A mezei őrszolgálatról 2009/1

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Környezetvédelem

A mezei őrszolgálatról 2009/1

XI. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Hidász Lajos Budapest XXIII. kerülete



Önkormányzatunk 1996. év tavaszán kezdte meg a mezőőrök foglalkoztatását. Abban az évben egy, majd 1997. év közepétől már esetenként két mezőőrt foglalkoztatott alapvetően az illegális szemétlerakások megakadályozására, illetve a szemetelők tettenérésére és a szükséges intézkedések megtételére.

 


A területen való mezőőri jelenlét és az intézkedések nem voltak eredménytelenek, s a Képviselő-testület az 568/1997. (XII.02.) sz. határozatában az 1998. évtől 2 fő mezőőri státuszt hozott létre, biztosítva az ehhez szükséges anyagi forrásokat is. Így a már korábban is dolgozó mezőőr mellé felvételre került 1998. május 1-jétől állandó jelleggel a második mezőőr is.
Időközben a mezőőrökkel kapcsolatos jogi helyzet megváltozott, az Országgyűlés elfogadta a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvényt, majd megalkotásra került az 1998. június 1-jén hatályba lépett mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendelete, illetve a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló FM-PM együttes rendelete.
A fenti rendeletekben írottak alapján 1998. június 1-jével módosítottuk a mezőőrök foglalkoztatását és megalakítottuk 2 fővel – az előírásoknak megfelelően – kerületünk mezei őrszolgálatát.
Továbbá a jogszabályoknak megfelelően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Fővárosi és Pest megyei Földművelésügyi Hivatalától a jogszabályok hatálybalépésétől eltelt időre, negyedévi bontásban megigényeltük a mezei őrszolgálat megalakulási, továbbá negyedévente folyamatosan igényeljük az őrszolgálat fenntartási és működési költségeinek felére az állami hozzájárulást.
Ezt követően a mezőőri tevékenység eredményessége javult, de mindezek ellenére a közel 2500 ha-os, jelentősen tagolt, osztott mezőgazdasági területen egyidejűleg mindenhol mezőőreink jelen lenni nem tudtak, így az illegálisan lerakott szemét ugyan csökkent, de nem tűnt el a kerületünkből.
Majd 2000. december 19-ével 3 főre bővítettük mezei őrszolgálatunkat. Mezőőreink munkaviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. tv-ben, valamint a Budapest Főváros XXIII. ker. Soroksár Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 1/1998. (II. 05.) Ök. rendeletében foglaltak az irányadók. Feladataikat a Hatósági-Igazgatási Osztály osztályvezető helyettese irányításával látják el, az alpolgármester utasításai szerint. A munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. Feladataikat a hatályos jogszabályok betartásával, elsődlegesen a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény, a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendelet, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek a betartásával végzik.


Mezei őrszolgálat létesítése


Mezei őrszolgálat létesítésekor szükséges teendők: a mezei őrszolgálat megalakulásának tényét az önkormányzat testületi döntése alapján nyilvántartásba vétel végett a megyei földművelésügyi hivatalnak be kell jelenteni.

 


A bejelentésnek tartalmaznia kell:
• az őrszolgálat létrehozásáról szóló testületi határozatot;
• működési területet (egy működési terület egy mezőőr teljes munkaidőben való foglalkoztatását jelenti);
• az őrszolgálat létszámát;
• az őrzött terület nagyságát;
• a földrészletek helyrajzi számát és térképét, valamint
• a Polgármesteri Hivatal adószámát és bankszámla számát.
Mindezek mellett a fenntartó a mezőőr foglalkoztatásáról a földművelésügyi hivatalt és az illetékes rendőrkapitányságot öt napon belül értesíteni köteles.
A foglalkoztatott mezőőrt fel kell szerelni:
• formaruhával;
• sörétes lőfegyverrel (szükség szerint fegyverszekrény);
• könnygáz szóró palackkal.
Ajánlatos felszerelni:
• elsősegély-nyújtási felszereléssel;
• mobil telefonnal;
• távcsővel;
• fényképezőgéppel;
• zseblámpával;
• esetleg járművel.
Mindezeken túl felmerülő kiadás még: védőoltás, vizsgadíjak, egészségügyi alkalmassági vizsgálat.
A mezei őrszolgálat megalakításához a felmerült költségek után 50 %-os támogatást lehetett igénybe venni, de maximum 260.000-Ft-ot működési területenként. (1999.)


Az őrszolgálat fenntartási kiadásai


• munkabér és járulékos költségei;
• gépkocsi használat;
• telefon használat;
• fegyver használat;
• formaruha;
• film és egyéb dologi.
Az 1999. évben a mezei őrszolgálat fenntartásához a felmerült költségek után 50 %-os támogatást lehetett igénybe venni, de maximum 28.500,-Ft/hó működési területenként, amely 2008-ig 50.000,-Ft/hó-ra emelkedett.
Az Alkotmánybíróság a 116/2008. (IX. 26.) AB határozatában megsemmisítette a mezei őrszolgálat megalakításához és fenntartásához a felmerült költség 50%-a után igénybe vehető 39/2006. (V. 19.) FVM-PM együttes rendeletben szabályozott támogatás felső határát. Így 2008. október 13-ától a felmerült költséget 50%-a után igényelhető az állami támogatás.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu