A 2007. évi költségvetési rendeletekhez

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Költségvetés

A 2007. évi költségvetési rendeletekhez

IX. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Deli Erika



A Jegyző és Közigazgatás előző számában ismerhettük meg a kormány 2007. évi önkormányzati költségvetésre vonatkozó javaslatát. Az Országgyűlés ezt követően hozta meg döntését.

 

 

Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a kormány javaslata a parlamenti szakaszban – az előző évek „gyakorlatától” eltérően – érdemben és lényegesen nem változott. Így – e kisebb módosulásokon túl – főként a különböző ágazati törvények változásai közül szeretném kiemelni azokat, melyekre az idei gazdálkodás során különösen kell figyelnünk.

 

1. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat és az Országgyűlés végső döntése közötti különbség – a számok tükrében

 

Az elmúlt alkalommal arról számoltam be, hogy a kormány költségvetési törvényjavaslata szerint a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételei (állami támogatások, valamint átengedett személyi jövedelemadó együttesen) 1344,7 milliárd forintra várhatóak. Az Országgyűlés – december 5-i – döntése alapján e „sarokszám” 4,3 milliárd forinttal növekedett az alábbiak szerint:

 

  • vizitdíj visszatérítésének támogatására1,45 milliárd forint,
  • belterületi utak szilárd burkolattal való ellátására 2,5 milliárd forint,
  • új induló céltámogatásokra 0,2 milliárd forint,
  • vis maior-tartalék növelésére 0,12 milliárd forint.

 

A fentieken túl fontos azonban hangsúlyozni, hogy az önkormányzati mutatószám- felmérés lezárultát követően a törvényjavaslatban szereplő állapothoz képest mintegy 12 milliárd forint újra elosztható forrás is mutatkozott, mely a következő területeken eredményezte a normatív állami hozzájárulások, illetve más támogatások emelését:

 

  • közoktatás: 7,0 milliárd forint,
  • szociális és gyermekvédelmi ellátás: 3,2 milliárd forint,
  • belvízelvezetés támogatása: 1,5 milliárd forint,
  • építésügyi feladatok: 0,15 milliárd forint.

 

Némi magyarázat a fentiekhez

 

• Mint ismeretes, az Országgyűlés döntött a vizitdíj 2007. évi bevezetéséről. Erre tekintettel a nyugdíjminimum és a nyugdíjszerű ellátások összege – az éves „normál” emelésen túl – 2007. február 15-től 300 forinttal emelkedik. Azok, akik az átlagosnál gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és a vizitdíj megfizetése számukra anyagi nehézséget jelent, az önkormányzatoktól kérhetnek segítséget. Ezért döntött az Országgyűlés arról, hogy e célra az önkormányzatoknak 1,45 milliárd forintot biztosít. Ebből igényelhetnek támogatást a települési önkormányzatok azon rászorult lakosaik által fizetett vizitdíj részleges visszatérítéséhez, akik 20-nál több alkalommal fordultak orvoshoz.

 

• A főváros külső kerületeiben még ma is igen jelentős a burkolatlan utak – „földutak” – hossza. Ezen túl néhány városban a burkolatlan utak aránya még mindig igen jelentős (meghaladja a 60%- ot). Ez utóbbi – leghátrányosabb kistérségben lévő – városok földútjainak szilárd burkolattal való ellátására 500 millió forintot, a fővárosi kerületek hasonló fejlesztéseire összesen 2 milliárd forintot hagyott jóvá az Országgyűlés.

 

• A kormány törvényjavaslata szerint 2007. évben sem új címzett, sem pedig új céltámogatások nem indultak volna. A parlamenti szavazás során az a döntés született, hogy ez évben 200 millió forinttal új céltámogatások indítására még legyen lehetőség. Így elvileg egészségügyi gép-műszer beszerzést, illetve szennyvízcsatornázást még tervezhetnek az önkormányzatok hazai forrásból is, azonban a rendelkezésre álló források szűkössége miatt 2007-ben várhatóan csekély számú beruházás indul. (Megjegyzem, a 2007. évre már benyújtott címzett beruházási koncepciókat – lehetőség szerint – egy egyszerűsített pályázati rendszerben mielőbb át kell „terelni” az EU-források irányába).

 

• A vis maior-tartalék növelését az utóbbi években rendszeresen jellemző természeti csapások indokolják. Itt kell azonban felhívni a figyelmet, hogy – a benyújtott törvényjavaslattal és az eddigi évek gyakorlatával ellentétben – már nem a megyei területfejlesztési tanácsok, hanem a regionális fejlesztési tanácsok döntenek majd a decentralizált vis maior-keretekről is.

 

• A közoktatás területén jelzett újra osztható 7 milliárd forint a következő területeken eredményezett normatíva-, illetve támogatásnövelést: tankönyvtámogatás (a rászorultakon túl általános „fejkvóta”), szakmai és informatikai fejlesztési feladatok, a sajátos nevelési igényű tanulók köre szűkítése elhalasztásának hatása, esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások, a közoktatási teljesítmény mutató differenciáló hatásának enyhítése, kistérségi társulások támogatása, az alapfokú művészetoktatás képző és egyéb művészeti ágán a normatíva emelése az első félévre, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészeti intézmények támogatása, a fővárosi és megyei közalapítványok támogatása.

 

• A szociális és gyermekvédelmi ellátásnál említett 3,2 milliárd forint újra osztható forrás a következő területeket preferálta: nappali szociális intézmények, gyermekvédelmi bentlakásos intézmények, bölcsőde, demens ellátás, kistérségi társulások támogatása.

 

• Belvízrendezési célokra pályázhatnak – összesen 1,5 milliárd forint nagyságrendben – Békés, Csongrád és Jász- Nagykun-Szolnok megye azon – leghátrányosabb és hátrányos helyzetű kistérségekben lévő – városai, melyeket a belvízveszély visszatérően érint (ha a tengerszint feletti átlagmagasságuk 85 méternél nem több).

 

• Átalakult az építésügyi igazgatási feladatok finanszírozási rendszere, melyhez a fentiek szerinti többlettámogatás kapcsolódik. Ez évtől a korábbi (lakosságszám szerinti) összeg két részre tagozódik: 50 forint/fő összegű lakosságszám szerinti alap-hozzájárulásra, továbbá a 2005. október 1–2006. szeptember 30. közötti ügyiratszám szerinti 4600 forint/ döntés összegű kiegészítő hozzájárulásra.

 

• Fontos még kiemelni a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok támogatásának módosulását (ismeretes, hogy 2006-ban az érintett települések 3600 forint/fő lakosságszám szerinti hozzájárulásra voltak jogosultak, függetlenül attól, hogy az előzőek szerinti bármely vagy mindkét kritériumnak „megfeleltek”). 2007-től az érintett települések köre aktualizálásra került [lásd 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet], a támogatás összege pedig a következők szerint differenciált: a) ha valamely település a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy súlyos foglalkoztatási gondokkal küzd, úgy 2500 forint/fő összegű támogatás illeti meg; b) ha valamely település mindkét kritériumnak megfelel, úgy 4600 forint/ fő összegű támogatásra jogosult.

 

2. A helyi önkormányzatok gazdálkodását meghatározó – az ágazati törvények módosításából eredő – lényeges kérdések

 

A közoktatás normatív finanszírozási rendszerének alapvető módosulásairól az előző cikkben már szóltunk. Ezeket az Országgyűlés alapvetően jóváhagyta. Néhány további lényeges kérdést ez alkalommal szeretnék hangsúlyozni:

 

A 2007. szeptember 1-jével hatályba lépő heti 2 óra kötelező pedagógusóraszám- emelés létszámcsökkentési döntéseket, illetve túlmunka-megtakarítást eredményezhet. Ezen túl a közoktatási törvény módosítása tovább enyhíti a fenntartók terheit: saját hatáskörben, többletdíjazás nélkül heti 2 óra többletmunka rendelhető el.

 

• Nem fogadta el az Országgyűlés az alapfokú művészetoktatással kapcsolatos szabályozási megoldást, így 2008. augusztus 31-éig megmaradnak a normatív hozzájárulásra jogosultság megállapításánál figyelembe veendő előírások. (Fontos azonban figyelni az „akkreditációs” eljárási határidők betartására, mert ennek elmulasztása, illetve eredménytelensége esetén 2007. szeptember 1-jétől csak a normatíva 50%-a jár).

 

• A közoktatási intézmények legfeljebb 2008-ig kaptak haladékot arra, hogy a taneszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltakat teljesítsék. Az önkormányzatok jelentős része forrás hiányában még a halasztott határidő teljesítésére sem képes. Ezért a fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenységét segítő előirányzat jelentősen emelkedik. A jogalkotó kötelezi a közalapítványokat arra, hogy a rendelkezésükre álló 1,7 milliárd forint legalább 40%-át (676 millió forintot) azon intézmények eszközbeszerzéseinek támogatására fordítsák, melyeknél a fenntartó önkormányzat önhibáján kívül nem tudja a fenti határidőt teljesíteni.

 

A szociális ágazatban:

 

• A családi típusú rendszeres szociális segély bevezetése óta összegyűlt tapasztalatok alapján szükségessé vált a rendszer módosítása (előfordult, hogy a segély összege magasabb volt, mint a közfoglalkoztatásból származó munkabér). Ezért a módosítás értelmében 2007. január 1-jétől a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a mindenkori legkisebb munkabér nettó összegét.

 

• Az előzőeken túlmenően még egy módosítás növeli az önkormányzatok mozgásterét a munkanélküliek helyi foglalkoztatásában. A visszaigényelhető jövedelempótló támogatások előirányzata ugyanis 2007-ben forrást biztosít a települési önkormányzatok közcélú foglalkoztatásának bővítéséhez is.

 

• A szociális törvény módosításával újraszabályozásra került az alapellátások térítési díja (egyrészt pontosan meghatározásra került az intézményi térítési díj fogalma, mely a szolgáltatási önköltség és a normatív hozzájárulás különbözete; másrészt új elem, hogy a személyi térítési díj megállapítása a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a házi segítségnyújtás és a támogató szolgáltatás esetében a szociális rászorultság alapján történik).

 

A többcélú kistérségi társulások támogatására – a törvényjavaslat szerinti 18,3 milliárd forinttal szemben – 19,3 milliárd forint fordítható, melynek feltételeiben néhány kisebb módosítás történt a parlamenti szavazás során. Így például új támogatási jogcímként találkozunk a kistelepülési tagintézményi támogatással, mely az 1500 fő alatti településen tagintézményként működő iskola 1–4. évfolyamára járó tanulók után 2007 szeptemberétől igényelhető (a támogatás abban az esetben is igénybe vehető, ha a fenntartott intézmény nem felel meg az átlaglétszám-feltételeknek, de a 2007. január 1-je után tagintézménnyé vált iskola legfeljebb 1–6. évfolyammal működik). Ily módon az Országgyűlés enyhítette a „kisiskolai normatíva” megszűnéséből adódó feszültséget. Több kistérség örömére döntött továbbá úgy az Országgyűlés, hogy – a 2006. évi gyakorlathoz hasonlóan – 2007-ben is van arra mód, hogy a szociális alapszolgáltatásokat a kistérség valamely tagönkormányzata – ún. külön megállapodás útján – lássa el más önkormányzatok részére.

 

Az államháztartási törvény módosításának főbb elemei:

 

• A normatív hozzájárulások felülvizsgálata során (még az év végi elszámolást megelőzően) a kincstári igazgatóságok eddig javasolhatták az önkormányzatoknak, hogy a következő előirányzatmódosítási lehetőségnél módosítsák a feladatmutatóikat. A jövőben az igazgatóságok egyértelműen felhívják erre az önkormányzatot; ha ennek nem tesz eleget, úgy – a kincstári határozat jogerőre emelkedését követő hónapban – a nettó finanszírozás keretében már csak a korrekt adatoknak megfelelően módosított támogatás illeti meg az önkormányzatot.

 

• Az indokolatlanul igénybe vett normatív hozzájárulás összege után – az eddigi 5% helyett – már 3%-os túllépés esetén kamatfizetési kötelezettség terheli az önkormányzatokat, ezért a jövőben még inkább figyelni kell az igénylésnél közölt mutatószámok megalapozottságára.

 

• Amennyiben az önkormányzat más – nem normatív jellegű – támogatási igényt nyújt be a kincstári igazgatóságokon keresztül, úgy – szükség esetén – az igazgatóság hiánypótlásra hívhatja fel az önkormányzatot. Ha ennek nem vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy az igazgatóság már nem fogja továbbítani a pályázatot az elbírálásra jogosult szervnek, hanem visszaküldi az önkormányzatnak.

 

A terjedelmi korlátok miatt nyilván nincs lehetőség valamennyi változás ismertetésére, így csak a legfontosabbak említésére törekedtem. A napjainkra – az önkormányzati feladatellátás szinte valamennyi területén jelentkező – változások, reformok miatt az önkormányzati vezetőknek talán még az eddiginél is nagyobb szükségük lesz a polgármesteri hivatalok különböző szakembereinek az ágazati törvényekben, valamint a – főként EU-s – fejlesztési pályázati rendszerekben való jártasságára.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu