„Tél, Tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.”

/Szabó Lőrinc/

Amikor a cikk megírásához nekifogtam, elvetettem a gondolatot, hogy a gyermekvédelmi törvényt sokadszorra elemezzem. Mozaikot szeretnék közreadni, amely bármely statisztikánál pontosabban mutatja be gyámhivatalunk tevékenységét.
Budakeszi 2000. július elsején lett város. A 256/2000. (XII.26) számú Kormányrendelet 2001. január 1-től Budakeszit, mint körzetközpontot jelölte ki a Városi Gyámhivatal működésére. Illetékességi területünkhöz tartozik még Páty, Perbál, Budajenő, Telki, Tök és Nagykovácsi. 2002. január elsejével Zsámbék is, így közel 34.000 lakos gondjait igyekszünk megoldani..
Gyámügyeink elenyésző hányada sorolható a klasszikus gyermekvédelmi esetek közé (ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, utógondozás, utógondozói ellátás, családba fogadás, gyámsági ügyek). Mi az oka ennek? A kistelepüléseken még él az összetartozás érzése, a szegények segítése szinte természetes. Több példát említhetnék, amikor a gyám halálát követően idegen család fogadta be a „sérült” kamasz gyermekeket. Számos esetben sikerült már megoldani, hogy rokon, vagy ismeretlen család felvállalja ezeknek a gyermekeknek a nevelését.
A kisközösségek megtartó ereje a gondnokoltak vonatkozásában is megtapasztalható. A törvények célul tűzik ki a gondnokoltak integrációját, azaz nem a zárt intézményekbe való elkülönítésük (szegregáció) a primér feladat, hanem annak az elősegítése, hogy továbbra is a lakóhelyükön maradhassanak. Jólelkű kereskedők, orvosok, önkormányzati tisztviselők, szomszédok, s nem utolsó sorban a jogszabály kötelező erejénél fogva létrejött alapellátási intézmények (Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona, Családsegítő Szolgálat) segítik a lakóhelyen történő gondozást.
A gyámhivatal hatáskörébe tartoznak a kiskorú és a szülő (nagyszülő) kapcsolattartásának szabályozása és a már szabályozott kapcsolattartás végrehajtása Az elvált szülők valamennyi problémája, amit nem tudnak, esetleg nem akarnak megoldani, nálunk csapódik le. Ekkor érezhető, hogy a bosszúállás eszköze a gyermek. A gyámügy az a terület, amely megromlott párkapcsolatok bosszúfelhőjében próbálja objektív hatósági eszközökkel és elhivatottsággal gyógyítani a legfőbb vesztest, a gyermeket.
Eredményesebb lehetne a gyámügyi munka, ha az ügyintézők tanfolyam keretében elsajátíthatnák a Magyarországon kevéssé ismert pszichológiai technikát, a mediációt. A mediátor közvetítő, aki a közös érdekek mentén próbálja az érdekelteket egyesség megkötésére rávezetni. Az USA-ban sikeresen alkalmazzák ezt a technikát a bűnelkövető és a sértett fél között.
Szép számmal foglalkozunk nemzetközi ügyekkel: apaság vélelmének megdöntése Ausztriában, USA-ban kórházban felejtett román gyermek francia kapcsolattartás Hollandiáig futott apajelölt orosz fiú keresi apját…Ezeknek az eseteknek a megoldása a nemzetközi jog tudományából alapos felkészülést igényel és ezen ismereteket kollégáim naponta alkalmazzák.
Kiemelkedően magas a vagyoni ügyek aránya. A vagyoni ügyek miatt éri a gyámhivatalt a legtöbb támadás. A szülők sürgős hitelfelvétel vagy építési engedély kapcsán döbbennek rá, hogy nem rendelkeznek szabadon gyermekeik vagyonával, s ekkor jönnek rá, hogy mit jelent valójában a gyermek nevére ingatlant vásárolni. Havonta több adásvételi szerződést engedélyezünk, mint egy jól menő ügyvédi iroda. Érdekességképp említem azt az esetet, amikor az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződést a kiskorú írta alá. Kérdésünkre az ügyvéd azzal védekezett, hogy a kiskorú olyan nagynövésű volt, hogy nagykorúnak nézte. Otthonosan kell mozognunk a termőföldek, magánnyugdíjpénztárak, bankszámlák, cégek és hagyatékok világában is. Az építési engedélyek esetében figyelni kell, hogy az építmény elkészülése után a kiskorú rovására ne jöhessen létre az elbirtoklás lehetősége.
Nagyon nagy a felelősségünk. A munkatársaknak járatosnak kell lennie a mind a jog, mind a közgazdaságtan és a mentálhigiéne területén is. Vagyonokról, s ami fontosabb, emberi sorsokról döntünk. Igyekszünk a legjobb tudásunk szerint végezni a munkánkat.

MAJORNÉ DR. STAHÁCZ ÉVA

1955-ben született. Budakeszin. Első munkahelye Budakeszi Nagyközségi Tanács volt, 1973-tól mint gyakornok. 1976-ban végezte el a Tanácsakadémiát, majd ettől az időponttól 1981-ig Pilisszentiván VB-titkára. Ezen időszak alatt Államigazgatási Főiskolai Diplomát szerezett, 1982. január 1-től lakóhelyén VB-titkár. Ezen a munkahelyen élte meg a tanácsi rendszer átalakulását, azóta is itt jegyző. 2000-ben szerezett jogi diplomát az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen. Férje vállalkozó, nagyobbik gyermeke harmadéves joghallgató, a kisebbik idén érettségizett, építésznek készül.