a Városi Jegyzők Egyesülete adószakértői tapasztalatairól

"Pecunia non olet" (vagyis a pénznek nincs szaga) – mondta az új bevételi források feltárásában jeleskedő – a római illemhelyeket is megadóztató – Vespasianus császár, s ha mindenben mi kései utódok nem is követjük nagy elődünket, mégis elgondolkodtató, változott-e a világ?
Abban biztos nem, hogy az állam és az önkormányzatok függése az adóktól, központi és helyi bevételektől, ha lehet, még szorosabb, mint valaha.
Az igazságos (?) közteherviselés egyik eszköze a helyi adózás nálunk az elmúlt évtizedben teljesedett ki, jól – rosszul igazodva a helyi sajátosságokhoz. Érdekes tapasztalatokat lehetne szerezni, ha nem csak a szigorúan vett törvényességi szempontok alapján vizsgálhatnánk a helyi adóztatás "alaptörvényeit", a helyi adórendeleteket. De ez legyen egy újabb írás témája!

Az aligha vitatható, hogy településeink többsége nehezen tudna meglenni helyi adóbevételek nélkül. Azt sem én találtam ki, hogy a legjobb adórendeleteket megalkotó település képviselőtestülete sem dőlhet hátra elégedetten – várva a pénztárgép megnyugtató csörgését – ha a jegyző és a hivatali adóapparátus valamilyen okból nem tudja "hozni" az elvárt adóbevételeket.
Általános tapasztalat, hogy a helyi adóval foglalatoskodó köztisztviselők a feladathoz képest kevesen vannak, nincsenek túlfizetve, szakmai felkészültségük ugyan jó, de – tisztelet a kivételnek – nem minden esetben tudnak méltó partnerei lenni a nagyobb cégek (adózók), jól megfizetett "minden hájjal megkent" profi adótanácsadókkal, könyvvizsgálókkal operáló pénzügyi szakembereinek. Csak zárójelben: nem vádolok senkit tudatos törvényszegéssel, adócsalással, de a kiskapuk megléte, a jogértelmezés adta lehetőségek kihasználása tapasztalataink szerint mindennapos jelenség a helyi adóztatásban is. Talán emiatt is érzékelhető sok helyen, hogy 10 év elteltével sem respektálják sokan – a rettegett APEH-hel ellentétben – az önkormányzati adóhatóságokat.

A Városi Jegyzők Egyesülete közel egy évtizedes működése alatt tagjai segítségével a jegyzői munka valamennyi területéről "spájzolt be" szakmai tapasztalatokat. Eleinte a polgármesteri hivatalok és az önkormányzati intézmények struktúrájával, a működés jobbátételével, valamint a legaktuálisabb jogalkotási, jogalkalmazási és jogértelmezési problémákkal foglalkoztunk. Két évvel ezelőtt született meg a döntés Vincze Feri barátunk (szoboszlói jegyző, az Egyesület egyik szakkollégiumának vezetője) kezdeményezésére, hogy behatóbban foglalkozzunk a helyi adózással, gyűjtsük össze, adjuk közre tapasztalatainkat, hozzunk létre szakértői csoportokat, amelyek képesek segítséget nyújtani a jegyző kollégáknak. A csapat 99´ őszén összeállt, s A JEGYZŐ legelső számában már be is mutatkozott, de ami ettől is fontosabb elkezdődött az az érdemi munka, amely az elmúlt évben a vizsgált városokban összességében több tízmilliós többletbevételt eredményezett.
Mit vállal az Egyesület szakértői csapata, hogyan zajlik egy adóvizsgálat?
A megbízási szerződést követően:
– segítünk (ha kell ötleteket adunk) az ellenőrzés alá vonandó vállalkozások kiválasztásában,
– közreműködünk az ellenőrzés lefolytatásában, amennyiben szükséges, akkor a nagyobb adózó (pl. multi) telephelyén, vagy országos központjában is.
– elkészítjük a részletes szakértői jelentést,
– amennyiben az ellenőrzött szervezet zárótárgyalást kért, úgy azon az adóhatóság szakértőjeként aktívan részt veszünk,
– segítséget nyújtunk (igény szerint) a határozat elkészítésében is,
– amennyiben az ügy bírósági szakba kerül (erre idáig még nem került sor), igény szerint jogi képviseletről is gondoskodunk.
Természetesen a szerződésben foglaltak szerint a megbízó települési jegyző utasításai szerint az adótitok megőrzésével járunk el.
Az elmúlt évben 5 város megbízásából végeztünk szakértői munkát, s mintegy 118 vállalkozás ellenőrzését abszolváltuk. Ezek döntő többsége kis- és középvállalkozás, de 5 – 6 %-ban országos központú, illetve multinacionális cégeket is eredményesen vizsgáltunk.

Adószakértőink tevékenységük során a legfontosabb tapasztalataink a következők:
– A helyi adórendeletek sok esetben nem tükrözik az önkormányzatok érdekeit, emiatt jelentős adóbevételektől eshetnek el egyes települések.
– Az ellenőrzés alá vont vállalkozások közül csak mintegy 10-15 % volt olyan, ahol az ellenőrzés nemleges megállapítást tett.
– Az eredményes munka fontos feltétele, az adott település adócsoportjának hatékony közreműködése (megfelelő érdekeltségi rendszer kialakítása).
– Az ellenőrzések csak jól felkészült szakértők bevonásával végezhetők, hiszen még a viszonylag egyszerűnek tűnő esetekben is szembesültünk nehezen megválaszolható kérdésekkel.
– Az ellenőrzéseket a megrendelők igénye szerint kell megkezdeni, és viszonylag záros határidőn belül befejezni, mivel ez érdeke az adóhatóságnak és a vállalkozásnak is. (Ez néhány esetben adatszolgáltatási problémák miatt kisebb – nagyobb mértékben csúszott.)
– Az ellenőrzéseket fontos jól szervezni, mivel az ismételt illetve elhúzódó vizsgálatok miatt jelentősen nőnek a szakértői költségek is.

A növekvő érdeklődés arról győztek meg minket; növelni kell szakértői csapatunk létszámát, hogy minél több jegyző kollégának nyújthassunk segítséget.
A szakértői munkáért Vespasianust nem feledve – természetesen ellenszolgáltatásra is igényt tartunk. Egyrészt a felmerülő költségeket (szállás, utazás, étkezés) kérjük megtéríteni, a szükséges ellenőrzési napok számát figyelembe véve, másrészt a feltárt és végrehajtható adóhiány és bírság után egy, a megbízó számára kedvező degresszív kulcs alapján kiszámított érdekeltségi díjat számlázunk ki.
Mindezen összegek arányaikban elenyészőek ahhoz a "talált pénzhez", mely szakértői tevékenységünk eredményeképpen megjelenik a vizsgált önkormányzat büdzséjében.

Valójában ez a lényeg: olyan többletbevételhez juttatni településeinket, amelynek elköltése a soronkövetkező képviselőtestületi ülésen nem fog gondot okozni.

Dr. Bíró László az ELTE jogtudományi karán szerzett diplomát. Több mint 30 éve dolgozik a közigazgatásban. Erdőbényén vb. titkár, a szerencsi járáson osztályvezető, Szerencs városban vb titkár, majd jegyző. A Városi Jegyzők Egyesületének 1992. óta elnöke. Nős, két leánygyermek apja, hobbyja a vadászat.