Adósságrendezési eljárások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Gazdálkodás - pénzügy

Adósságrendezési eljárások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – az újabb „áldozat”: Szakoly Község Önkormányzata

XIX. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Gyirán Zoltán
jegyző
Geszterédi Közös Önkormányzati Hivatal

Csak nemrég indult az eljárás, mégis szeretném megvilágítani, mi is vezethetett a kényszerű megoldási alternatívához. Mindig is kíváncsi voltam egy-egy történés hátterére, összetevőire, s azok végső célját keresve megpróbáltam analizálni a pénzügyi-gazdasági jelenségeket, folyamatokat és eseményeket, eljutva az inszolvencia valószínűsíthető okaihoz. Ebben az esetben is egyfajta rankei kíváncsiság – „Wie es eigentlich geschehen?” – (ahogy valójában történt – szerk.) él bennem, azaz arra keresem a választ, hogy mi is történt valójában. Persze ez a törekvés nem érhet célt teljes mértékben, mert ahogyan Martin Luther King is megfogalmazta: „Minden, amit látunk, annak árnyéka, amit nem látunk.”

Az Állami Számvevőszék ellenőrzése

A magyar önkormányzatok 2010 végére 1257 milliárd forint adósságot halmoztak fel, emellett 136 milliárd forint volt a lejárt szállítói tartozásuk. A központi kommunikáció szerinti „tarthatatlanná váló helyzet” rendezése érdekében a Kormány 2011-ben a megyék, 2012 végén az ötezernél kevesebb lakosú települések, 2013 közepén a nagyobb települések, 2014-ben pedig a városok további adósságkonszolidációját hajtotta végre.

Sokan akként vélekedtek, hogy a települési és területi önkormányzatok adósságának felszámolása eredményeként soha többé nem kerül sor újabb adósságrendezési eljárásra. S ez eddig igaznak is tűnt, hiszen az utolsó, a hetvenedik eljárás a pest megyei Tinnye Község Önkormányzatával szemben zajlott 2014. július 1-jétől 2015. április 14-ig.

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával kapcsolatosan az Állami Számvevőszék dobott követ az állóvízbe, hiszen múlt év nyarán az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény rendelkezései alapján „A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának ellenőrzése” keretében rendszerellenőrzésbe kezdett a 2009. január 1. és 2015. június 30. közötti időszakban adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatoknál.

Adósságrendezések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Huszonegy évvel ezelőtt, 1996. március 26-án alkotta meg az országgyűlés a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásról szóló 1996. évi XXV. törvényt (továbbiakban: Har.), majd pedig a Kormány elfogadta a törvény végrehajtási rendeletét [95/1996. (VII. 4.) Kormányrendelet].

Az 1996. augusztus 15-től 2017 tavaszáig terjedő időszakban hatvanhat településen hetven adósságrendezési eljárás indult, amit az eredményezett, hogy Bakonszegen, Nágocson, Sátán és Sellyében két-két eljárás zajlott. A hét városi [Csepreg (1999–2000), Szigetvár (2010), Esztergom (2010–2011), Gönc (2011), Abádszalók (2011–2013), Heves (2012–2013) és Tiszafüred (2013)] és az egyetlen érintett megyei önkormányzat (Heves) elenyészőnek tűnik az ötvennyolc község mellett, de ma már nem degradálhatjuk az eljárást csupán községi szintre. Már csak azért sem, mert a 3177 magyar önkormányzat 2,2%-át érintették az eddigi adósságrendezési eljárások: ezen belül is a községek 2,12%-át, a nagyközségek 1,68%-át, a városok 2,13%-át és a megyék 5,26%-át. Ezen adatok tükrében azonban rögzíthető, hogy nem beszélhetünk tömeges önkormányzati adósságrendezési eljárásról.

Magyarország gazdasági megosztottságát (az önkormányzatok eltérő „gazdagságát”) mutatja, hogy a Dunántúl kilenc megyéjében huszonhat eljárás (37%), a Dunán inneni kilenc megyében negyven eljárás (57%), míg a területileg „megosztott” Pest megyében négy eljárás (6%) zajlott. Általánosságban tehát elmondható, hogy a Dunától keletre eső megyékben zajlott az adósságrendezési eljárások többsége.

A megyék közül a dobogó legfelső fokán Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll tizenhat eljárással, a második helyet pedig Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye foglalta el hét-hét eljárással. Ez azonban 2017. március 30-án megváltozott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanis elkezdődött a nyolcadik adósságrendezési eljárás, mely az ország hetvenegyedik adósságrendezési eljárása is egyben.

A dobogós megyék mellett még hat-hat eljárással képviselteti magát Baranya és Somogy megye, öt eljárás zajlott Heves megyében, négy-négy eljárást folytattak le Pest és Vas megyében, három-három települési önkormányzat „bankrottolt” Fejér és Zala megyében, két-két eljárás zajlott Komárom-Esztergom, Veszprém és Hajdú-Bihar megyében, míg csupán egy eljárást folytattak le Bács-Kiskun, Békés és Nógrád megyében. Természetesen voltak olyan megyék is, ahol nem sodródott csődbe egyetlen önkormányzat sem: Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Tolna megyéről van szó.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1996 augusztusa óta nyolc adósságrendezési eljárás indult, mindegyik eljárást az önkormányzatok kezdeményezték önmagukkal szemben. A hét lezárult eljárás közül csupán egy, a kisnaményi végződött vagyonfelosztással, a másik hat önkormányzat egyezséget kötött a hitelezőivel.

1. táblázat
Az adósságrendezéssel érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok az eljárás időrendje szerint
(1996–2017)
Ssz. Település Eljárás ideje Lakosság-
szám
Adósság mértéke
(millió Ft)
Eljárás
eredménye
1. Bátorliget 1996. 08. 22–1997. 03. 26. 783 79 egyezség
2. Ópályi 2008. 11. 07–2009. 07. 17. 2890 63 egyezség
3. Kisnamény 2009. 01. 08–2010. 01. 04. 305 12 vagyonfelosztás
4. Biri 2009. 02. 24–2009. 12. 10. 1331 61 egyezség
5. Nagydobos 2010. 12. 09–2011. 09. 06. 2168 86 egyezség
6. Gacsály 2012. 02. 22–2012. 12. 06. 903 24 egyezség
7. Nyírkarász 2012. 11. 22–2014. 01. 27 2371 90 egyezség
8. Szakoly 2017. 03. 30– 2700
Forrás: saját szerkesztés

Egy leendő esettanulmány bevezető gondolatai

A 2700 lakosú Szakoly község az elmúlt évtizedben megjárta a mennyet és a poklot, hiszen a Nyírség mintafaluja egyik napról a másikra hírhedté vált, elsősorban Szűcs Gabriella polgármester bírósági ügyei miatt, ezenközben pedig az önkormányzat adósságspirálba gabalyodva már nem tudta elkerülni az adósságrendezési eljárást.

Az előző önkormányzati vezetők, Rényai János polgármester és néhai Győri András jegyző önzetlen lokálpatriótákként fejlesztették a települést, s ténykedésük eredményeként a település a rendszerváltást követő másfél évtizedben a legdinamikusabban fejlődött a térségben: fejlesztették az infrastruktúrát, szennyvíz-hálózatot, piacot, iskolát építettek, fesztiválokat rendeztek.

A rendszerváltó önkormányzati vezetést azonban Szűcs Gabriella 2006. évi megválasztása után egy teljesen új testület követte, majd a következő helyhatósági választások eredményeként a képviselők személyében is változás következett be, mely a legutóbbi választás során változatlan maradt.

Egy volt önkormányzati képviselő elmondása szerint a tizenegy évvel ezelőtti választásokat követően az önkormányzat adósságállománya folyamatosan növekedett, majd jelentős szállítói tartozás halmozódott fel 2010-től, melynek következtében az önkormányzat elindult a dekadencia lejtőjén. A szakolyi önkormányzat történetében ilyen nagymértékű hiánnyal addig még nem találkoztak.

A likviditási helyzet ezt követően sem javult, sőt minden évben csak emelkedett a szállítói tartozás összege. 2012-ben már több mint 76 000 000 forint ilyen jellegű tartozása volt az önkormányzatnak. Az állami normatíva csak az intézmények működését biztosította, a rendkívüli mértékű szállítói tartozás és az ezzel szoros összefüggésben lévő fedezet nélküli kötelezettségvállalások megpecsételték az önkormányzat sorsát. Már ekkor meg kellett volna indítani az adósságrendezést, de a település vezetése ettől teljes mértékben elzárkózott, annak ellenére, hogy a pénzügyi szakemberek ezt folyamatosan szorgalmazták. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a pénzügyi ügyintézők munkájukat rendre csak a polgármester utasítására végezték; ez a későbbiekben sem változott, sőt az elmúlt két évben több mint száz írásbeli utasítás született.

A helyzetet tovább súlyosbította a likvid hitel felvétele, mely évente ismétlődött annak ellenére, hogy sorozatosan nem került visszafizetésre adott éven belül. Ebből következően az adósságállomány – a szállítói tartozások mellett – még a vissza nem fizetett hitel összegével is növekedett. Emiatt már a 2014. évi éves beszámoló elkészítésénél is probléma adódott, mivel az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet (továbbiakban: Áhsz.) 43. § (7a) bekezdés b) pontja értelmében nem lehet költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget nyilvántartani, nem lehet a K9112 Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak rovaton szerepeltetni. A beszámoló ezen során hozott adat ugyanis a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes gyakorlatot takar.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.) 10. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügylethez, így a likvid hitelről szóló adósságügylet megkötéséhez is, nincs szükség a Kormány hozzájárulására. Abban az esetben, ha a visszafizetés mégsem történik meg az év végén, akkor az már nem minősül éven belüli hitelnek, a megkötéshez előzetes kormányzati hozzájárulást kellett volna kérni. Szakoly Község Önkormányzata esetében éven belüli hitel került felvételre, amelyhez nem volt szükség hozzájárulásra. Az ilyen jellegű hitel esetében a jogkövető magatartás szerint a hitel visszafizetésre kerül év végéig. Akkor még technikailag megoldható volt, hogy a likvid hitel (mely szabályosan nem került visszafizetésre előző év december 31-ig) szerepeljen a beszámolóban, viszont a 2015. évről szóló beszámoló elkészítésénél erre már nem volt lehetőség, amiről – véleményem szerint, az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatta is az önkormányzatot, felhívva a figyelmét arra, hogy a jövőben az ilyen jogszabályi rendelkezéssel ellentétes joggyakorlattól tartózkodjon.

Győri Ferencné pénzügyi ügyintéző[1] már 2014-ben is több alkalommal tájékoztatta a polgármestert, hogy a hitelt vissza kell fizetni december 31-ig. Ezt megtette 2015-ben is, de eredménytelenül, mivel a polgármester döntése alapján – ignorálva a folyamatos jelzéseket – a likvid hitel visszafizetése helyett decemberben a tárgyhavi béreket fizették ki. (A 2014–2016 között igénybe vett éven belüli hitelek összege évente 40–50 000 000 forint között mozgott.)[2]

Egy volt önkormányzati képviselő elmondása szerint ekkor érkezett el az a pont, amikor az előző évek helytelen gazdálkodása következtében a helyzet már abszolút kezelhetetlenné és visszafordíthatatlanná vált. A 2015. évi éves beszámoló szabályosan nem volt elkészíthető, mivel ott volt a vissza nem fizetett likvid hitel, melyet a beszámolóban nem lehetett szerepeltetni, mivel az a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes lett volna. Ennek már nem csak a jogszabályi feltételei nem álltak fenn, technikailag sem volt lehetséges elkészíteni a beszámolót (a 2014. évi beszámolóval ellentétben, mert már akkor sem volt szabályos, de technikailag még rögzíthető volt a likvid hitel). Tehát a 2015. évi beszámolóban a likvid hitel szabályosan nem szerepelhetett, azt csak a beszámoló meghamisításával lehetett volna megoldani, implicite megsértve a jogszabályi rendelkezéséket és a mérlegvalódiság elvét. Ezt a pénzügyes megtagadta, nem készítette el a beszámolót – hivatkozva arra, miszerint a beszámolót elkészítő és aláíró államháztartási szakon végzett mérlegképes könyvelőt a beszámolóban foglaltak tekintetében szakmai felelősség terheli.

Ezt követően 2016 áprilisától – figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 111/A. §-ában foglaltakra – a központi támogatások finanszírozása felfüggesztésre került. Az előző évek gazdálkodásával előidézett súlyos likviditási problémák mellett, a normatíva finanszírozás felfüggesztése után az önkormányzati, valamint az intézményi dolgozók bérének kifizetése sem volt biztosított. Ekkor döntött úgy a képviselő-testület, hogy a közfoglalkoztatás finanszírozására biztosított előleget az elkülönített alszámláról átvezeti, és abból finanszírozza a béreket. Ez megint csak törvényellenes döntés volt, hiszen – a jegyző törvényességi jelzése ellenére, a „törvényesség őrének” jelzését negligálva – a közfoglalkoztatás finanszírozására biztosított előleg céltól eltérő felhasználásáról döntöttek.

Mint ahogyan az várható volt, Szakoly esetében is érvényesült Murphy törvénye, azaz ami bekövetkezhet, az be is fog következni; tehát megtörtént az, amire számítani lehetett: egy közfoglalkoztatással kapcsolatos ellenőrzést követően, 2016 őszén, a szabálytalan felhasználás miatt a közfoglalkoztatás finanszírozását megszüntették és a szabálytalan felhasználás időpontjára visszamenőleg visszakövetelték a támogatási összeget. A döntés következtében a közfoglalkoztatás tulajdonképpen megszűnt, viszont az érintettek jogviszonya továbbra is fennállt.

Időközben a 2015. évi beszámoló elkészült, de szakmai aláíró nem volt, és a likvid hitellel kapcsolatos jogi aggályok miatt azt a jegyző sem írta alá. Az elmaradt normatíva folyósítása megtörtént, de a helyzetet ez sem javította lényegesen. A bérfizetések ezt követően sem voltak biztosítva, több alkalommal is késtek. A 2016-ban felvett likvid hitel sem került visszafizetésre; januártól pedig több hónapig nem kaptak a dolgozók fizetést.

Természetesen a központi finanszírozás mellett egyéb központi forrásokban is részesült az önkormányzat: adósságkonszolidáció címén 58 770 000 forint, míg az utolsó ÖNHIKI támogatás során 40 869 000 forint támogatásban részesült a helyhatóság a kormany.hu adatai szerint. A szükséges forrás tehát rendelkezésre állt a tartozások nagy részének kiegyenlítéséhez.

Szakoly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2017. február 6-án 37/2017. (II. 06.) képviselő-testületi határozatával – figyelemmel a Mötv. 121. §-ában, valamint a Har. 4. § (1) bekezdésében és 5. § (1) bekezdésében foglaltakra –, egyfajta kényszerű pálfordulásként mégis felhatalmazta a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére, így a polgármester 2017. február 14-én benyújtotta az adósságrendezési eljárás megindítására irányuló kérelmét a Nyíregyházi Törvényszékre. Másfél hónap múltán, március 30-án jelent meg a Cégközlönyben a Nyíregyházi Törvényszék 8.Apk.2/2017/7. számú – 2017. március 6-án jogerőre emelkedett – végzése Szakoly Község Önkormányzata adósságrendezése megindításának közzétételéről. A végzés – a törvényben meghatározott kötelező elemek mellett – rendelkezett a pénzügyi gondnokról is. A törvényszék által kijelölt pénzügyi gondnok a nyíregyházi székhelyű ÁZSIÓ Könyvszakértői, Gazdasági tanácsadói, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., míg a pénzügyi gondnok képviseletére kijelölt pénzügyi gondnok Pekk Antal lett.[3]

Az önkormányzati adósságrendezéshez vezető okokról a Har. csupán egyetlen bekezdésben rendelkezik, meghatározva, mely esetekben kezdeményezhető adósságrendezési eljárás. S hogy valójában mi tekinthető az adósságrendezéshez vezető oknak, arra az eddigi adósságrendezési eljárások adnak választ.[4] A szakolyi helyhatóság esetében a Szabolcs Online híradásai, az önkormányzati honlap közleményei, valamint egykori önkormányzati képviselők, hivatali dolgozók, dr. Obsitos Erzsébet volt jegyző és Horváth Ernő jelenlegi jegyző elmondásai alapján következtethetünk az okokra.

Persze nem lennék tárgyilagos, ha csak az egyik oldal által elmondottakat ismertetném, ezért Szűcs Gabriella polgármester oldaláról, az ő szemszögéből, a nyilvánosságra hozott nyilatkozatai alapján is megpróbálom megvilágítani az elmúlt évek eseményeit.

Egy polgármesteri beszámolóból egyértelműen látszik, hogy az önkormányzat már 2016. április 8-án kritikus helyzetben volt, hiszen Szűcs Gabriella polgármester úgy fogalmazott, „a gond orvoslása nem lehetetlen, de még az sem biztos, hogy sikerül…”

Persze kérdésként merül fel: mi volt az a bizonyos „gond”? A polgármester elmondása szerint – a pénzügyes okozta felelőtlenség miatt – az önkormányzatnak nem volt költségvetési beszámolója, melynek hiányában központi állami támogatás sem illette meg az önkormányzatot. A Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága természetesen értesítette minderről a polgármestert, aki a képviselő-testület elé terjesztette az ügyet. Akkor még abban reménykedtek, hogy a probléma „orvosolható”.

A hathatós segítséget elsődlegesen könyvelő cégektől várták, amelyek közül az első „kiderítette”, hogy a könyveléssel 2015 óta gondok vannak; majd a harmadik könyvelő cég ötmillió forintért elvállalta, hogy újrakönyveli tételről tételre a 2014. és 2015. költségvetési évet. Mire teljesítették a megbízást, már a negyedik havi normatíva maradt el, amit csak súlyosbított, hogy a Kincstár 3,2 millió forintra büntette a késlekedő helyhatóságot.

Az élet azonban nem állt meg Szakolyban. A polgármester mindent elkövetett, hogy ne maradjanak bér nélkül az önkormányzati foglalkoztatottak. Ezt két hónapig külső segítséggel, két hónapig pedig – a finis sanctificat media leple alatt – „kis könyvelési csiki-csukival” sikerült megoldani: a közfoglalkoztatottak munkabérét tartalmazó elkülönített számláról egyszerűen átvezették az összeget az önkormányzat költségvetési főszámlájára. S persze ezzel minden rendben is volt, hiszen a képviselő-testület minderről határozatot is hozott, sőt a tiszteletdíjukról is lemondtak a pénzügyi nehézségek megoldásáig.[5] Augusztus végén aztán azzal szembesült a polgármester, hogy a fentebb említett elkülönített számlára sem érkezett meg a várva várt bértámogatás.

A javított beszámoló elfogadását követően az önkormányzat megkapott kéthavi normatívát, amit azonnal átvezettek a több mint 250 közfoglalkoztatott bérét tartalmazó elkülönített számlára. Ezzel azonban az volt a „gond”, hogy központi forrásból nem lehet közfoglalkoztatotti bért finanszírozni.

Szűcs Gabriella polgármester ekkor a közfoglalkoztatottak türelmét kérte, s azt javasolta, vállaljanak napszámot, vagy egyszerűen menjenek el szabadságra. A médiában pedig a következő nyilatkozatot tette: „A pénzügyesünk mulasztása mellett ott követtünk el hibát, hogy belekerültünk egy olyan spirálba, ami nem szabályos. De egy ilyen kistelepülés, mint a mienk, és amelynek egyéb bevétele sincs, képtelen túlélni, ha hónapokig nem kap állami normatívát. A kormányzat segítsége nélkül már biztosan nem tudunk talpra állni. Hogy mire számítok? Vagy adósságrendezési eljárás indul, vagy kormányzati segítséggel és a meglévő közfoglalkoztatotti létszámmal működni tudunk tovább.”[6]

2016. szeptember közepén – a lehetséges adósságrendezési eljárás fényében de lege lata – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal közleményben tudatta Kozma Péter kormánymegbízott állásfoglalását, mely szerint a „Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 115. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatok gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.”[7] Ehhez természetesen idézhette volna az Mötv. 112. § (2) bekezdését is, mely szerint „A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.” A kormánymegbízott ezzel a nyilatkozattal egyértelműsítette a szakolyi vezetéssel, hogy nem marad más lehetőségük, mint az adósságrendezési eljárás kezdeményezése.

2016. december 15-én aztán úgy tűnt, hogy megérkezett a megígért kormányzati szubvenció: a szakolyi helyhatóság ugyanis 16 695 019 forint vissza nem térítendő támogatásban (REKI) részesült a Belügyminisztériumtól az elmaradt októberi munkabérek fedezeteként.[8]

A színfalak mögött azonban valami egészen más történhetett, melynek első jeleként 2016 novemberében dr. Obsitos Erzsébet jegyző – mielőtt véglegesen diszkreditálták volna – nyújtotta be a lemondását (melynek alapján 2017. január 31-én szűnt meg a közszolgálati jogviszonya), majd 2016 decemberében a pénzügyi ügyintéző és az adóügyi ügyintéző mondott le, 2017. január 31-én pedig Győri Ferencné pénzügyi-gazdálkodási ügyintéző távozott közös megegyezéssel. Őket még egy köztisztviselő követte 2017 márciusában.

Ilyen körülmények között és ennyire „foghíjas” hivatali gárda mellett foglalta el hivatalát az új – a Szűcs Gabriella polgármester regnálása óta ötödik – jegyző, Horváth Ernő 2017. február 1-jén. Az új szakolyi jegyző elsődleges feladata a távozó köztisztviselők pótlása volt, melynek eredményeként márciusban egy adóügyi ügyintézőt, áprilisban pedig két pénzügyi ügyintézőt nevezett ki. Feladatát lényegesen nehezítette, hogy a polgármester és a távozó köztisztviselők között kialakult rossz viszony következtében az új hivatalvezető csak kevés információhoz jutott hozzá, sőt belépési kódokat sem kapott meg.[9] Mindezek ellenére az első és legfontosabb teendője az adósságrendezés megindításának koordinálása volt, illetve az eljárás során is számos kötelező feladat hárul majd rá.[10]

A hivatali szervezet „átrendeződése” mellett a képviselő-testületben is megmozdult valami, melynek első momentumaként Illésné Gilányi Katalin független önkormányzati képviselő – a Mötv. 30. §-a alapján – a 2017. március 28-i képviselő-testületi ülésen bejelentette lemondását, amit a helyi választási bizottság 1/2017. (IV. 05.) HVB határozatával vett tudomásul.[11] A település védőnője mint önkormányzati képviselő javaslatot tett arra, hogy a kialakult helyzetre tekintettel a képviselő-testület a Mötv. 55. § (1) bekezdésében foglaltak szerint név szerinti szavazással és minősített többségű döntésével oszlassa fel magát. A polgármester azonban nem tett indítványt a javaslat napirendre vételére, melynek következtében a képviselő szóban és írásban is bejelentette lemondását.

Szinte ezzel egyidőben még világosabbá váltak az okok. Egy online hír[12] szerint a kormányhivatalok és járási hivatalok 2016-ban 5375 közfoglalkoztatási programot ellenőriztek országszerte, melyből 318 történt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vizsgálatok harminc esetben tártak fel súlyos szerződésszegést, melyek következtében 287 500 000 forintot követeltek vissza a támogatottaktól.

Dr. Szilágyi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség sajtószóvivője a fentiekkel kapcsolatosan elmondta, hogy 2016-ban két esetben rendelt el nyomozást a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága jelentős vagyoni hátrányt, illetőleg különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Mindkét nyomozás a Nagykállói Járás két helyhatóságával, Érpatak, valamint Szakoly Község Önkormányzatának működésével függött össze.

A szakolyi ellenőrzés során bizonyítottá vált, hogy a közfoglalkoztatottak és az önkormányzati foglalkoztatottak bérének fedezetére két esetben az önkormányzat közfoglalkoztatásra elkülönített alszámlájáról a közfoglalkoztatási előleg és támogatás egy részét átvezették az önkormányzat működési számlájára. Mindkét esetben a képviselő-testület döntött a tranzakcióról, melyekkel szemben dr. Obsitos Erzsébet jegyzőnek törvényességi aggályai voltak – eredménytelenül. A kötelezettségszegés miatt visszakövetelt támogatás összege késedelmi pótlékokkal növelve meghaladja a 109 000 000 forintot.[13]

Az önkormányzati passzíva tényleges összegét azonban csak május 30-át követően tudhatjuk meg, hiszen a hitelezők az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 60 napon belül nyújthatják be – ismert vagy összegszerűségében ismeretlen, illetve összegszerűségében változó fennálló (lejárt és le nem járt), bizonyítékaik megjelölésével és csatolásával alátámasztott – követeléseiket a pénzügyi gondnoknak.

Természetesen – mint ahogyan az adósságrendezési eljárások szűk ötödénél[14] – itt is súlyosbította az önkormányzat helyzetét a felelőtlen és törvénybe ütköző cselekedetek sora. A faluban ugyanis mindenki arról beszél, hogy jelenleg is folyamatban van egy büntetőeljárás az önkormányzat vezetőivel szemben, mely a Micimackó Napköziotthonos Óvoda tornaszobával való bővítésével kapcsolatos. A 2009-ben elnyert több mint 11 000 000 forint összegű támogatást ugyanis nem a támogatási szerződésben foglaltak szerint használta fel az önkormányzat, hanem az önkormányzat működési költségeinek finanszírozására; a 2010. évre vonatkozó éves beszámolóban ellenben megvalósítottként tüntették fel a projektet. Egy másik – mindenki által tudott – hír szerint 2014-ben engedély nélküli fakitermelés miatt közel 9 000 000 forint erdővédelmi bírságot szabtak ki az önkormányzatra, melynek csak töredéke került kiegyenlítésre.

Az, hogy mi rejtőzhet még a kulisszák mögött, s az eljárás befejezéséig hány csontváz fog még kizuhanni a helyhatóság szekrényeiből, nem tudható. Mindenesetre a legfontosabb dolog egyelőre az, hogy az önkormányzat likviditása normalizálódjon.

Persze nem mindenki fogalmaz ennyire árnyaltan. Dr. Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője ettől konkrétabban foglalta össze a kialakult helyzettel kapcsolatos véleményét: „Én a magam részéről alkalmatlannak tartom Szakoly vezetését arra, hogy kezelje a település problémáját. Több 10 millió forinttal konszolidáltuk az önkormányzatot 2012-ben, s azóta romba döntötték a település gazdálkodását. Egykori polgármesterként számomra az a legfájóbb, hogy tartoznak az emberek bérével, ami megbocsáthatatlan bűn. Nem látom biztosítottnak, hogy ezzel a vezetéssel a település ki fog tudni lábalni a bajból. Ezért azt javasolnám nekik, lássák be, hogy alkalmatlanok a feladatra. Váljanak meg a mandátumuktól, s adják át a helyüket olyanoknak, akik becsülik annyira az embereket, hogy kifizetik azok jogos jussát.”[15]

A történet ezen a ponton természetesen nem ért, nem érhetett véget, hiszen az eljárás még hátravan, s minden bizonnyal ezt az évet átöleli. Bízom benne, hogy – az adósságrendezési eljárással érintett többi megyei önkormányzathoz hasonlóan – Szakoly Község Önkormányzata is pénzügyileg–gazdaságilag megerősödve, a prudens gazdálkodáshoz visszatérve, s a szükséges következtetéseket levonva folytatja a jövőben a település fejlesztését, amely mellett ismét érvényesülnek majd a populizmus elvei. S bízom abban is, hogy az adósságrendezést követően Szakoly ismét a Nagykállói Járás egyik mintafaluja lesz.


[1] A stigmatizált Győri Ferencné pénzügyi ügyintézővel szemben 2016-ban fegyelmi eljárást indítottak, majd pedig büntetőeljárás kezdeményezéséről is döntött a szakolyi képviselő-testület.
[2] Érdekességként említhető meg, hogy dr. Nánássy Elek volt szakolyi jegyző is több jelzéssel élt, illetőleg feljelentést is tett a gazdálkodással kapcsolatos rossz intézkedések miatt.
[3] Forrás: http://www.cegkozlony.hu/
[4] Lásd erről bővebben Gyirán Zoltán: A helyi önkormányzatok adósságrendezését kiváltó okok tipizálása az 1996–2014 közötti eljárások tapasztalatai alapján, JURA, 2015. évi 1. szám, 21. évfolyam, 202–213.
[5] A képviselői tiszteletdíjról való lemondás ebben az esetben azért „érdekes”, mivel a Mötv. 35. § (2) bekezdésének második mondata értelmében „Az önkormányzati képviselő számára történő tiszteletdíj megállapítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatai ellátását.” S mivel a szakolyi képviselők évek óta likvid hitel felvételéről határoznak, tisztában kellett lenniük azzal, hogy az önkormányzat likviditási problémája miatt a kötelező feladatok ellátása veszélyeztetett.
[6] Miből vegyünk holnap kenyeret? Szabolcs Online, 2016. szeptember 13.
[7] A polgármester és a képviselők felelőssége, Szabolcs Online, 2016. szeptember 14.
[8] Az utolsó elmaradt bért is kifizették Szakolyban, Szabolcs Online, 2016. december 21.
[9] Ezzel kapcsolatosan azt valószínűsítem, hogy Horváth Ernő szakolyi jegyzőnek azért nem adták meg a korábban használt belépési kódokat, mert több belépési azonosító esetén nincs átadás, azok ugyanis felhasználóhoz (személyhez) kötöttek, így ilyen esetben a távozó kódját törli a programot üzemeltető, a feladat ellátásával megbízott köztisztviselő pedig kér saját részére új kódot.
[10] Lásd erről bővebben Gyirán Zoltán: Adósságkezelés, adósságrendezés az önkormányzati pénzügyekben, Doktori (PhD) értekezés, 2016., Debrecen.
[11] Forrás: http://www.szakoly.hu/
[12] Visszakövetelt milliók a megyei elkószáló közmunkások miatt – Olykor az önkormányzati paprika ültetvény helyett a vállalkozó földjén güriztek, Szabolcs Online, 2017. március 9.
[13] Érpatak és Szakoly fizethet, mint a katonatiszt, Szabolcs Online 2017. március 10.
[14] Lásd erről bővebben Gyirán Zoltán: Az önkormányzati adósságrendezési eljárás szereplőinek büntetőjogi felelőssége, Pro Publico Bono, 2015. évi 1. szám, 19–30.
[15] Egy kapura játszottak?, Kelet-Magyarország LXXIV. évfolyam, 92. szám, 2017. április 21., 5.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu