Hozzáértők azt mondják, hogy egy ország akkor válik teljességgel és érdemben az Európai Unió tagjává, amikor túljut az általa betöltött, un. Első soros elnökségen. Mondják ezt azért, mivel ennek abszolválása magas színtű előkészületi és kivitelezési formaidőzítést kíván meg a nemzeti közigazgatás valamennyi szereplőjétől.

Ebben a mezőnyben helyt állni és szerepet vállalni, egyébként rangot jelent, mivel az EU jelenlegi 27 tagállamában közel 50 millió köztisztviselő, közalkalmazott és hivatásos feladatot ellátó, egyenruhát viselő Kolléga áll mintegy fél milliárd európai polgár szolgálatában.
Ma a magyar közszolgálattal szembeni legnagyobb kihívás egyébként a globalizációból, valamint az Európai Uniós tagságból ered. Egyfelől azért, mert a versenysemlegesség elvére épülő egységes belsőpiac körülményei között az ország versenyképességének javítása szempontjából felértékelődik a közigazgatási infrastruktúra teljesítőképességének színvonala. Akik előttünk járnak, azok példája igazolja, hogy a jogszerű, költségtakarékos és hatékony állam a gazdaság növekedésében kimutatható versenyelőnyt jelent. Mindez azért is fontos, mivel a globalizálódás arra kényszeríti az államokat, hogy megújítsák, folyamatosan javítsák közigazgatásuk színvonalát, ellenkező esetben nem képesek kezelni a gazdaság globalizálódásából származó kihívásokat.
Ebben a versenyben és kihívásokkal teli küzdelemben csak a teljesítőképességében folyamatosan megújuló és innovatív közigazgatás képes eredményesen helytállni. Mindezek miatt a nemzeti közigazgatás egységet kell, képezzen, s rendszerszerűen kell, hogy kapcsolódjon mindazok tevékenységéhez, akik az európai léptékű döntés-előkészítésben nemzetközi közszolgálati jogviszonyban állnak, vagy nemzeti szakértőként dolgoznak Magyarország eredményességéért. Tevékenységük nem szakadhat el, ill. nem szakítható el attól a hátországtól, amelyet az EU sajátos helyi dekóiként a nemzeti közigazgatási szervek személyi állománya végez a mindennapokban a közjó és közérdek szolgálatában. Annál is fontosabb ez a kölcsönhatás, mivel a döntés-előkészítés legkezdetibb fázisaiban még minden állam szakértője fej-fej mellett halad, de a későbbi intézményi keretekben, a folyamat előrehaladtával már ez az előny a meghatározó államok javára billen. S a szakértői fázisban az lehet ügyesebb, aki felkészült, sőt naprakész a nemzeti közigazgatás leckéiből, lehetőségeiből.
Az előbbihez szorosan kapcsolódik a nemzeti személyi állomány jogalkalmazó-végrehajtó funkciója, amely csak akkor lehet teljes és Európaian eredményes, ha a hátország impulzust, információkat kap a már említett Európai könnyűlovasságtól. S az információ akkor ér sokat, ha kellő időben eljut a helyi érintettekhez, s ha mindenki hozzájut. A könnyűlovasság sokat segíthet a hátországnak abban, hogy Mindenki ismerje belülről is azt a világot, amelyet Európai Közigazgatási Tér-nek tekintünk. A hátország, pedig sokat segíthet abban a könnyűlovasságnak, hogy melyek az erősségeink, s mire van leginkább szüksége a gyakorlatnak, az életnek.
Az előzőek miatt minden olyan kezdeményezésnek óriási a jelentősége, amely arra irányul, hogy az Európai szakértői szinten tevékenykedő könnyűlovasság alkotó kapcsolatban legyen és álljon a hátországot képviselő Hazaiakkal. Ne beszéljenek el egymás mellett, kapcsolatukban ne legyen információs vákuum, értsék, és adott esetben kapják el Egymást akár az artisták, mivel egymásra vannak utalva. Csak Együtt lehetnek eredményesek!
Ebben a programban és partitúrában nincsenek fontos, vagy kevésbé fontos posztok. Mindenki egyaránt fontos. A könnyűlovasság nem lehet eredményes a hátország nélkül. Egymás nélkül nincs siker. Aki ezt nem tudja, vagy nem akarja érteni, az nem tud európaiul.
S, hogy miért fontos ez? Azért, hogy Mindenki érezze azt, hogy 50 millió társával együtt Ő is részt vesz a Közös Katedrális építésében. E Katedrálist Európai Közigazgatási Tér-nek nevezzük. Minden, ami ennek keretei között történik, az a közjó és közérdek szolgálatáról – a jó színvonalú ügyintézés és a közszolgáltatások biztosításáról – szól. Vonzó perspektíva és inspiratív lehetőség. Nem foszthatjuk meg magunkat attól, hogy kellő méltósággal és igényességgel tegyük ezt. Erre szabad és lehet büszkének lenni…

A Jegyző és Közigazgatás új sorozatot kíván indítani az Európai Unióhoz való csatlakozásunk 5. évfordulója alkalmából. Elsőként azzal a témával kívánunk foglalkozni, hogy az Európai Közigazgatási Térben – konkrétan Brüsszelben és Strasbourgban – dolgozó magyar köztisztviselők hogyan dolgoznak, milyen problémákat látnak, milyen eredményeket érnek el; a munkakörük ellátása mellett mit tudnak segíteni az uniós támogatások felhasználásában? Összeegyeztethető-e az uniós munkakör a nemzeti érdekképviselettel? A szerkesztőség várja a Brüsszelben és Strasbourgban dolgozó magyar köztisztviselők híradásait munkájukról és életükről.
e-onk@jegyzo.hu
• Európai Unió (Szolnoki Zsolt)
1.  a magyar köztisztviselők (nemzetközi jogviszonyban állók, nemzeti tanácsadók, állandó képviselet, eu képviselői asszisztensek, stb) jogállásáról, élet- és munkakörülményeikről
2. a Magyarországon és az Eu-ban dolgozó magyar köztisztviselők hivatali és informális kapcsolatrendszeréről, a tevékenységek tapasztalatairól
3. a nagyprojektekről
4. portrék a Brüsszelben (egyéb városokban) dolgozó magyarokról.
5. Az Eu-ban működő magyar szervezetek tevékenységéről.