1999.végén, Magyarország közjogi méltóságainak – a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság elnöke és a hazai jogi közélet vezető tisztségviselői – jelenlétében megalakult az  Európai Jogakadémia. Ennek elnökét, Prof. FICZERE LAJOST, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérdeztük az új társadalmi szervezet céljairól.

Magyarország évek óta készül az Európai Unióhoz való csatlakozásra. A politikai szándék egységes a parlamenti pártokban, ha az egyes részletkérdésekben való álláspont nem is mindig esik egybe. A csatlakozásra való felkészülés kihívásokat fogalmaz meg Magyarország számára, és a problémák egy része ismerethiányból származik. (Természetesen gazdasági jellegű feladatok, gondok is jelentkeznek.) Az Európai Jogakadémia megalakulásának célja, csökkenteni, majd felszámolni az ismerethiánynak azt a részét, amely a közösségi jogra vonatkozik.
Mi köze a magyar jegyzőknek az Európai Unió közösségi jogához?
A csatlakozás után a magyar jogalkalmazóknak – így a jegyzőknek is – elsődlegesen a közösségi jogot kell alkalmazni. Például egy közbeszerzés lebonyolításánál a közösségi jog elsődlegességet élvez a nemzeti joggal szemben, és ha valaki nem a közösségi jogot alkalmazza, akkor a döntés a luxemburgi bíróság előtt megtámadható. A közösségi joganyag kb. 80 ezer oldal terjedelmű, és ennek mintegy 70 %-a közigazgatási jognak tekinthető. Az Európai Jogakadémia célja a jogalkalmazók: bírák, ügyészek, ügyvédek, a központi, területi és helyi szerveknél dolgozó köztisztviselők felkészítése a közösségi jog alkalmazására.
Ez a felkészülés nehezebbnek tűnik mint egy Pp. szigorlat!
Nehezebb is! Első lépésben a közösségi jogot kell megismerniük a jogalkalmazóknak: átfogóan és szakterületenként. Második lépésben a közösségi jog alkalmazásával összefüggő módszereket kell megtanulni. Harmadik lépésben a közösségi szektorális politikákat kell elsajátítani (ipari, mezőgazdasági, szociális, támogatási stb. politikák). Fontos feladat az Európai Unió közösségi jogában alkalmazott szaknyelv megismerése. A közösségi jog magyar nyelvre való fordítása megkezdődött, ugyanis az Unió minden tagország nyelvét hivatalosnak ismeri el. De a munkanyelv általában az angol, illetve a francia, mert a soknemzetiségű közösségben kell egy közös nyelv, pl. egy holland jegyző majd így fog telefonon beszélni egy magyar jegyzővel arról, hogy a Hollandiában tartózkodó magyar munkavállalónak van-e választójoga…
A magyar önkormányzati törvény helyett az Unió törvényét kell alkalmazni?
A közösségi jog a nemzeti közigazgatást szervezetileg kevésbé érinti. Az önkormányzatok szervezetét, működését a nemzeti parlament határozza meg továbbra is. De a közösségi döntések (pl. miniszteri bizottság) végrehajtása és annak ellenőrzése a nemzeti közigazgatás, így a magyar jegyző feladata is lesz.
 Aki tagja szeretne lenni az Európai Jogakadémiának hol jelentkezhet?
Közös szakmai konferencia sorozatot indítunk A JEGYZŐ-vel Ennek első rendezvényére 2000. március 24-én (pénteken) kerül sor. A rendezvény helyszínén, Budapesten, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen lehet jelentkezni.

A JEGYZŐ ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ
Szakmai konferencia sorozat
Az Európai Jogakadémia és A JEGYZŐ közösen szakmai konferencia sorozatot indít. Az első rendezvényre 2000. március 24-én (pénteken), Budapesten, az ELTE-n kerül sor.
Kiegészítő téma : az okmányirodák működésének első három hónapját értékelhetik a városi és a községi jegyzők.