A kistérségről másként – vitaindító

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Kistérségek

A kistérségről másként – vitaindító

IX. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Dr. Balogh Edit



A véletlen hozta így, de napra pontosan 10 évvel a Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának megalakulása után jött létre a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás. Ez a dátum 2006. június 28-a. Nem vagyok büszke arra, hogy az országban az utolsók között, és arra sem, hogy a térséget alkotó tizenöt település közül csak tizenketten írták alá a tárulásról szóló megállapodást.

 

 

Nézzük meg, milyen volt az út a megalakulásig.

 

A 2004. évi CVII. törvény megjelenése fantasztikus lehetőségeket hozott az önkormányzatok számára. De vajon e törvény megjelenése előtt nem voltak ilyen lehetőségek? Miről is van szó? A törvény indokoló részében olvashatjuk a következőket; „Meghatározza a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása létrehozásnak, szervezetének és működésének részletes szabályait. A létrehozott társulási forma sajátossága, hogy biztosítja a kistérségi együttműködés hosszú távú kialakítását, továbbá egyes térségi feladatok hatékony ellátását.”

 

Gondoljunk alkotmányunk IX., „A helyi önkormányzatokról” szóló fejezetére és az önkormányzati törvény III. fejezetére, amely a társulásokról szól.

 

A lehetőségek tehát már adottak voltak. Ugyanúgy önkéntességen alapultak, mint ahogy alapulnak a 2004. évi CVII. tv. rendelkezései szerint.

 

Azt gondolom, hogy végre jogilag is megfogalmazódott az az önkritika, miszerint hazánkban az önkormányzati rendszer kialakítása nem a legoptimálisabban sikerült. Ennek kimondásához egy kicsit hozzásegített az Európai Unióhoz való csatlakozás is.

 

Számos alacsony lélekszámú, gazdaságilag és szakmailag kis teljesítőképességű, nagy önállósággal bíró önkormányzat létezik.

 

A 90-es évek óta bosszant, és nyilvánosan még nem volt alkalmam hangot adni ellenérzésemnek egy akkor meghirdetett céllal kapcsolatosan, ez „a vállalkozó önkormányzatok létrehozása.” A szakemberek ezt biztosan másként értékelték, mint az átlagos állampolgárok.

 

Az önkormányzatiság megvalósítása nagyon szép és jó dolog volt. A nagyfokú önállóság, az önkormányzati tulajdon, a vállalkozási szabadság biztosítása mindmind előremutató, hasznos elemei a jogalkotásnak. Azonban ne hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a fentiek törvényileg deklarált kötelező feladatellátás mellett nyertek megfogalmazást.

 

A vállalkozás szabadságának útja csak kevés település számára maradt nyitva, sem a pénzügyi szabályozás, sem más jogi környezet nem nyújtott ehhez segítséget. A költségvetési szervek működési mechanizmusa, a rugalmatlanság és bürokratizmus hátrányt jelent a piac más szereplőivel szemben. Az önállóság és a vállalkozás szabadságának gondolata túlzottan nagy hangsúlyt kapott rendszerváltásunk idején. Kódolva volt a rendszerbe az, ami bekövetkezett, hogy a kistelepülések nem lesznek képesek azonos teljesítésre a jobb adottságokkal bíró városokhoz mérten.

 

Felismerték törvényhozóink is a problémát, és orvosolni is igyekeztek. Megalkották a 2004. évi CVII. tv.-t a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól.

 

Jómagam már ebben az időben hatalmas lendülettel hozzáfogtam a szervezéshez. De gondolkodjuk csak! Van olyan hatályos jogszabály, amely a téma kapcsán a jegyzőre bármilyen kötelezettséget róna? Önkormányzatok önkéntes társulásáról van szó. Ki legyen a kezdeményező? Nincs rá jogi válasz. A jogi háttér hiánya végül nem is zavart, meggyőződésem volt, hogy jó célért dolgozom. De zavart mást.

 

A következőkben sűrítve rövid pontokban összefoglalom azokat az okokat és körülményeket, amelyek nehezítették a megállapodás aláírását, valamint rámutatok arra is, hogy miért nem teljes körű önkormányzati részvétellel működik térségünkben a társulás.

 

• Miért a jegyző kezdeményezi?

• A társulási feladatellátást körzetesítésként
értékelték a polgármesterek.

• A jegyző kezében van térségi hatósági feladatellátásként az okmányiroda, a gyámhivatal és az építéshatóság. Többet akar.

• Székhelytelepülésként rátelepszünk a többi önkormányzatra – különösen féltek ettől a térségünkben lévő városok.

• Senki sem látta biztosítva a finanszírozás és a működés jogi feltételeit.

• Hiányzott a döntéshez a megalapozott ismeret.

• Az önállóság és az általános iskolák működtetési jogának feladását vetítették előre a polgármesterek.

• Nem tudta néhány polgármester magáévá tenni a gondolatot, így törvényszerű, hogy képviselő-testületüknek sem tudtak olyan előterjesztést készíteni, ami pozitív döntést hozott volna.

 

Érdekessége vagy talán visszássága ennek az időszaknak, hogy érintett önkormányzataink együttműködnek

• az egészségügyi,

• a turizmusfejlesztés, idegenforgalom,

• a közművelődési,

• szociális feladatok ellátásában.

 

Hosszú vergődés után, jegyző kollégáim egyre nagyobb segítségével, nyitottabb polgármestereink együtt gondolkodásával jutottunk el addig, hogy a tizenöt önkormányzatból tizenketten kimondták a többcélú kistérségi tárulás megalakulását. A területfejlesztési feladatok kivételével valamennyi feladat vonatkozásában elkötelezték magukat az együttműködésre. Területfejlesztésre megmaradt a régi társulás.

 

Az időközben lezajlott helyhatósági választások után úgy gondolom, reményünk van ezen feladatot is integrálni, illetőleg a résztvevő önkormányzatok száma is teljes lesz.

 

A jelzett kritikák ellenére a társulási formában történő feladatellátás előnye vitathatatlan. A térségben meglévő intézményrendszerek együttes kihasználása, a településeken külön-külön jelenlévő szolgáltatások akár csereként való igénybevétele a következőt juttatja eszembe; ha két embernek van 100 Ft-ja, és azt elcserélik, mindkettőnek marad 100 Ft-ja. Nem véletlen a pénz felidézése. Rá kell mutatnom arra a tényre, hogy térségünkben a társulás létrehozását a gaz- KISTÉRSÉG A kistérségről másként – vitaindító Dr. Balogh Edit jegyző, Cegléd www.jegyzo.hu 11 KISTÉRSÉG dasági kényszer, az előremenekülés hozta létre. Jogi garanciákat továbbra sem látunk. Számos vitatható és pongyola, ittott ellentmondó megfogalmazást tartalmaz maga a törvény is. Tudják ezt a jogalkotást előkészítő szakemberek is.

 

Azzal a törvénnyel, melynek szinte minden paragrafusa többféleképpen értelmezhető, és számos megoldási javaslatot lehet mellé tenni, baj van. Az alkalmazására vonatkozóan megszívlelendő útmutatást adott az IDEA Munkacsoport 2005. évi tanulmánya, mintegy jelezve a hiányosságokat.

 

Összegezve:

 

Az ez évben lezajlott helyhatósági választások után elmondhatom, hogy a Ceglédi kistérségben működő önkormányzatok polgármesterei új erőre kaptak, nagy lendülettel dolgoznak a térség felemeléséért, az itt élő állampolgárok közérzetének javításáért. Munkájukhoz eszközként használják a társulási formát. Nincsenek koncepció nélkül, hiszen már rendelkeznek a következő programokkal és tervekkel:

 

• Dél-Pest megyei kistérség területfejlesztési koncepciója;

• Dél-Pest megyei kistérség komplex gazdaságfejlesztési programja;

• Dél-Pest megyei kistérség SAPARD stratégiai programja;

• Dél-Pest megyei kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési operatív programja;

• Dél-Pest megyei kistérség környezetvédelmi programja.

 

Ezek a programok meghatározzák a térség fejlődésének irányát, és alapot teremtenek a későbbi fejlesztésekhez.

 

Talán egyszer majd lesz egyértelmű pontos jogi háttér is.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu