradjanak az egyetemes emberi kultúra, és a helyi közösségek számára. A címről az UNESCO honlapja is beszámol, ahol olvasható egy, a busójárásról szóló leírás is. A listára kerülés közvetlen anyagi előnyökkel nem jár. Ugyanakkor a reklámértéke óriási, a cím különleges védjegy. Az UNESCO szerint a szellemi világörökségi lista fő feladata, hogy a nyilvánosság erejével a kulturális sokszínűséget fenyegető veszélyekre irányítsa a figyelmet. Éppen ezért Mohács esetében sem arról van szó, hogy pusztán a busók felvonulása kerül védettség alá, hanem az egyéb elemek is: például a bocskor-készítés, az álarcfaragás, és a táncok is. A védelem nem konzerválást, hanem folyamatos életben tartást jelent.
A listára felkerülés folyamata közel két éven keresztül zajlott. Ennek első lépéseként 2008 februárjában az önkéntesen résztvevő busókat, busócsoportokat kellett együttműködésükről megkérdezni. Jelenleg 27 csoport van, amelyben 550-600 férfi válik busóvá ebben az időszakban. A második lépcsőfok – pályázati úton – a Nemzeti Listára történő jelölés volt. 2008 decemberében a Nemzeti Bizottság felvette a Mohácsi Busójárást a Nemzeti jegyzékbe, melynek következő állomásaként a Magyar Állam Magyarországról elsőként felterjesztette a mohácsi busójárást az UNESCO-hoz. A 173 beérkezett felterjesztésből 114-et találtak arra méltónak, hogy a pályázaton részt vegyen. A kormányközi bizottság döntése értelmében a reprezentatív listára mindösszesen 73 elem került fel, köztük a mohácsi busójárás is.
A mohácsi busójárás farsang végén, rendezett maszkos, rituális, mai formájában karnevál jellegű felvonulás. A hat napon át tartó alakoskodó szokás, amelyben a város lakossága, a busócsoportok, és az ő maszkjaikat, eszközeiket készítő kézművesek, valamint az őket kísérő zenészek és táncosok vesznek részt. A szokásfolyamatba az ilyenkor idelátogató nagyszámú közönséget is aktívan bevonják, akik így részévé válnak a város több pontján zajló eseményeknek. A város önkormányzata és a busócsoportok évről évre harmonikusan együttműködve, közösen szervezik meg ezt a nagyszabású programot. A hat napra koncentrálódó eseményeken túl a busócsoportok egész éven át aktív közösségként működnek, amelynek erős csoportidentitás képző hatása van. Ehhez hozzá tartozik a hagyományokon alapuló folyamatos készülődés, az eszközök, maszkok megtervezése és elkészítése, a busóruházat felújítása, az egyes csoportok sajátos járműveinek megtervezése, kialakítása, és a megjelenésük hitelességét szolgáló kutatómunka. A busójárás eseményeinek egy része szabályosan megtervezett esemény, program (pl. busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busóavatás, néptáncbemutatók, kézművesvásár) , amelyet spontán akciók és megnyilvánulások (szabados viselkedési formák, termékenységvarázsló rítuselemek, ijesztgetés, játékosság, tánc) egészítenek ki. Az eredetileg a horvát nemzetiséghez, a sokacokhoz fűződő hagyományt mára az egész város magáénak érzi. Farsangkor az egész város felbojdul, mindenki a magáénak érzi ezt az alakoskodással egybekötött átváltozást.
E kiemelkedő cím hatására Mohács egy kicsit a világ közepévé vált. Tavaly október óta óriási az érdeklődés e farsangi szokás iránt. Ebben az időszakban a világ több országából érkeznek hozzánk turisták, delegációk. Az idei évben közel 50000 látogatóra számítunk.
Az önkormányzat feladata az idelátgatók részére a megfelelő infrastruktúra biztosítása és természetesen ennek az évszázados hagyománynak a megőrzése, átadása, védelme. A hagyomány tiszteletben tartása érdekében és az itt élők védelmében elkészült a Busójárás útmutatóját, amelynek fejezetei bemutatják a busójárás múltját, történetét, a jövőbeni terveket, feladatokat és természetesen a busójárás etikai kódexét is. E cím nagy lehetőségeket hordoz magában, fontos mérföldkő az itt élők és felnövekvő nemzedékeink számára. Kodály Zoltán szavait idézve: „ „A kultúrát nem lehet örökölni. Az egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra, meg újra meg nem szerzi magának.”