Hosszas töprengésre késztetett Mészáros Miklós cikke. A töprengés oka a kérdés mögött megbúvó szubjektivitás, amelynek – mint tudjuk – nem sok létjogosultsága van a közigazgatási munka során.
Azért is nehéz a válasz, mert a közigazgatásban minden ügy – a „fülemile” perektől a több százmilliós beruházásokig – egyforma precizitást, szakmai alázatot kíván meg, s minden ügyfélnek a saját ügye a legfontosabb, annak volumenétől függetlenül.

Mégsem a szakigazgatási feladatok egyikét emelném ki a jegyzői hatáskörök közül, hiszen ezeknek a munkatársak alapos képzésével és szakmai tapasztalatával „automatikusan” kell működniük, s a jegyzőnek csak a nem szokványos, magasabb fokú jogértelmezést  igénylő ügyekkel kell érdemben foglalkoznia.
A legfontosabbak számomra a képviselő-testület működésével kapcsolatos hatáskörök és a közigazgatás, egyszersmind az önkormányzat hosszú távú érdekeinek védelme a rosszul értelmezett politikai, vagy kicsinyes személyes érdekek által vezérelt ráhatásoktól.
A jegyző, s az önkormányzati igazgatás alsó rétegei is kezdenek egyre inkább a politikai váltógazdaság részeivé válni.
Ennek oka lehetnek:
• a polgármesterek teljes mértékű alázatot, fenntartások nélküli „parancsteljesítést” várnak el a jegyzőtől, amely nem veszi figyelembe a köztük lévő mellérendeltséget
• a jegyzők ennek következtében túlságosan is polgármesterhez kötötten, a képviselő-testület egy részétől elhidegülten végzik feladataikat, s elfogadottságuk leképezi a polgármester elfogadottságát, amely egy esetleges váltás esetén rájuk is kihat.
A mindenkori városvezetést a teljesítménykényszer motiválja, így a koncepcionális, szakmai alapokon nyugvó érdekek sokszor háttérbe szorulnak.
Amennyiben mégis lehetőség van arra, hogy a hosszú távú érdekek érvényesüljenek, az elsősorban a jegyző – mint a törvényesség őre és az állandóság képviselője – személyén keresztül valósulhat meg.
Talán sokan reflektálnak az általam felvetett gondolatokra úgy, hogy a jegyző nem politikus és kezdeményező szerepét megelőzi végrehajtó feladatköre.
Ez valóban így is van.
Mégis, úgy érzem, kénytelen vagyunk tevékenységünk kereteit feszegetni és saját kezdeményezésekkel, valamint a törvényesség maximális betartásával szolgálni városunk érdekeit.
Csak abban bízom, hogy erre a többlet szerepvállalásra nem mindenütt kényszerülnek rá a kollégák, s többségük értetlenül olvassa a fenti sorokat…