Ásotthalom, Balotaszállás, Bordány, Domaszék, Forráskút, Kelebia,
Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Üllés, Zákányszék és
Zsombó települések jegyzői 1999 decemberében megalakították a Homokháti Jegyzők
Egyesületét. A Szeged és Mórahalom vonzáskörzetéhez tartozó települések még a
rendszerváltozás időszakára visszanyúlva jegyzőklub formájában működtek együtt.

A bejegyzett egyesületi forma azonban megteremtette az önálló
működéshez szükséges önálló gazdálkodás feltételrendszerét. Az egyesület
eredményes szakmai munkája és stabil pénzügyi helyzete (szufficites
költségvetés) miatt vonzóvá vált más települések számára is, így a jelenlegi
taglétszám 22-re (Orgovány, Sándorfalva, Újszentiván, Tiszasziget, Bácsalmás,
Csikéria, Tömörkény) bővült, közülük 5 Bács-Kiskun megyei.

1999-ben az alakuláskor még nem
gondoltuk, hogy közhasznú tevékenységünk célkitűzése az Európai Unióhoz történő
csatlakozás elősegítése 2004. május 1-jén történelmi valósággá válik. További
célunkká vált ennek a feladatnak a megfelelő tartalommal való kitöltése. A
belföldi és külföldi szakmai tréningek, továbbképzések, tapasztalatcserék,
egyes uniós tagországok megismerése mellett az egyesület jószolgálati arculatát
is erősítették.

Az elmúlt 11 évben 17 településen
változott a jegyzők személye. Mindezek ellenére az egyesület megőrizte
szervezeti stabilitását, hiszen az új kollégák hatékonyan vettek részt a közös
munkában. Érdekesség, hogy az elnökség (elnök, titkár, alelnök) tagjai 2003.,
2007., 2011. évben címzetes főjegyzők lettek, míg a székhely Ruzsa község 2008.
évben kapta meg a Magyar Közigazgatási Minőségi díjat.

Az egyesület gyakorlati működése
jegyzőklubszerű, hiszen kéthavonta tanácskozunk valamennyi tagtelepülésen ABC
szerinti rotációs formában. Taggyűlés tartására évente egy alkalommal kerül
sor. A szakmai megbeszélésekre általában olyan szakembereket hívunk meg
előadóknak, akik egy témakörben speciális ismeretekkel rendelkeznek és
segítséget tudnak nyújtani az éppen aktuális közigazgatási feladatokhoz.
Legtöbbször a korábbi megyei közigazgatási hivatal szakembereitől kértünk
tájékoztatót. Gyakran csak magunk közt beszélgetünk, jogszabályt értelmezünk,
véleményt kérünk egymástól, tanulmányozzuk a jó gyakorlatokat. A szakmai
megbeszéléseket követő kötetlen programok is jól szolgálják a közvetlen
kapcsolat kialakulását. Meggyőződésünk, hogy ezeknek a találkozóknak nem csupán
a szakmai tartalma, hanem egymás munkájának, a környező települések gondjainak
megismerése és nem utolsó sorban a kollégák kapcsolatának kölcsönös ápolása
terén is nagy jelentősége van.

Ha egy-egy jogszabálytervezettel a Jegyzők Országos Szövetségén
keresztül megkeresnek bennünket, természetesen véleményt nyilvánítunk. A
közigazgatási rendszer korszerűsítése és a születendő önkormányzati
törvényjavaslat tekintetében nem ez történt, de az egyesület tagjai figyelemmel
kísérték az aktuális változásokat. Ennek jegyében 2011. november 8-án első
kézből a Csongrád Megyei Kormányhivataltól kértünk tájékoztatást az
Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatról. Az egyesületet érintő
lényegesebb következtetéseket az alábbiakban foglaljuk össze. A javaslat
lényege, hogy újraszabályozza az állam és az önkormányzatok közötti
feladatmegosztást, a településeket együttműködésre, térségi társulások
alakítására ösztönzi. A javaslat garanciális szabályként említi, hogy az
önkormányzatnak törvény állapíthat meg kötelező feladat- és hatáskört. Utal
arra, hogy az Alaptörvény szerint a feladatellátáshoz biztosítani kell az
„arányos” költségvetési támogatást. Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak
önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt
feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját
bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges. A
javaslat rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, de a felsorolás nem
jelent konkrét, tételes feladat- és hatáskör-telepítést, mert ezek majd az
ágazati törvényekben jelennek meg. Ez alól kivétel a helyi közbiztonság
feladata.

Az új jogszabály megváltoztatná az összeférhetetlenségi szabályokat.
Például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő. A közélet tisztasága
érdekében a javaslat részletesen szabályozza a vagyonnyilatkozat-tétel
kötelezettségét, ami a házas-, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. Az
összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályok a bizottságok külsős – nem
képviselő – tagjaira is vonatkoznak.

Az elképzelés szerint a képviselő-testület „elnöke” a főállású vagy
társadalmi megbízatású polgármester, aki egyben a testület tagja. A
polgármester meghatározott esetekre vétójogot is kap, tisztségének
megszűnéséről pedig csak a bíróság dönthet. Testületi ülést évente legalább
hatszor kell tartani, akár a kormányhivatal indítványára is A helyi
konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel
mondhatja ki saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi
választást kell kiírni, költségét az önkormányzat viseli. Kivételes eszközként
az országgyűlés is dönthet a kormány javaslatára a testület feloszlatásáról, ha
az alaptörvény-ellenesen működik.

A javaslat értelmében „polgármesteri hivatal” helyett „önkormányzati
hivatal” működik majd.

A kétezer főt meg nem haladó településeknek kötelező lesz közös
hivatalt létrehozniuk az adott járáson belül. A helyi önkormányzatok egységes,
az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható informatikai rendszert
működtetnek majd, amely egyben a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés eszköze
is.

A javaslat új alapokra helyezi a kötelezettségvállalásra vonatkozó
szabályokat, mert az önkormányzatok adósságállományának kezelése az
államháztartás egyensúlyának biztosítása szempontjából is fontos. A jövőben
ezért „adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás kizárólag a kormány
jóváhagyásával történhet”.

Az önkormányzati rendszerben új szereplő a – részben a korábbi
közigazgatási hivatalok alapjain felépített – törvényességi felügyeletet ellátó
kormányhivatal. A felügyelet eszközei az információkéréstől a bírósági eljárás
kezdeményezéséig terjednek, de adott esetben még testületi üléseket is
összehívhatnak a fővárosban, illetve a megyékben. A kormányhivataloknak
„aktuspótlási” lehetőségük is van; ez azt jelenti, hogy ha egy önkormányzat
elmulasztja jogalkotási kötelezettségét, akkor a hivatal eljárást
kezdeményezhet a bíróságon. A kormányhivatal vezetője meghatározott esetben
akár rendeletet is alkothat, továbbá bírságot is kiszabhat az érintett személyekre
vagy önkormányzatokra.

Az államigazgatási feladatok
tekintetében a jelenleg a jegyzőkhöz telepített hatósági ügyek kétharmada
átkerülne az újonnan létrehozott járási hivatalokhoz. Ugyanakkor egyes jelenleg
a polgármesterhez telepített államigazgatási ügyek és a jegyzőhöz telepített
hatósági ügyek kisebb része (például az önkormányzati adóügyek) továbbra is az
önkormányzat hatáskörében maradnának. Az új rendszerben tehát csak azok a helyi
közügyek maradnak az önkormányzatoknál, amelyek kizárólag helyben oldhatóak meg
gazdaságosan és amelyek ellátása biztonsággal finanszírozhatóak: ilyenek
például a településüzemeltetés, a településrendezés, a településfejlesztés, a
helyi adóügyek, a helyi gazdaságszervezés, a helyi szociális ügyekés a
közfoglalkoztatás, valamint a helyi sport és kulturális ügyek.

Összegzésként megállapítható,
hogy az egyesület tagtelepülései közül hatot érint a közös hivatal
létesítésének kényszere, amely a jegyzőkollégák státusát lényegesen
befolyásolhatja.

Reméljük, hogy az önkormányzati
reform tervezett változásai nem lehetetlenítik el az egyesület további
működését.

Dr. Kerekes Tibor, a Homokháti Jegyzők Egyesületének elnöke