A helyi költségvetés készítése közben…

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Költségvetés

A helyi költségvetés készítése közben…

IX. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Dr. Kerekesné dr. Mracskó Gyöngyi



A parlament által elfogadott, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvény ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az önkormányzati szférában másfél évtizede felhalmozódott problémákat ez a jogszabály sem képes rendezni.

 

 

Senki sem vitatja, hogy az önkormányzati rendszerben átalakítás szükséges, és hogy a helyi forrásokat jobban kell aktivizálni, de a számok azt mutatják, hogy az államháztartás hiányának csökkentésére irányuló kiigazító lépések az önkormányzatokat jobban sújtják, mint a nemzetgazdaság más alrendszereit.

 

A helyi aktivitás egyik bázisa az önkormányzatok szabad felhasználású forrása, a személyi jövedelemadó helyben maradó része. Végleges, hogy ez a rész 10%-ról 8%-ra csökkent. Azok a képviselők, akik a rendszerváltás óta dolgoznak a testületben, „nosztalgiával” emlékeznek az Antall- kormány idejére, amikor ez a hányad 50%-os volt, valamint arra is, amikor az önkormányzatok a decentralizációs törekvések egyik megnyilvánulásának tartották a mélypontot jelentő 5%-ról 10%-ra történő emeléssel kapcsolatos döntést (Medgyessy-kormány).

 

A helyben megtermelt források központosítása, újraelosztása csökkenti az aktivitást a helyi jövedelemtermelésben. Bizonytalanságot teremt, mert a személyi jövedelemadó szabadon felhasználható részére az önkormányzatok fejlesztéseket alapoztak, esetleg hiteleket vettek fel.

 

Amennyire rossz irányba hat az önkormányzati gazdálkodásra az SZJA helyben maradó részének csökkentése, anynyira örvendetes az önkormányzatoknál az egyensúlyi tartalékképzés kötelezettségének megszüntetése.

 

Az önkormányzatok az előrehaladáshoz szükséges útkeresésben saját tapasztalataik alapján is rájöttek arra, hogy a közfeladatok ellátása a környezettel együttműködve könnyebb és eredményesebb.

 

A költségvetési törvény is erősíti a testületek ebbe az irányban ható gondolkodását. Elemezve a formákat azonban azt tapasztaljuk, hogy a törvény a közös tevékenységnél az együttműködés formáit nem azonos mértékben preferálja. (Vesd össze a kistérségi társulásban és az intézményi társulásban ellátott közfeladatokat.)

 

Lássunk erre egy konkrét csorvási példát. Ennek vizsgálata azért is érdekes lehet, mert a költségvetési törvény koncepciója azt sugallta, hogy az önként vállalt önkormányzati feladatokat kell először vizsgálni a teherbíró képesség meghatározásakor. Ez egyébként évek óta így is történik.

 

Csorvás város az orosházi statisztikai kistérséghez tartozik, az Orosházi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. A településen működő alapfokú művészeti iskola magas színvonalú tevékenysége (főleg a zeneművészet terén) az országban több helyen is ismert, és az országhatáron túl is jó hírnevet szerzett mind az intézménynek, mind a városnak. Az alapfokú művészeti iskola ebben a formában 1998 óta működik. Korábban, pontosabban 1992-től, az orosházi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola kihelyezett tagozataként létezett, de arról már 1993 szeptemberétől „levált”, és a Csorvási Általános Művelődési Központ intézményegységeként élt, ill. él tovább. Jelenleg az iskolának két tagozata van, a zeneművészeti, és a képzőés iparművészeti tagozat. A népzenei tanszak kihelyezett tagozattal a Csorvással szomszédos Gerendás és Telekgerendás községekben is dolgozik. (Telekgerendás nem az orosházi kistérséghez tartozik.)

 

Nyilvánvaló, hogy az alapfokú művészeti iskola fenntartása nem tartozik a kötelező önkormányzati feladatok közé. A hozzá kapcsolódó normatívák szinte folyamatosan szakmai és gazdasági viták kereszttüzében állnak, bizonytalanságot indukálva városunkban is az iskola létét illetően. Most is nehéz napokat élt át az iskola addig, amíg a költségvetési vita alapján megszületett az időszakosan kedvezőnek mondható döntés, azaz, hogy tevékenykedhet tovább, de lássuk, hogy milyen áron:

 

A kezdeti időszakban minimális önkormányzati forrást kellett biztosítani a művészetoktatási feladatok ellátásához, de néhány éve egyre jelentősebb mértékű önkormányzati támogatást kell nyújtanunk az intézmény legalább változatlan minőséget garantáló fenntarthatóságához. 2000-ben és 2003-ban volt olyan, amikor mind a zeneművészeti, mind a képző- és iparművészeti oktatás állami normatívája nagyobb mértékben emelkedett, így olyan kedvező helyzetben lehettünk, hogy az állami támogatás és az intézményi saját bevétel fedezte az iskola kiadásait. Hozzá kell azonban tenni ehhez azt is, hogy természetesen jól tudjuk, mind a normatíva, mind a saját bevétel nagysága több tényező függvénye (milyen a tanulói létszám, a tanulók heti hány órában veszik igénybe az oktatást). 2000-ben és 2003-ban „jól jött” nekünk az is, hogy olyan pályázati kiírások jelentek meg, amelyek révén az intézmény többletbevételhez juthatott. Sújtja viszont az iskola költségvetését, és növeli a kiadásait a közalkalmazottak 2002. évi 50%-os béremelése. Mindent egybevetve jutottunk el 2005-ben oda, hogy az alapfokú művészeti iskola költségvetésében a bevételi és kiadási oldal egyensúlyának biztosításához 4021 E Ft önkormányzati támogatást kellett nyújtani a 14 020 E Ft állami támogatás és a 623 E Ft saját bevétel mellett. A finanszírozási gondok dacára Csorvás város önkormányzata nem akar lemondani az alapfokú művészeti iskoláról. A képviselő-testület úgy ítéli meg, hogy az iskola mással nem pótolható szerepet játszik a város életében. Művészetre neveli, oktatja a gyermekeket, és a város kulturális életének is integráns része, hiszen csaknem valamennyi önkormányzati rendezvény műsorát egyéni vagy csoportos előadással gazdagítja.

 

A mi kistérségünk a jelenlegi szervezeti formájában nem alkalmas intézményfenntartásra, még a kistérségi iskolafenntartó társulás létrehozásáig sem tudott eljutni. Mikrotérségben sok minden lehetővé válna, de ott kisebb a központi költségvetési támogatás mértéke. Ebből pedig az látszik, hogy sajnos a központi költségvetés nem működést, hanem működési formát támogat.

 

Ennek ellenére pozitív vonásnak tekintjük, hogy a költségvetési törvény felvillantja annak lehetőségét, hogy a feladatellátás finanszírozásába az önkormányzatok újabb forrásokat vonhassanak be (társulás, kistérség, régió).

 

A helyi aktivitást nagymértékben növeli az a feszült igyekezet, amely ugrásra készen figyeli az uniós fejlesztési források megnyílását. Szerte az országban készülnek a beruházási programok, tanulmánytervek. Ezek a feladatok azonban jelentősen terhelik az önkormányzatok költségvetését, és emiatt reális a veszélye annak, hogy súlyos esélyegyenlőtlenségek kialakulásához vezetnek. Azok a települések, amelyek nem tudnak megfelelően készülni a források fogadására – a kormányzati szándéknak megfelelő felzárkózás helyett – újabb hátrányba kerülnek.

 

Kétségessé teszi a támogatás elérését, az uniós források lekötését az önkormányzatok működési terheinek további növekedése, az infláció, a bérdeterminációk (a korábbi évek bérintézkedéseinek áthúzódó hatása, kötelező emelések, jubileumi jutalom, a minimálbér emelése), az energiaköltségek emelkedése. Ezek mind jelentősen akadályozzák a fejlesztések saját forrásának képzését.

 

Egészen új vonása a költségvetési törvénynek az a rész, ahol az óvodai neveléshez, az iskolai oktatáshoz, a szakképzés elméleti részéhez történő központi hozzájárulás igénybevételének módját szabályozza a jogszabály a 2007. szeptember 1. és 2008. augusztus 31. közötti időszakra vonatkozóan. A módszer időben történő megismerése serkenti a fenntartók és az intézményi vezetők aktivitását. Modellszámítások készülnek, vizsgálják, hogy az új elosztási mód hogyan módosítja az intézmények finanszírozhatóságát. A jelenlegi számítások azonban több intézmény esetében azt mutatják, hogy a módosított eljárás a rendszerből újabb forrásokat von ki. (Vagy lehetséges, hogy nincs elegendő információ az eljárással kapcsolatban?)

 

A helyi önkormányzatok a 2007. évi költségvetés elkészítésekor az eddigieknél is nehezebb helyzetben vannak. Tudomásul kell venniük a gazdasági környezet átalakulását, az államháztartási hiány nagyarányú csökkentését szolgáló kiigazító döntéseket, a reformok beindítását, a közfeladatok ellátásánál a hatékonyság növelését. Szükség lenne a tartalékokra, ezek azonban az önkormányzatok döntő többségénél már az előző években kimerültek. A lakosság sem terhelhető tovább, főleg olyan helyen, mint térségünkben is, ahol az életszínvonal az országos átlag alatt van.

 

Az önkormányzat képviselő-testülete eddig sem akart és jelenlegi sem kíván a túlélésre berendezkedni. Ha kis lépésekkel is, de előre haladó fejlődést tűzött ki célul, ami azt is megköveteli, hogy a már elért eredményeit megőrizze. (Lásd: testületi döntés az alapfokú művészeti iskola fenntartása mellett.) Ehhez kölcsönös előnyökkel járó szövetséget köt mindenkivel (ha kell, az ördöggel is?), aki vállalja az önkormányzati célok megvalósításában való partnerséget.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu