Hitellel vagy hitel nélkül

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Költségvetés

Hitellel vagy hitel nélkül

IX. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Biri István dr.



A Békés Megyei Önkormányzat számára a pénzügypolitikájában meghatározott legfőbb célkitűzések megvalósítása fontos feladat a mindenkori központi pénzügyi szabályozás nyújtotta lehetőségek között.

 

 

Kitűzött célként szerepel a színvonalas intézményhálózat működőképességének megtartása, amely mellett fontos feladat a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű felhasználásával a növekvő beruházási igények megvalósítása. Ennek során törekszünk a működési és felhalmozási kiadások arányának helyes megtartására.

 

Az elmúlt időszakban teljesült az a célkitűzés, hogy a költségvetési egyensúly működési célú hitel felvétele nélkül legyen biztosítható. Ez a cél nem minden költségvetés készítésekor mutatott realitást, ugyanis az önkormányzat 2000. évi költségvetési rendelete csak 212 M Ft működési hitel felvételének előirányzásával teremtette meg a bevételek és kiadások közötti egyensúlyt. Hogyan sikerült a költségvetési év végére mégis elkerülni a hitelfelvételt? Korábban is születtek már részintézkedések, amelyekre egy-egy intézmény megszüntetése mellett az intézményhálózat egészét érintő szigorítások voltak jellemzőek. Ezek az általános érvénnyel ható megszorító lépések összességében nem eredményeztek olyan mértékű szakmai és gazdasági áttörést az intézményi struktúrában és a költségvetési feltételekben, hogy ne kellett volna a már megkezdett folyamatokat új alapokra helyezve tovább folytatni. Ennek lényege, hogy egy-egy szakmai alágazatba tartozó intézménycsoport teljeskörűen kerüljön áttekintésre, és az indokolt változtatások az intézménycsoport egészére vonatkozóan történjenek meg. A 2000. év végéig 13 intézmény vonatkozásában következett be változás összevonás, megszüntetés vagy belső struktúra átalakítása formájában.

 

Az átalakításokból adódó megtakarításokkal hosszú évek óta először nyílt lehetőség arra, hogy a 2001. évben olyan költségvetés készülhessen, mely forráskiegészítő hitel beállítása nélkül is egyensúlyba hozható.

 

A 2000–2006 közötti időszak jellemzője volt, hogy az intézmények gazdálkodása stabil, tartós likviditási gondjaik nem jelentkeztek amellett, hogy a képviselő- testület kiemelkedőnek tartotta az alábbi célok érvényesítését: legalább a mindenkori bértörvények által garantált illetmények és más juttatások biztosítása minden dolgozó részére; a tervezett inflációközeli dologi automatizmus fedezetének biztosítása; az intézményhálózatban a működési feltételek javítása; a folyamatban lévő és az új induló beruházások sajáterő-szükségletének megteremtése.

 

A működési kiadások megfelelő korlátok között tartása és a működési célú hitel nélküli gazdálkodás megvalósítása érdekében a képviselő-testület minden évben olyan mértékű és összetételű létszámleépítést rendelt el, illetve csak olyan létszámbővítésre adott lehetőséget, amely a biztonságos feladatellátást nem veszélyeztette.

 

A fejlesztési célok megvalósítását a következő bevételi források tették lehetővé: címzett, cél-, területi kiegyenlítő és céljellegű decentralizált támogatások; pályázaton elnyert környezetvédelmi támogatás, személyi jövedelemadóból fejlesztésre fordítható összeg, vagyonhasznosításból, volt tanácsi vállalatok értékesítéséből származó bevétel. Az egyes években megjelenő források felhasználásának összegét a megnyert pályázatok és a beruházások megvalósításának üteme befolyásolta.

 

Eredményesen működik önkormányzatunknál a pályázati sajáterőalap, amelyből az intézmények olyan pályázatok sajáterő-fedezetéhez kérhetnek anyagi segítséget, amely pályázatoknál a támogatás meghaladja az 50%-os mértéket.

 

Prioritással bírtak azok a beruházások, amelyeknek sajáterő-igénye alacsonyabb volt. A fejlesztési feladatokhoz kapcsolódóan hitelfelvétel lehetőségével élt az önkormányzat.

 

A szorosan a megyei önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztéseken kívül, jelentőségüket tekintve talán azoknál is komolyabb beruházási tevékenységet vállalt fel mindkét ciklusban a képviselő-testület a repülőtér továbbfejlesztése és a települési belterületi vízrendezési programok megvalósítása érdekében.

 

A Békéscsabai Regionális Kereskedelmi Repülőtér megvalósításának elképzelése 2001-ben született meg. 2002. évtől megindulhatott a fejlesztés I. ütemének megvalósítása. Ez az ütem az utasforgalmi létesítmény kialakítását és az irányító, valamint az irányadó torony megépítését jelentette a Széchenyi-terv pályázatából, a területfejlesztési tanácstól nyert pályázatokból, valamint saját erőforrásból. A fejlesztés II. üteme az 1300 m x 30 m-es szilárd burkolatú kifutópálya, a kapcsolódó guruló utak, forgalmi előterek, valamint a szükséges fénytechnika és az előírt tűzoltóbázis megépítését, illetve egyéb járulékos beruházások megvalósítását tartalmazta. A beruházásokhoz szükséges forrást az INTERREG III.-keretből és a régiófejlesztési célelőirányzatból sikerült elnyerni. Ezt kiegészítve a bevételi többletekből 2003. év óta tartalékolt saját forrással mára csaknem teljesen elkészült a repülőtér fejlesztésének második üteme is. Ennek eredményeként 50–60 férőhelyes repülőgépek 2000–2500 km-es körzetből való fogadására, illetve ilyen távolságra történő indítására nyílik lehetőség.

 

Békés megyében 1999–2000. években több milliárd forint kárt okozott a jelentős mértékű belvíz. A megyei önkormányzat a későbbi hasonló károk megelőzése érdekében elkészítette Békés megye integrált és komplex vízrendezési programját. A veszélyeztetett települések közül 31 település belterületi vízrendezése került címzett támogatási koncepcióként benyújtásra 2001-ben. A 2002-ben benyújtott címzett támogatási igénybejelentés alapján 2003-tól elkezdődhetett 8 település belterületi vízrendezésének kivitelezési munkája. A következő években további 9, azt követően 6 település került a címzett támogatási körbe. A három ütemben 3 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg, melynek 10%-át a helyi önkormányzatok biztosítják. Az első 17 településen már befejeződtek a kivitelezési munkák, 6 településen még jelenleg is folyik a megvalósítás. A program folytatására beruházási koncepció került benyújtásra, de a címzett támogatás megszűnése miatt csak más támogatási lehetőségben reménykedhetünk.

 

Békés Megyei Önkormányzat Költségvetése

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu