A Mátra festői környezetében fekvő Recsk nagyközség és a közigazgatási területével határos Sirok, Mátraderecske, Parád települések jövőbeni fejlődési irányát erősen befolyásolja az idegenforgalom.

A térség munkavállalóinak legnagyobb foglalkoztatói az 1990-es években a recski érc-, és kőbánya vállalatok voltak. Az ércbánya tartós szüneteltetése miatt azonban jelentősen átalakult Recsk foglalkoztatási helyzete, 1999. év végéig mintegy 320 munkahely szűnt meg. Természeti értékeink a munka nélkül maradtak figyelmét idegenforgalmi lehetőségeink kiaknázására fordították, és ma már jól működő vállalkozásokat vezetnek, nem kevesen éppen környezeti adottságainkat kihasználva.
A változások a szomszédos települések közötti egymásrautaltságot is fokozták. Az önkormányzatok felismerték, hogy – földrajzi helyzetük, közlekedési kapcsolataik révén – olyan település együttesnek számítanak, melyek gazdasági fejlődése nem vizsgálható egymásra gyakorolt hatásuk nélkül. Ezért figyelmüket az együttműködés fokozására és a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázására irányították.

Turisztikai kínálat

A horgászok által kedvelt 50 hektáros, bőséges halállománnyal rendelkező Búzásvölgyi tó Recsk egyik nevezetessége. A térség természetes növénytakarója az erdő, ennek megfelelően a vadállománya is rendkívül gazdag. A parádi Cifra-istálló múzeumával és nyitott lovardájával a lovassport bázisa. A technikai sportok művelői részt vehetnek az évente megrendezett siroki motoros-találkozókon; siklóernyőzhetnek Recsken és környékén, s a terepautózásban is kipróbálhatják magukat. A téli sportok hívei a Mátrában találnak legkorábban és legtovább havat. A környéket számos turista útvonal hálózza be, többek között itt halad át az országos kék túravonal is. A népművészet és a hagyományok kedvelőit múzeumok, tájházak, várak és egyéb látnivalók várják.
Parád turisztikai értéke közismert történelmi múltjához kötődő értékei, a palóc népi építészeti emlékek, élő népi mesterségek révén. Közigazgatási területéhez tartozó Parádfürdő gyógyvízkincse elsősorban nőgyógyászati, gasztroenterológiai, valamint mozgásszervi problémák kezelésére alkalmas. A jelenleg 150 ágyas kórházban rehabilitációs fekvőbeteg ellátás is folyik. Sirok történetének szerves részét képezi a romjaiban is megragadó látványt nyújtó vár, amely az évente megrendezésre kerülő várjátékok helyszíne. Mátraderecske dinamikus fejlődését a végtagok krónikus verőérbetegségeiben szenvedők gyógyászati kezelésére alkalmas szén-dioxidnak (mofetta) köszönheti. Recsk a térség legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi területével rendelkezik. A Recski Nemzeti Emlékpark a híres-hírhedt recski kényszermunkatábor volt rabjainak állít emléket. A Hely- és Bányászattörténeti Kiállítóhely fotókon, ásványokon, bányagépeken, használati tárgyakon keresztül az ércbányászat tárgyi emlékeit mutatja be.

Egymásra utalva

Mivel a turisták érdeklődése nagyon gyakran nem egy településhez, hanem inkább régióhoz kötődik, az önkormányzatok vezetői mind nagyobb hangsúlyt fektetnek a szoros, összehangolt idegenforgalmi célú együttműködésre. Ennek keretében az elmúlt években több sikeres uniós és hazai pályázaton vettek részt. Céljuk az volt, hogy a sikeres pályázatok eredményeként elhelyezett köztéri padokkal, utcabútorokkal, információs táblákkal egységes települési arculatot alakítsanak ki a meglévő turisztikai értékek kihangsúlyozása mellett.
A már említett települések Bükkszék, Verpelét és Mátraballa községekkel kiegészülve „Palócföldi 9-ek”elnevezéssel turisztikai kiadványt jelentettek meg. Turisztikai programjaikat évente egyeztetik, civil szervezeteik kölcsönösen képviseltetik magukat a programokon hagyományaik és gasztronómiai ételkülönlegességeik bemutatásával.
A turisztikai kínálat megjelenítésére irányuló marketing tevékenység érdekében szükség volt információs bázis létrehozására is. Ezt kívánta szolgálni a recski önkormányzat, amikor a település központjában megvásárolt egy népi építészet jegyeit magán hordozó parasztházat, melyben pályázati pénzeszközökből Idegenforgalmi-Vállalkozói-Információs Központot alakított ki. Itt elsősorban a településre érkező turistákat informálják, továbbá szakmai és informatikai segítséget nyújtanak vállalkozóknak, és civil szervezeteknek is otthont adnak.
Az évtizedeken keresztül ipari tevékenységből élő falvak az elmúlt húsz évben arra kényszerültek, hogy feltárják természeti adottságaikat és eközben felismerték, hogy a gyakorlati megvalósítás, a dinamikusabb növekedés az eddigieknél nagyobb együttműködést, szervezettséget kíván. Az egymásra utaltságból következően úgy az önkormányzatok, mint egyesületek szintjén fokozni kell a térségi gondolkodást, egymás informatív segítését, a fejlesztések összehangolását a minél nagyobb multiplikációs hatás elérése érdekében.
Ha az idegenforgalom, – mint fejlesztési lehetőség – nem is kínál nagymértékű gazdasági fellendülést, de kellemesebb lakókörnyezetet, fejlettebb környezetkultúrát, vonzóbb faluképet és nem utolsó sorban kiegészítő jövedelemforrást teremt a helyi lakosság számára. Mindez pedig nagyban hozzájárul községeink népességmegtartó-képességének javításához.