Valamennyi csatlakozni kívánó ország számára kötelezettség, hogy a hazai jogrendszerét a közösségi joghoz közelítse, vagyis elvégezze a jogharmonizációt. A jogharmonizáció elsősorban a központi joganyag harmonizációját jelenti, de helyi szinten is jelentkeznek feladatok a jogalkotó számára. Az önkormányzati rendeletek sem állhatnak ellentétben a közösségi jogszabályokkal.Első lépésként elkészült a hatályos rendeletek nyilvántartása mind papír alakban, mind a digitális rendszerben. A rendeletek egységes szerkezetbe foglalása a rendeletek többségénél már korábban megtörtént. A rendeletek tárgykörét a közösségi vívmányok tárgykörével összevetve, megállapítható, hogy számos önkormányzati rendeletünkre nem vonatkoznak a közösségi jogszabályok. Például: Szervezeti és Működési Szabályzat, a kitüntetések rendje, a címer és zászló használata, valamint egyéb jelképek alapítása, a helyi népszavazás és népi kezdeményezés. E rendeletek a jogharmonizáció szempontjából nem relevánsak. Ugyancsak figyelembe veendő és a megyei jogharmonizációs munkát megkönnyítő szempont, hogy a megyei önkormányzat rendeleteinek többsége az Ötv. 16. §-a alapján a törvény felhatalmazásával, annak végrehajtására alkotott rendelet. Ettől függetlenül – a felülvizsgálat körében, azzal párhuzamosan – e rendeletek körében is célszerű megvizsgálni a hazai jogalkotási követelményeknek való megfelelésüket, figyelemmel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényre, a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII.29.) IM rendeletre, valamint a vonatkozó AB határozatok iránymutatásaira, illetve a jogalkotásról szóló törvényjavaslatra, melyet az internetről megismerhetünk.
A központi jogalkotó szervek folyamatosan harmonizálták jogszabályaikat, vagyis, ha a helyi jogalkotó a harmonizált központi jogszabály alapján alkotta meg rendeletét, akkor ez a rendelet is harmonizáltnak tekinthető. Ennek ellenére már a jogharmonizációs munka kezdetén is érzékeltük, hogy rendeleteink pontosításra szorulnak, elsősorban az igénybevevők körére vonatkozóan. Tekintsük például a személyek szabad mozgásának jogát, amely magában foglalja az EU és Magyarország állampolgárainak egymás területén való megkülönböztetés-mentes munkavállalási, tanulási és letelepedési lehetőségét, a diplomák kölcsönös elismerését. A személyek szabad mozgásánál az ún. 2+3+2 év formulát fogadtuk el, de van olyan Eu-s tagország, amely a munkavállalás lehetőségét már a csatlakozás pillanatától biztosítja a magyar állampolgárok számára. Magyarország a viszonosság elve alapján, ettől az időponttól szintén alkalmazhatja erre a nemzeti szabályozást. Bár nem lesz tömeges ezen EU tagokból a Magyarországon munkavállalási céllal jelentkező uniós polgárok száma, de helyi önkormányzatok szempontjából a helyi rendeletek esetében bizony olyan szabályozást kell kialakítani, hogy a magyar állampolgárokkal azonos módon, az uniós polgár is igénybe vehesse pl.: az oktatást, a diplomáját elismerjék, illetőleg a tartózkodási helyén szociális ellátásban részesüljön.
Jelenleg a juttatások többségének igénybevétele a magyar állampolgárokra, a letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi személyekre és a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre terjed ki. Indokolt az állampolgárságon alapuló diszkrimináció eltörlése. A szociális törvény már EU konformként használja az „Európai Gazdasági Térség állampolgára” és a „a harmadik állam állampolgársága” kifejezést. Magyarország csatlakozását követően az ellátások az életvitelszerűen itt tartózkodó és állandó lakóhellyel rendelkező EGT állampolgárt illetik meg. Érvényesülnie kell a diszkrimináció tilalmának és az egyenlőség alapelvének. Az önkormányzati rendeletekben indokolt feltüntetni, hogy amennyiben az ügyfél Magyarországon élő EGT állampolgár, és ha szükséges a tolmács igénybevétele, annak költségét az önkormányzat viseli.
A jogharmonizáció szempontjából a Baranya Megyei Önkormányzatnál is figyelembe veendő a nevelési-oktatási intézményeknél a térítési díjak és a tandíj összegének megállapításáról és fizetésének szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet.Az önkormányzatnak is biztosítani kell a magyar állampolgárokkal azonos esélyeket és feltételeket az oktatásba történő bejutás és az oktatásban való részvétel tekintetében. Az ezzel kapcsolatos közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei megfelelnek a közösségi irányelvben foglalt rendelkezéseknek. A közösségi jogszabályok a pedagógusok alkalmazása terén is tiltanak mindennemű diszkriminációt az állampolgárság alapján Természetesen az alkalmazás előfeltétele a külföldön szerzett szakképzettség elismerése.
Felülvizsgálatra szorul az önkormányzat vagyonáról és a vagyonával való rendelkezésről szóló rendelet, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló rendelet is. Figyelembe veendőek az utóbbinál a versenyjogi szabályok, a szolgáltatások szabad mozgására, továbbá az erőfölényes visszaélésre vonatkozó közösségi jogi szabályok is. A hatósági ár megállapításánál tekintettel kell lenni arra, hogy a szolgáltató ne tanúsíthasson gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.
A megyei önkormányzat jogharmonizációs teendőire átvilágítási terv készült, amely tartalmazza a deregulációs feladatokat, a teendők időbeni ütemezését és a jogharmonizáció módszertanát.
A jogharmonizáció szempontjából alapvető feltétel, hogy a döntéseket előkészítő köztisztviselők és tisztségviselők megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a közösségi jog alapelveiről és a munkakörüket érintő közösségi jogszabályokról, illetve az azokkal összhangban alkotott belső jogszabályok tartalmáról. Az EU-hoz való csatlakozással a magyar nyelv is az EU hivatalos nyelve lesz, így az EU dokumentumai, joganyagai magyarul is hozzáférhetőek lesznek a köztisztviselők számára. A jogharmonizációra tekintettel azonban már most szükséges a közösségi joganyag ismerete. Az Igazságügyi Minisztérium koordinálja a közösségi joganyag forrásai magyar nyelvű anyagainak közzétételét.
A jogharmonizációs munka egy új vetületét jelenti a köztisztviselői munkának. A hagyományos módszerek mellett be kell idegződni annak a szemléletnek, hogy a közösségi jogszabályok figyelembevétele egyetlen regulációs, szabályozó tevékenységnél nem maradhat el.
A jogharmonizáció, illetve az önkormányzati jogalkotás igényli, hogy valamennyi ügyintéző, de különösen az ágazati jogászi munkakörben foglalkoztatott köztisztviselők sajátítsák el az EU-s joganyagot, amelyet legalább olyan szinten kell ismernünk, mint az önkormányzati törvényt és a magyar Alkotmányt.
Nagyon fontos a köztisztviselők nyelvi képzése. A joganyagok ugyan megjelennek magyar nyelven is, de a pályázat írásnál, a kommunikációnál, a külföldi gyakorlatoknál feltétel az EU-s nyelvek ismerete. E tekintetben szervezett tanfolyami jellegű képzések szükségesek.