Közeledve az év végéhez és az évbúcsúztató ünneplésekhez, szólnunk kell az évről évre népszerűtlenebbé váló, mégis népszerű tűzijátékokról. A lakosok részéről egyre több tűzijátékkal, petárdával kapcsolatos korlátozási kérelem fogalmazódik meg az önkormányzatok felé is, annak környezetünket, életünket, házi kedvenceink életét megterhelő hatásai következtében.

2021–2022 szilveszteri időszakát követően minden korábbi évnél több panasz érkezett be a lakosok részéről a jegyzőkhöz, önkormányzatokhoz, amelyben az országoson túl további korlátozások felállítását kérelmezik. Ezen igény a jegyzőkön keresztül és közvetlenül a panaszosoktól is eljutott a Magyar Birtokvédelmi Szövetséghez, mint az önkormányzatokat nemcsak birtokvédelmi, de közigazgatási ügyekben is segítő civil szervezethez.

A Szövetség 2022. év elején megkereséssel fordult a minisztériumokhoz, valamint a kormányhivatalokhoz, mint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeleti szerveihez, tűzijáték lakossági használatának korlátozása kérdésében.

Jelen cikk tárgya a beérkezett válaszok elemzése, útmutatás a helyi szabályozás megalkotásához, valamint rövid ismertetés a tűzijáték történelméről és azokról a negatív hatásairól, amelyek, mint látjuk, irreális mértékben megterhelik környezetünket és életünket.

A tűzijáték történelmi háttere

A kínai emberek minden év április 18-án ünneplik, hogy mintegy 2000 évvel ezelőtt feltalálták a petárdát.^[1] A legelterjedtebb legenda szerint a felfedezése, feltalálása véletlenül történt egy kínai szakács konyhájában, aki szenet, ként és salétromot kevert össze, majd ezt a keveréket egy bambuszcsőbe préselte bele, ami felrobbant.

Később a Song dinasztia (960–1279) idején élő Li Tian szerzetes állított elő robbanó petárdákat, amelyek lőporral töltött bambuszhajtások voltak. Li Tian tiszteletére a helyi lakosok templomot is emeltek, ahol a mai napig tartanak istentiszteletet.

Később a tűzijátékok az egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. A mai napig Kína egyik tartományában található a világot tűzijátékkal ellátó pirotechnikai gyárak legtöbbje. A gyártásnak még ma is csak elenyésző fázisa gépesíthető, és leginkább itt van olcsó munkaerő.

Kína mellett később Japánban is létesült gyár, és a legelső üzletek is az Edo-kori (1603–1868) Japánban jelentek meg.

Állítólag Japánban alkották meg először azokat a tölteteket, amelyek fellövés után a levegőben egyet durranva hatalmas színes körré terülnek szét – vagyis az első tűzvirágokat.

Japánban hozták meg az első olyan jogszabályt is, amely korlátozta a tűzijáték felhasználását: 1648-ban törvényben tiltották be a petárdák és rakéták Sumida folyón kívüli fellövését. 1773-ban megrendezésre került az első tűzijáték-fesztivál, a hanabi taikai is, a Sumida folyón. Japánban nem az újév, hanem a nyári időszak a tűzijátékok virágkora, nyáron szinte minden nap tartanak valahol az országban egy tűzijáték-fesztivált, illetve tűzijátékversenyeket.^[2]

Európába elsőként a 13. században szállítottak puskaport Kínából az akkor ismert kereskedelmi útvonalakon (Marco Polo vagy mások, ez nem pontosan tisztázott), amelyet itt elsősorban hadászati célokra használtak.

Először a reneszánsz idején emelték tűzijátékkal egy-egy ünnep fényét, főleg egyházi körök kiváltságaként. Az első tűzijáték-készítők Európában az olaszok voltak. Ma is számos iparágbeli amerikai kereskedő olasz származású: mint a Gucci, a Rozzi és a Zambelli család.

Az első gyárak az itáliai Velence mellett Münchenben (Németország), majd Angliában létesültek. A tűzijáték nagyon népszerű lett I. Erzsébet királyné uralkodása alatt. William Shakespeare is említést tesz műveiben a tűzijátékról, például a VIII. Henrikben.^[3]

Shakespeare színházának rendszeresen visszatérő eleme volt a pirotechnika, főleg a csatajeleneteket tették vele hatásosabbá. Pont ez okozta a Globe vesztét, amikor 1613. június 29-én épp a VIII. Henriket játszották, és az ágyúból indított tűzijáték miatt az épület lángra kapott és leégett. I. Erzsébet hozta létre a „Fire Master of England” mesterséget, II. Jakab király pedig lovaggá ütötte a tűzmestert.

II. György angol király megrendelésére született Händel A királyi tűzijátékhoz írt zenéje az 1748-as aacheni békekötés méltó megünneplésére. Ez a mű az egyik legismertebb és legplasztikusabb megfogalmazása a tűzijátéknak.^[4]

A tűzijáték Shakesperare-rel vonult be az irodalomba, de később több más neves író szán neki szerepet a könyvében, gondoljunk csak Stephen King Ezüst pisztolygolyók című könyvében Marty küzdelmére a vérfarkassal, vagy A Gyűrűk Ura trilógiában Zsákos Bilbó születésnapi ünnepségére, Harry Potter barátaira, Fred és George Weasley testvérekre.

„A tűzijáték jelentéstartománya a filmművészetben gazdagodott és teljesedett ki igazán azzal, ahogy a szerelmi egyesülésnek, az erotikus vágyak beteljesülésének (vagy épp beteljesületlenségének), sőt a férfi orgazmusának látványos szimbólumává vált.” (Gondoljunk csak az 1972-es, kultikus pornóként emlegetett Mély torok (Deep Throat) fináléjára, Hitchcock Fogjunk tolvajt! című 1955-ös filmjére)^[5].

Hazánkban az első nagyobb tűzijátékot 1476. december 22-én Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén lehetett látni. A XVIII. század végétől már magánszemélyek is élhettek a lehetőséggel, már ha elég pénzük volt rá, – főleg házasságkötések alkalmával rendeztek tűzijátékot.^[6]

Magyarországon a századfordulón szerveződött iparrá a tűzijátékgyártás. Vezető szerepe volt ebben Emmerling Adolfnak, aki 1938-tól kezdve Szent István-napi tűzijátékokat rendezett a Gellért-szobor körül.

A világháború alatt szünetelt a műsor, később államosították üzemét, és a tűzijáték időpontja (április 4.) és helye (Citadella) is más lett. A háború után 1954-ben volt először tűzijáték Budapesten, de 1956 után tíz évre betiltották.

1966 óta lett hagyomány az augusztus 20-ai rendezvény, a mai helyén és formájában.

A tűzijáték árnyoldala

Amikor a tűzijátékok „sötét” oldalát vesszük szemügyre, elsősorban a környezetszennyezés, természetkárosítás és a felhasználás során elszenvedett balesetek jutnak eszünkbe.

Természetesen minél nagyobb mennyiségű tűzijáték kerül felhasználásra, annál nagyobb mértékben lehet számolni a negatív hatásokkal.

Egy statisztika szerint^[7] 2017-ben az Európai Unió (EU) 110 ezer tonna tűzijátékot importált, ami 261 millió eurós értéknek felel meg (az áru 98%-a Kínából származott). Egy német statisztika szerint szilveszterkor a levegőbe került pormennyiség az autók által okozott éves pormennyiség negyedét teszi ki. Tehát a szilveszteri tűzijáték az egész évi szállópormennyiség ötödét adja. A problémát tetőzi, hogy ez az egyötöd rész néhány óra leforgása alatt kerül a levegőbe.

A felhasználás mellett az előállítás és a szállítás is környezetkárosító hatású. A tűzijáték után hátramaradt szemét csak Budapestet nézve több száz köbméter hulladékot jelent.

A Magyar Birtokvédelmi Szövetség 2022 márciusában megkereste többek között a Magyar Természetvédők Szövetségét azzal kapcsolatosan, hogy rendelkezésre áll-e pontosabb információ arról, hogy a természetvédelem tekintetében a szilveszteri tömeges tűzijátékozás, illetve a magánszemélyek által más időpontban fellőtt egy-egy tűzijáték után pontosan milyen károkkal lehet számolni. A beérkezett válaszok szerint sem a Magyar Természetvédők Szövetsége, sem más madármentő egyesületek nem rendelkeznek ilyen statisztikával.

Amikor 2021 szilveszterén madarak százai pusztultak el Róma belvárosában szilveszter éjjel, az elpusztulás okát az International Organization for the Protec-tion of Animals (OIPA) a tűzijáték által okozott szokatlanul erős hanghatás miatti félelemben, szívrohamban, illetve abban látta, hogy az ijedten felrebbent madarak elveszítették tájékozódási képességüket, egymásnak ütköztek vagy ablaknak, villanyvezetéknek repültek neki.^[8]

A média által kevésbé felkarolt, de köztudott tény, hogy a tűzijáték időszaka az autizmussal élőket is megviseli. Képzeljük el, akinek a langyos zuhany, a gyengéd simogatás fáj, más emberek hangját pedig úgy érzékeli, mintha folyton kiabálnának, mit jelenthet a tűzijáték.

A tűzijáték jogszabályi háttere

Az Európai Parlament és a Tanács a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló 2007/23/EK Irányelve (2007. május 23.)^[9] „robbanóanyag-tartalom, biztonsági távolságok, zajszint vagy hasonlók alapján” osztályok és korosztályok szerint differenciálja a tűzijátékokat:
„1. osztály: alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel járó, elkerített területen való használatra szánt tűzijátékok, beleértve a lakóépületek belsejében való használatra szánt tűzijátékokat;
2. osztály: alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel járó, a szabadban lévő elkerített területen való használatra szánt tűzijátékok;
3. osztály: közepes kockázattal járó, a szabadban lévő nagy nyílt területen való használatra szánt tűzijátékok, amelyek zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre;
4. osztály: nagy kockázattal járó, kizárólag szaktudással rendelkező személyek általi használatra szánt (»szakember által használható tűzijáték«-ként ismert) tűzijátékok, amelyek zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre.”

Az irányelv szerint a tűzijátékok nem értékesíthetők, illetve egyéb módon nem tehetők hozzáférhetővé az alábbi korhatárok alatti fogyasztók számára:
1. osztály: 12 éves kor;
2. osztály: 16 éves kor;
3. osztály: 18 éves kor.

Hazánkban a fényes durrogtatásra vonatkozó jogszabály a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pirotechnikai rendelet). A rendelet szerint „a színpadi pirotechnikai termék kivételével a szórakoztató célra szánt azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: tűzijáték termék),
a) amely nagyon alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel jár, és amelyet – beleértve az emberi tartózkodás céljára szolgáló épületek belsejét is – behatárolt területen való használatra szántak, az 1. pirotechnikai osztályba,
b) amely alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel jár, és a szabadban lévő behatárolt területen való használatra szántak, a 2. pirotechnikai osztályba,
c) amely közepes kockázattal jár, a szabadban lévő nagy nyílt területen való használatra szántak, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 3. pirotechnikai osztályba,
d )amely nagy kockázattal jár, kizárólag pirotechnikus által használható és kezelhető, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 4. pirotechnikai osztályba
kell sorolni.

Nem kell engedély a 14. életévét betöltött személynek az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékek – a petárda kivételével – megvásárlásához, birtoklásához, és ezeket egy időben összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatja, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint felhasználhatja. A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket.

Nem kell engedély a 16. életévét betöltött személynek a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék – a petárda kivételével – megvásárlásához, birtoklásához, és ezeket egy időben összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatja, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint felhasználhatja. A 16. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket.

Nem kell engedély a nagykorú személynek a 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék december 28-a és 31-e között történő megvásárlásához, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint december 31-én 18 órától a következő naptári év január 1-jén 6 óráig történő felhasználásához. A fel nem használt vagy hibás terméket január 5-ig a vevő köteles a forgalmazónak visszaszállítani, aki ezt köteles térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.

Védett természeti területen pirotechnikai termék felhasználása kizárólag állami, nemzeti vagy önkormányzat által szervezett ünnepség, vagy az ezekhez kapcsolódó rendezvények keretén belül, a települések belterületén engedélyezhető.

Magánszemély nem birtokolhat petárdát.”

Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló, 2021. december 2-ától hatályos, 2021. évi CXX. törvény kiegészítette a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvényt (a továbbiakban: Ftv.) annyiban, hogy a törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály az egyes polgári célú pirotechnikai termékek esetében előírhatja az állatvédelmi tájékoztató kötelező elhelyezését. Az állatvédelmi tájékoztató szövegét a természetvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

A Pirotechnikai rendelet és más rendelet sem tartalmaz rendelkezést a fentiek tekintetében. A Magyar Birtokvédelmi Szövetség 2022 márciusában megkereséssel élt Ovádi Péter miniszteri biztos felé a tekintetben, hogy a törvényben felvetett állatvédelmi tájékoztatóval kapcsolatosan született-e jogszabályi rendelkezés, illetve, ha még nem, akkor mikor várható ennek meghozatala. A miniszteri biztos válasza szerint az állatvédelmi tájékoztatóval kapcsolatban jogszabályi rendelkezés még nem született, azóta nem történt előrelépés, hogy elküldték notifikációra a pirotechnikai eszközök használatáról szóló javaslatukat az Európai Unióba. Az esetleges változásokról Ovádi Péter miniszteri biztos közösségi médiafelületein, illetve az Agrárminisztérium közleményben fogja tájékoztatni a lakosságot.

A szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről) alapján, „aki a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi, szabálysértést követ el, […] amely miatt a közterület-felügyelő és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.

A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén pedig hetvenezer forintig terjedhet.

Általános szabálysértési hatóságként a rendőrség […] kijelölt szervei járnak el.”

A police.hu oldal tájékoztatása szerint „Pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés miatt 2021. december 31-én 12 óra és 2022. január 1-jén 6 óra között 14 esetben 14 személlyel szemben indított eljárást a rendőrség országszerte. Ezen termékek felhasználásához kapcsolódóan egy súlyos és öt könnyű sérüléssel végződő baleset jutott a rendőrség tudomására.”^[10]

Kivételes rendelet egy kivételesen természetbarát településen: Tata Város helyi rendelete a tűzijátékok használatának korlátozásáról

A tűzijátékokkal kapcsolatosan legismertebb helyi rendelet Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének a tűzijátékok használatának korlátozásáról szóló 21/2018. (X.31.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.). A R. megalkotásának háttere: „Tata város belterületén található az Öreg-tó, amelyen vonuló madarak tízezrei gyülekeznek. Az Öreg-tó 1977 óta minősül helyi jelentőségű természetvédelmi területnek, 1989 óta a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vizes élőhely (ilyenből Magyarországon mindössze huszonkilenc létezik), és 2004 óta Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Terület is. A tó speciális elhelyezkedéséből adódik a fokozott sérülékenysége, hiszen számos emberi hatás nehezedik az itt megpihenő vízimadarakra. Rendszeresen és egyre jelentősebb mértékben visszatérő környezeti hatás a tűzijátékok okozta zavarás, az ilyen pirotechnikai látványosságok fény- és zajhatásai oly mértékben zavarják meg a madárvilágot, hogy akár hosszú hetekre is képesek elüldözni a tóról a zavarásra egyébként is igen érzékeny vadludakat és egyéb vízimadarakat. A Magyar Madártani Egyesület megfigyelései szerint az elmúlt évtizedben szilveszterkor az Öreg-tavon tartózkodó sokezres vadlúdtömegeknek átlagosan mintegy 70%-a menekült el a tóról.”^[11]

A madarak és a lakosság nyugalma védelmében civil kezdeményezés indult, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület is támogatott. A petícióra érkezett több mint 3000 aláírás is hozzájárult a döntés megszületéséhez.^[12]

A R. a tűzijáték használatát térben és időben korlátozza, pontosan körülhatárolva a tilalmazott zóna területét, amely területen november 1-je és február 28-a közötti időszakban nem megengedett a 2., a 3. és 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátéktermékek használata.

A R. alapja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48. § (1) bekezdése, mely szerint „a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben – illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.”

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 43. § (1) bekezdése szerint „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.” A 44. § (3) bekezdés első fordulata szerint „védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység végzésétől eltiltani”.

A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint „természetben okozott károsodás: olyan környezetkárosodás, amely a fajban, élőhelyben, területben az eredeti állapothoz képest jelentős mértékű kedvezőtlen változást eredményez”.

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 7. § (1) bek. alapján „a különleges természetmegőrzési területek és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek természetvédelmi célkitűzése a területek jelölése alapjául szolgáló élőhelytípusok, valamint fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása.”

A R. megalkotása előtt a Képviselő-testület kikérte az illetékes Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tata-bányai Járási Hivatala véleményét.

Már a R. meghozatalának évében is éreztette a tilalom a hatását: „már a szilveszter előtti hét is azt sejtette, hogy valami tényleg elindult. Szokatlanul csendben teltek ezek a napok, holott az előző években ilyenkor már rendszerint durrogások zavarták meg a város és a tó nyugalmát. Alkonyatkor mintegy 23 000 vadlúd húzott be éjszakára. Csendben telt szilveszter estéje is, miközben a környező településekről már jócskán hallatszottak a távoli dörrenések. Szinte hihetetlen volt ez a nyugalom. A szilveszteri éjszaka csendjét csupán egy-egy (illegálisan használt) petárda tompa puffanása zavarta meg és mindössze egy-egy városszéli tűzijáték fénye látszott. Éjfélkor aztán mégiscsak elindult némi tűzijátékozás, de ez a korábbi évek szintjét meg sem közelítette. A város legmagasabb pontjáról jól lehetett látni, hogy bár akadtak tűzijátékok, de lényegesen kevesebb helyszínen és (tán a szabálysértés felfedezésétől is tartva) jóval rövidebb ideig tartottak. Azt is jól lehetett látni, hogy a környező községekben jóval nagyobb tűzijátékozás zajlott, mint a tízszer nagyobb Tata városában. Az óvatosságukról ismert vadludak negyedóra elteltével kezdtek el kirepülni az Öreg-tóról, de jellemzően csak kisebb csapatokban, a többség az első riadalom után visszaszállt a tó vizére. Január első napjának reggelén az MME tagjai felmérték az Öreg-tó madárvilágát, és örömmel állapították meg, hogy a ludak nagy része, több mint tízezer madár itt maradt, amire az elmúlt harminc évben csak háromszor akadt példa.” – írja a helyi újság, a Városkapu 2019 januárjában megjelenő száma.^[13]

A Magyar Birtokvédelmi Szövetség megkeresésére a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője válaszlevélben tájékoztatott arról, hogy a R. tartósan is kedvező eredményt hozott. Az MME Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoportjának adatai szerint 2018 szilveszterén a ludak 60%-a, 2019 szilveszterén a ludak 100%-a, 2020 szilveszterén a ludak 70%-a, 2021 szilveszterén a ludak 60%-a maradt az Öreg-tavon.^[14]

A Magyar Birtokvédelmi Szövetség kezdeményezése

A Magyar Birtokvédelmi Szövetség mint az önkormányzatokat nemcsak birtokvédelmi, de közigazgatási ügyekben is segítő civil szervezet 2022 elején megkereséssel fordult a minisztériumokhoz, valamint a kormányhivatalokhoz mint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeleti szerveihez, tűzijáték lakossági használatának korlátozása kérdésében. A megkeresést indokolta, hogy rengeteg olyan panasz érkezett be a lakosok részéről a jegyzőkhöz, önkormányzatokhoz, amelyben az országoson túl további korlátozások felállítását kérelmezik.

A Magyar Birtokvédelmi Szövetség a tekintetben kérte a megkeresett szervek álláspontját, hogy az önkormányzat helyi rendeletben a tűzijáték lakossági használatát térben, illetve időben jogszerűen korlátozhatja-e, és amennyiben a válasz nemleges, ezen főszabály alól kivételképpen természetvédelmi területen (például Natura 2000) jogszerű lehet-e mégis – a tatai rendelet mintájára – korlátozás felállítása.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal válaszlevele szerint „az országos jelentőségű ex lege védett láp, szikes tó által érintett területen, tájvédelmi körzetekben, természetvédelmi területeken, illetve Natura 2000 oltalom alá tartozó területeken feltételezhetően fennállnak az ideális körülmények védett fajok megjelenésére”. E körben a hivatal a Pirotechnikai rendelet 5. § (2) bekezdésére^[15], 82. § (1) bekezdésére,^[16] valamint a Tvt. 43. § (1) bekezdésére^[17] hivatkozott. Tájékoztatása szerint „a tűzijáték mint tevékenység nem összeegyeztethető a Natura 2000 területek kijelölési céljaival”, „a természetvédelmi oltalom alá tartozó területeken és azok közvetlen közelében, védett állatfaj egyedének, továbbá fészkelő helyének közelében tilos a tűzijáték használata, így a természetvédelmi hatóság véleménye szerint a települések jegyzőjének nincs hatásköre a tevékenység korlátozását vagy engedélyezését illetően”.

A Magyar Birtokvédelmi Szövetségnek nem volt kétsége afelől, hogy a tűzijáték használata nem tartozik jegyzői engedélyezés alá, a kérdés az volt, helyi rendelet szabályozhat-e e körben. A fenti válaszleveléből kikövetkeztethetően a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal álláspontja szerint a természetvédelmi oltalom alá tartozó területeken és azok közvetlen közelében, védett állatfaj egyedének, továbbá fészkelő helyének közelében országosan tilos a tűzijáték használata, e válaszból kikövetkeztethetően helyi rendeletnek nem maradt szabályozási lehetősége.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormány-hivatal, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal egyhangúlag azt a választ adták, hogy a Kvt. 48. § (1) bekezdése^[18] alapján van lehetőség helyi szabályok megalkotására. A Győr-Moson Sopron Megyei Kormányhivatal hivatkozott a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5050/2015/4. számú határozatára is, mely szerint „A Kvt. 48. § (1) bekezdésnek helyes tartalma, hogy az önkormányzat a környezetvédelem más jogszabályok által már elért védelmi szintjét nem csökkentheti, a helyi önkormányzatok is kötelesek a környezetvédelmi status quo megtartására. Jogalkotási felhatalmazásuk van viszont a környezet védelmének szintjét emelni, akár a központi jogszabályban meghatározottakhoz képest is”, ugyanakkor hangsúlyozta a normavilágosság követelményét: „az önkormányzati rendeletben a tűzijáték korlátozással érintett területét és a korlátozás idejét pontosan meg kell jelölni”.

Budapest Főváros Kormányhivatala válaszlevelében az Alkotmánybíróság 17/1998. (V. 13.) számú határozatát hivatkozta be: „ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmat vagy korlátozást állapítson meg. Ugyanúgy az sem alkotmányellenes, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében, ugyancsak egyes övezetekre kiterjedő érvénnyel, szigorúbb korlátozást vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette.”^[19]

Több kormányhivatal arról tájékoztatott, hogy a Magyar Birtokvédelmi Szövetség kérdését megküldte a Miniszterelnökségnek.

A Belügyminisztérium megküldött jogértelmezése szerint az Ftv. 22. § (1) bekezdése^[20] kifejezetten a Kormányt hatalmazza fel a tűzijátékokkal kapcsolatos jogszabályok megalkotására, és e körülmény kategorikusan kizárja az önkormányzati szabályozás lehetőségét. A Belügyminisztérium álláspontja szerint a szóban forgó tárgykör nem minősül helyi közügynek, és nem minősül törvényi szabályozást teljes egészében nélkülöző szabályozási tárgykörnek sem.

Az Agrárminisztérium álláspontja szerint a Pirotechnikai rendelet 104. § (1) bekezdésében és 108. § (1) bekezdésében foglalt, természetvédelmi területeken történő tűzijáték-felhasználásra vonatkozó korlátozásokon túl további helyi, az országos érvényű jogszabályi előírásokon túlmenő előírások megalkotása nem indokolt.

A Pirotechnikai rendelet 104. § (1) bekezdése alapján az „1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék

a) […] védett természeti területen […] pirotechnikus jelenlétében és irányításával használható fel”.

A Pirotechnikai rendelet 108. § (1) bekezdése alapján „a 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék közintézményben, középületben, sportlétesítményben, egyházi jogi személy által használt helyiségben, rendezvény helyszínéül szolgáló nyilvános helyen pirotechnikus irányításával használható fel”.

A Magyar Birtokvédelmi Szövetség álláspontja szerint a Pirotechnikai rendelet 108. § (1) bekezdése nem kifejezetten természetvédelmi területekre vonatkozik, ugyanakkor a jogszabály valóban felállít korlátozásokat a pirotechnikai tevékenységeket illetően a védett természeti területekre, mely korlátozások az alábbiak:

„5. § (2) Az 1., 2., a T1, a P1, valamint a mezőgazdasági és az erdőgazdasági felhasználás céljára előállított P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék kivételével tilos pirotechnikai terméket védett természeti területen felhasználni. Tűzgyújtási tilalom esetében védett természeti területen az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék felhasználása is tilos. Védett természeti területre nem érhet be a felhasznált pirotechnikai termékek védőterülete sem.”
„14. § (3) A járművekhez használt pirotechnikai termék kivételével a belföldi forgalmazásra szánt pirotechnikai terméket vagy – ha azon nincs elegendő hely – a termék legkisebb egységcsomagját magyar nyelvű, illetve a felhasználó által kért nyelven közérthető és jól olvasható címkével kell a terméktől elválaszthatatlan módon ellátni.
14. § (4) A (3) bekezdés szerinti címke tartalmazza:
[…]
j) hogy tűzgyújtási tilalom esetében védett természeti területen felhasználása tilos […].”
„17. § (2) Védett természeti területen pirotechnikai tárolóhely nem létesíthető.”
„82. § (1) Védett természeti területen pirotechnikai termék felhasználása kizárólag állami, nemzeti vagy önkormányzat által szervezett ünnepség, vagy az ezekhez kapcsolódó rendezvények keretén belül, a települések belterületén engedélyezhető.”

A Miniszterelnökség a „hoztam is meg nem is”^[21] választ adta a Magyar Birtok-védelmi Szövetség megkeresésére.

Összhangban a Belügyminisztérium és Agrárminisztérium állásfoglalásával kimondta, hogy nincs lehetőség helyi korlátozás felállítására, ugyanakkor tájékoztatást nyújtott arról, hogy egyes önkormányzatok képviselő-testületei a tűzijáték használatára vonatkozó rendeleteket alkottak, amely rendeletek nem kizárólag a szilveszteri időtartamban történő tűzijáték-használatot korlátozzák, hanem a Pirotechnikai rendeletben szabályozott időtartamon túlra vonatkozóan is tartalmaznak előírásokat. A Miniszterelnökség a Kúria EBH 2015.K.8. számú elvi döntésére hivatkozással támogatta, hogy az önkormányzati képviselő-testületek közvetlenül az Alaptörvényben biztosított jogkörükben, vagy az adott tárgyban rendeletalkotásra vonatkozó általános törvényi felhatalmazás alapján az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotást folytassanak. Kijelentette, hogy a pirotechnikai eszközök lakossági használatának tárgykörében – a szilveszteri időszak kivételével – nem zárható ki olyan helyi szintű szabályozás, amely a magasabb szintű szabályozáshoz képest kiegészítő rendelkezéseket állapít meg, és minden egyes rendelet esetében külön vizsgálatot igényel, hogy a fenti feltétel teljesül-e.

Összegzés

A Magyar Birtokvédelmi Szövetség által bekért állásfoglalások azt mutatják, hogy semmilyen téren és semmilyen értelemben véve nincs egységesen kialakított álláspont a tűzijátékok felhasználása helyi korlátozásának jogszerűségét tekintve.

Amennyiben a helyi közösségben és döntéshozásban megjelenik a korlátozás igénye, érdemes átgondolni, esetleg felmérni a társadalmi támogatottság mértékét, áttekinteni a védendő területeket, védendő természetvédelmi területeket, felkutatni, hogy elegendő-e az adott területek jogszabály által biztosított védelme, ennek alapján szükséges-e további korlátozás.

Amennyiben a fenti kérdésekre megvannak a válaszok, és ezen válaszok a helyi szabályozás szükségességét támasztják alá, úgy kell megalkotni a rendeletet, hogy ne tartalmazzon az országos jogszabályokkal ellentétes vagy azzal párhuzamos szabályozást, továbbá pontosan be kell határolni a korlátozás időtartamát és helyszínét.

Amennyiben a jogszabálytervezet elkészült, az illetékes kormányhivatalnak meg kell küldeni véleményezésre.

A Magyar Birtokvédelmi Szövetség támogatja a lakosok és a természet legteljesebb védelmét a tűzijátékok negatív hatásaival szemben.

^[1] https://tuzijatekok.eu/tuzijatek-tortenete-a-tuzijatek-kinabol-szarmazik/

^[2] https://www.japanspecialista.hu/2014/08/05/tuzviragok-japan-egen/

^[3] Sir Thomas Lovell a korabeli divatot kritizáló szavai:
„Vagy mondjanak le (ez a rendelet)
A balga tollról és a frank divat
Foszlányiról s mi hozzá tartozik:
Mint párbaj, tűzijáték, s mind, mivel
A nálok érdemesbeket kijátszszák” (https://mek.oszk.hu/04600/04607/html/magyar.htm).

^[4] https://www.origo.hu/kultura/20150819-tuzijatek-augusztus-20-pirotechnika.html

^[5] https://www.origo.hu/kultura/20150819-tuzijatek-augusztus-20-pirotechnika.html

^[6] 1772. július 27-én, Szent Jakab napján, Eszterházy Miklós József részesítette közvetlen környezetét ilyen mulatságban, melyet Bessenyei György Az Eszterházi vigasságok című versében énekelt meg (www.mek.oszk.hu):
„Egy ágyú bődül el, mellynek lármájára
Villámlás szökdös fel a kert lapályjára.
Égő szárnyak mentek a nagy fellegekre,
Bámulással néztek a tüzes egekre.
Egyik tűz másikát szaladásba marta;
Sok futó láng egymást ölelésre várta.
Ezerszer kezdődött a csattogó zúgás,
Villámlások között lett minden változás,
Tapsolás, kiáltás űzte a lángokat,
Ölelték, rángatták sok nézők magokat”.

^[7] http://tisztaszo.hu/2019/01/06/felrobbantott-vilag-csak-igy-lehet-szilveszter/

^[8] https://www.origo.hu/nagyvilag/20210101-madarak-szazai-pusztultak-el-romaban-a-szilveszteri-petardazasban.html

^[9] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32007L0023

^[10] https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/helyi-hirek/szilveszteri-osszesito

^[11] Rendelettervezet a tűzijátékok használatának korlátozásáról szóló 21/2018. (X.31.) önkormányzati rendelet módosításáról.

^[12] http://varoskapuujsag.hu/wp-content/uploads/2019/07/V%C3%A1roskapu_2019_01_10_01_sz%C3%A1m.pdf

^[13] http://varoskapuujsag.hu/wp-content/uploads/2019/07/V%C3%A1roskapu_2019_01_10_01_sz%C3%A1m.pdf

^[14] Ne feledjük: korábban a vadludaknak átlagosan 30%-a tartott ki a tavon szilveszter éjszaka, de voltak évek, amikor az összes vadlúd hetekre elriadt a tóról.

^[15] „Az 1., 2., a T1, a P1, valamint a mezőgazdasági és az erdőgazdasági felhasználás céljára előállított P2 pirotechnikai osztályba tartozó termék kivételével tilos pirotechnikai terméket védett természeti területen felhasználni. Tűzgyújtási tilalom esetében védett természeti területen az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék felhasználása is tilos. Védett természeti területre nem érhet be a felhasznált pirotechnikai termékek védőterülete sem.” Lásd fent.

^[16] „Védett természeti területen pirotechnikai termék felhasználása kizárólag állami, nemzeti vagy önkormányzat által szervezett ünnepség, vagy az ezekhez kapcsolódó rendezvények keretén belül, a települések belterületén engedélyezhető.” Lásd fent.

^[17] „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.” Lásd fent.

^[18] „A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben – illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.” Lásd fent.

^[19] http://jogszabalyfigyelo.hu/index.php?id=e6yxgic7dy5hrkqmx&state=20100428&menu=view

^[20] 22. § (1) bek. b) pont: „felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a polgári célú pirotechnikai termékek körét, a polgári célú pirotechnikai tevékenység folytatásának feltételeire és hatósági felügyeletére, továbbá az e tevékenységre jogosító további engedélyezési feltételekre, az engedélyek kiadásának rendjére, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek meg nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó részletes szabályokat és a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatot”.

^[21] A híres magyar népmesében a bíró lánya így felelt meg az uralkodó kihívására: „Egyszer Mátyás király Visegrád alatt vadászgatott. Az erdőben találkozott egy takaros leánnyal, aki kosarat vitt a fején. – Hogy hívják? Hová megy? Mi van a kosárban? – kérdezte Mátyás. A leány nagyot kacagott, s a három kérdésre egy szóval válaszolt: – Esztergomba! A királynak tetszett az okos felelet. Megértette, hogy a lány neve Eszter. Esztergomba igyekszik, s a kosárban gombát visz. Na, gondolta, még egy próbát tesz a leánnyal, azt vajon hogy teljesíti? Adott a leánynak egy vasgyűrűt, s azt mondta: – Gyere fel Budára, hozd magaddal ezt a gyűrűt, s én gazdagon megajándékozlak. De se szekéren, se gyalog, se lóháton ne gyere! Öltözz is fel meg ne is, hozz is ajándékot meg ne is! A leány halászhálóból varrt magának ruhát. Fel is volt öltözve, meg nem is. Felült egy vén bakkecske hátára, s azon ment Budára. Nem ment hát se szekéren, se lóháton, se gyalog. Egy szitába tett egy galambot, s egy másikkal befedte. Amikor a király elé ért, az egyik szitát leemelte a másikról, a galamb menten elrepült. Vitt is ajándékot, meg nem is. A király az eszes lányt gazdagon megajándékozta, s úgy bocsátotta haza, Esztergomba.” https://www.nepmese.hu/mesetar/mesek/matyas-kiraly-mesek/matyas-kiraly-meg-az-eszes-lany.