Alapítványok nyilvántartásba vételének kritikus pontjai

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

Alapítványok nyilvántartásba vételének kritikus pontjai

XIII. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Klémán Anna dr.
bírósági titkár
Debrecen
Hajdú-Bihar Megyei Bíróság

I.) Létrejötte

1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyvről, továbbiakban Ptk.) 74/A. § (1) kezdése szerint magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) – tartós közérdekű célra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Ezen jogszabályhely kettő fontos feltételt is meghatároz, a tartósságot és a közérdeket. 

A jogszabályhelyhez fűzött miniszteri indokolás és Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 2. számú állásfoglalása (továbbiakban KK. 2. számú állásfoglalás) szerint a gyakorlatban a tartósságon általában a hosszabb időre létrehozott, tartósan működő alapítványt lehet érteni. Ez azonban nem feltétlen követelmény, hiszen adott esetben egy rövidebb időre létrehozott alapítványt is lehet tartósnak tekinteni, ha a célja – miután megvalósult – a jövőre kihatóan tartósan szolgálja a közérdeket.
Közérdekűnek minősül a cél elsősorban akkor, ha az a társadalom vagy egyéb szélesebb közösség érdekeit szolgálja. A közérdekűség fogalmát nem lehet azonban csupán az érintett személyek száma alapján megítélni. Közérdekű lehet a célja annak az alapítványnak is, amely kis számú közösség vagy adott esetben egyetlen ember érdekét szolgálja, de célja elsősorban nem jövedelemszerző, illetőleg nem vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdekében is álló célt szolgál. Ennek megfelelően –  közérdeknek tekinthető – és nincs akadálya annak, hogy – egy oxigénhiánnyal született gyermek megsegítésére, vagy a leukémiás betegek támogatására hozzanak létre alapítványt, mint ahogy az is elfogadható, ha egy tehetséges fiatalokból álló csoport támogatására hoznak létre alapítványt.
Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható.
Ez azt jelenti, hogy az alapítvány célja nem lehet elsődlegesen vagyongyarapító és jövedelemszerző, de az alapítvány az alapító okiratában meghatározott célja megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodhat, meghatározott célok szerinti tevékenységet folytathat, és vállalkozási tevékenységet is végezhet, ha az az alapítvány célját nem veszélyezteti.
Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni.
A KK. 2. számú állásfoglalása szerint a bíróságnak a nyilvántartásba vételkor azt kell vizsgálnia, hogy a vagyon terjedelme a céllal összhangban áll-e.

Az alapító az alapítvány vagyonát kétféle módon is meghatározhatja.
– Az alapító a működés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére, és lehetővé teszi, hogy az alapítványhoz bárki csatlakozzon (nyílt alapítvány), vagy
– az alapító a cél megvalósításához szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére úgy, hogy ez az összeg csatlakozással nem növelhető (zárt alapítvány).
A nyílt alapítvánnyal az alapító rendelkezésére bocsátott vagyon csak az alapítvány működésének megkezdését szolgálja, hiszen a későbbiek során ez a vagyon a csatlakozó személyek felajánlásával, esetleg az alapítvány gazdálkodásával, vállalkozási tevékenységével elért nyereségével tovább gyarapodhat.
A bíróságnak tehát nyílt alapítvány esetében csupán azt kell vizsgálnia, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány működésének megkezdéséhez elégséges-e.
Zárt alapítványnál az induló vagyon hozadékát az esetleges vállalkozói tevékenységből befolyt vagyonszaporulat növelheti, ezért a bíróságnak a célhoz igazodó vagyon megfelelőségét ennek figyelembevételével kell vizsgálnia.
Az alapítvány vagyonát az alapító vagyonától el kell különíteni, hogy ennek alapján a közérdekű célt önállóan és az alapítótól függetlenül valósíthassa meg és a kötelezettségeiért az önálló vagyonnal feleljen.
A bíróságnak – az előbbieket szem előtt tartva – mindig azt kell vizsgálni, hogy az alapító okiratban megjelölt cél és az annak érdekében végezni kívánt tényleges tevékenységek a vagyon terjedelmével, mennyiségével, értékével összhangban állnak-e, s hogy ez a vagyon a tartós közérdekű cél elérését lehetővé teszi-e.
A bíróságnak a vagyon mértékén felül arról is meg kell győződnie, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételekor a cél eléréséhez szükséges vagyona az alapítvány rendelkezésére áll-e.
Az alapításkor a vagyon pénzből, ingó és ingatlan dolgokból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékű jogokból állhat.
Ingó vagy ingatlan dolgok, vagyoni értékű jogok alapító vagyonként átadásakor ajándékozás valósul meg, azaz az alapító az alapítványnak térítésmentesen átadja a nem pénzbeli javakat. Az átadás nyilatkozat formájában is megtehető, a lényeg, hogy az átadást a bíróság előtt hitelt érdemlően igazolni kell. Tehát az átadást a nem pénzbeli vagyon pontos megjelölésével egyedileg azonosíthatóvá kell tenni, az átadás tényét, helyét és idejét, célját rögzíteni, s ezt két tanú aláírásával hitelesíteni kell. Az ilyen alapító vagyon átadást igazoló iratot az alapítvány bejegyzésekor a többi irat mellé kell csatolni.
Ingatlan esetén ügyvédi közreműködés kötelező a földhivatali eljárás miatt, mivel ebben az esetben a földhivatal által kiadott tulajdoni lap igazolja a rendelkezésre bocsátást, amelyet a bejegyzéskor az egyéb iratok mellé csatolni kell.
Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, működését a bejegyző végzés jogerőre emelkedésének a napján kezdheti meg, így a nyilvántartásba vételt megelőzően bankszámlával nem rendelkezhet. Ezért ha az alapítvány induló vagyona pénzből áll, abban az esetben az alapítónak igazolást kell csatolni arról, hogy az alapítvány céljára rendelt vagyont az alapítvány javára banki letéti számlán vagy ügyvédi letétként elkülönítette. Alsó korlátot a jogszabály nem ír elő, azaz minimális tőkekövetelmény nincs. A bíróság az alapítvány bejegyzésekor mindig egyedileg vizsgálja, hogy a rendelkezésre bocsátott alapító vagyon a közérdekű célok megvalósításához elegendő-e, de a bírói gyakorlat szerint alapítványt 100 000.-Ft-nál kevesebb alapító vagyonnal nem jegyeznek be.

II.) Nyilvántartásba vétel

Az alapítvány a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.  Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg (Ptk. 74/A.§ (2) bekezdése).
Az alapítvány bejegyzése iránti kérelmet az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet.) 1. § (2) bekezdése értelmében ugyanezen jogszabály 3. számú mellékletét képező formanyomtatványon kell előterjeszteni.
A Ptk. 74/A. § (4) bekezdése szerint az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba.
A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a Ptk. 74/A. § (4) bekezdése értelmében bírósághoz az alapító(k) nyújtja(k) be. Ennek megfelelően a nyomtatványt
– minden alapítónak alá kell írnia vagy
– a többi alapító által erre meghatalmazott alapítónak kell aláírnia vagy
– olyan jogi képviselőnek kell aláírnia, akinek az összes alapító együttesen adott meghatalmazást a képviseletre.

Gyakori hiba szokott lenni, hogy a bejegyzésre irányuló kérelmet a kuratórium elnöke írja alá, ami nem elfogadható. A kuratórium elnöke – vagy képviseleti joggal felruházott tagja – a kérelmet nem adhatja be, mivel ő csak az alapítvány jogerős nyilvántartásba vételét követően járhat el képviselőként.
Jogi személy alapító esetén az alapítónak igazolnia kell jogi személyiségét és ügyelni kell arra, hogy az aláírása cégszerű legyen.
A kérelmen fontos feltüntetni az alapítvány pontos nevét (nyomtatvány I.1.), székhelyét (nyomtatvány I.2.), az alapítvány képviselőjének, vagy képviselőinek a nevét (nyomtatvány I.3.), képviselő(k) lakóhelyét (nyomtatvány I.4.), az alapítvány célját (nyomtatvány I.5.), az alapítvány típusát (nyomtatvány I.6.), az alapítvány vagyonfelhasználási módját (nyomtatvány I.7.), nyílt, vagy zárt alapítvány (nyomtatvány I.8.), kuratórium tagjainak nevét és lakóhelyét (nyomtatvány I.9 és a pótlap) és alapító okirat keltét (nyomtatvány I.11.).
A nyomtatvány I.5. rovatában az alapítvány célját kell feltüntetni. Gyakori hiba szokott lenni, hogy ezen rovatban az alapítvány által végezni kívánt közhasznú tevékenységeket sorolják fel, ami nem elfogadható.
A nyomtatvány II.1. pontját csak abban az esetben kell kitölteni, ha az alapító az alapítói jogok gyakorlására szeretne kijelölni valakit, egyéb esetben azt üresen kell hagyni.
A nyomtatvány II.3. pontját csak abban az esetben kell kitölteni, ha az alapítvány közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételét kérik. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 3. §-a értelmében a következő közhasznúsági fokozatok megszerzésére van lehetőség: „közhasznú” vagy „kiemelkedően közhasznú”. A közhasznúsági fokozatnak megfelelő (közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú) kifejezést kell feltüntetni a nyomtatvány II.3. pontjában.
Az IM rendelet 4. számú melléklete szerint az alapítvány az alapító okiratban meghatározott célja alapján a következő tevékenységeket folytathatja:
1. kulturális tevékenység (pl. helyi tömegkommunikáció, művészeti tevékenység, kulturális örökség megőrzése, népművészet, hagyományőrzés, kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása),
2. sporttevékenység (pl. sportélet támogatása),
3. szabadidős és hobbitevékenység (pl. öregdiákok, gyűjtőtevékenység),
4. foglalkozási csoportokat összefogó (pl. egy szakma fejlesztését elősegítő) tevékenység,
5. oktatási tevékenység (pl. ismeretterjesztés, támogatás),
6. kutatási tevékenység (pl. természettudomány, társadalomtudomány),
7. egészségügyi tevékenység (pl. mentális és szenvedélybetegségek kezelése, lelkisegélynyújtás),
8. szociális tevékenység (pl. családvédelem, egészségkárosultak támogatása, idősek támogatása),
9. polgári védelmi, tűzoltási tevékenység,
10. környezetvédelmi tevékenység (pl. természeti környezet védelme, épített környezet védelme, állatvédelem),
11. településfejlesztési tevékenység,
12. jogvédő tevékenység (pl. állampolgári jogok védelme, fogyasztói jogvédelem),
13. közbiztonság-védelmi tevékenység (pl. bűnözők társadalmi rehabilitációja),
14. nemzetközi tevékenység (pl. nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok),
15. politikai tevékenység,
16. egyéb.
A nyomtatvány IV. pontjában (az alapítvány csoportba sorolása a tájékoztató alapján) a fentiekből választva csak egy számot kell feltüntetni, ami leginkább fedi az alapítvány tevékenységét.
Az IM rendelet 1. § (3) bekezdése szerint a kérelemhez csatolni kell az IM rendelet a 2. számú mellékletben felsorolt okiratokat, ezek
–  az alapítvány alapító okirata (2 egyező példányban),
– az alapítvány képviselő szerve (kuratórium) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata,
–  igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról,
–  a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolata (tulajdoni lap és székhelyhasználati hozzájárulás),
– szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata.

A kuratórium tagjaitól olyan elfogadó nyilatkozatot kell csatolni, amely formailag teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, tehát – a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta vagy
– két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni vagy
– a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van vagy
– ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.
A tisztség elfogadásán túl a kurátoroknak arra nézve is nyilatkozniuk kell, hogy az alapítóval, vagy több alapító esetén bármelyik alapítóval állnak e közeli hozzátartozói, vagy bármilyen más függőségi viszonyban.

A székhelyhasználat jogcímét elsősorban egy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap csatolásával kell igazolni, ezen túlmenően alapítvány székhelyeként használni kívánt ingatlan tulajdoni lapján található valamennyi tulajdonostól – ha van akkor a haszonélvezeti jogosultként szereplő személytől is – csatolni kell olyan nyilatkozatot, amelyben az említett ingatlan székhelyként történő használatához hozzájárul(nak). Formailag ezen nyilatkozatnak is teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie.
A Ptk. 74/A. (5) bekezdése szerint a bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz.
Az alapítvány nyilvántartásba vétele során a bíróság tehát nemperes eljárásban, tárgyalás tartása nélkül, egyesbíróként jár el. Az eljárásra a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik, vagy az eljárás jellegéből más következik.
A Ptké. 91/A. §-ának rendelkezései az alapítvány bejegyzésével kapcsolatos bírósági eljárás egyes sajátos szabályait nevesítik.
Ha a kérelem hiányos, a bíróság köteles a hiánypótlásra felhívó végzését a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül postára adni. A hiánypótlási határidőt a bíróság a pótlandó hiány jellege szerint, és az ahhoz szükséges reális időtartamban maga határozza meg, az azonban legfeljebb 45 nap lehet. Ha a kérelmező annak meghosszabbítását kéri, a bíróság legfeljebb további 15 napos határidő hosszabbításról dönthet. A határidő meghosszabbítását – a Pp. általános szabályai szerint – a kérelmező a kitűzött határidő letelte előtt benyújtott, és indokolt kérelemben kérheti.
A gyakorlatban az előbbiek akként érvényesülnek, hogy a bíróság kettő lehetőséget is biztosít a hiányok pótlására. Ez azt jelenti, hogy ha az első hiánypótló végzésben foglalt követelményeknek nem megfelelően tesznek eleget, abban az esetben a bíróság egy második hiánypótló végzést is küld. A bíróság általában az első hiánypótló végzés esetében 30, míg a második hiánypótló végzés esetében 15 napot ad a hiányok pótlására..
A határidő sikertelen eltelte esetén, úgyszintén akkor is, ha a kérelmező a hiánypótlásra felhívó végzésnek nem teljes egészében tett eleget, a bíróságnak a kérelmet végzéssel el kell utasítania.

III.) Az alapító okirat

A KK. 2. számú állásfoglalása szerint az alapítvány nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az alapítvány a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel-e, és a bejegyzés alapjául szolgáló alapító okirat a törvényben meghatározott kellékeket tartalmazza-e.
Az alapító okiratban pontosan meg kell határozni, hogy ki, vagy kik az alapítók. Magánszemély alapító esetén fel kell tüntetni lakóhelyét, jogi személy alapító esetén a székhelyét. Jogi személy alapító esetén azt is meg kell határozni, hogy a jogi személy alapító képviseletében ki jár el.
Akárcsak a kérelmet, az alapító okiratot minden alapítónak alá kell írni, vagy a többi alapító által erre meghatalmazott alapítónak kell aláírnia vagy olyan jogi képviselőnek kell aláírnia, akinek az összes alapító együttesen adott meghatalmazást a képviseletre.
A Ptk. 74/B. § (1) bekezdése szerint az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, célját, céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, székhelyét.
Ezen feltételek közül az alapítvány nevével kapcsolatos követelményekről és a vagyon felhasználási módról nem írtam még.
A KK. 2. számú állásfoglalásának I/a pontja alapján alkalmazandó KK. 1. számú állásfoglalásának II. pontja szerint az alapítvány nevének a kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy az megfeleljen a névszabatosság, névkizárólagosság és névvalódiság követelményének.
A névszabatosság azt jelenti, hogy a név megfelel a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható. Nem lehet a név kizárólag számok, vagy betűk halmaza. Nem használható névként, vagy annak egyes elemeiként a hazánkban meg nem honosodott idegen szavak. Idegen nyelvű (latin) szavak, kifejezések, elnevezések használatát az alapítvány nemzetközi, nemzetiségi, vagy történelmi jellege indokolhatja. Egyéb esetekben csak akkor elfogadható, ha közismert, a köznyelv által elfogadott idegen nyelvű kifejezésekről van szó.
A névkizárólagosság elve működési területtől függetlenül érvényesül. Az elnevezés akkor felel meg, ha a név az egyediesítésre alkalmas, ha a megjelölés az alapítványnak sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad, kizárja az összetévesztés lehetőségét. Az alapítvány neve nem lehet azonos vagy az összetéveszthetőségig hasonló az ország területén bárhol azonos működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett alapítvány nevével.
A névvalódiság elve megkívánja, hogy a név és az alapítvány célja összhangban legyen. Az elnevezésében nem szerepelhet olyan kifejezés, amely az alapítvány jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas.
Az alapító okiratnak rendelkeznie kell az alapítvány vagyonáról és vagyon felhasználási módjáról. Az alapítványi vagyonra vonatkozó szabályokról már részletesen írtam. A vagyon felhasználási módot illetően a bírói gyakorlat szerint az alapító okiratban az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználását úgy kell meghatározni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen az alapító célja.
Pontosan meg kell határozni, hogy a vagyon – az alapítványi célok megvalósítása érdekében -teljes mértékben felhasználható e, tehát hogy az alapítványi vagyon tőkéje, illetve annak hozadéka is felhasználható, vagy esetleg az alapítványi tőkevagyon nem felhasználható, csupán annak hozadéka stb.
Az alapító okiratból ki kell tűnnie, hogy az alapítványi célok megvalósítása érdekében a kezelő szerv pályázat útján, vagy más módon, milyen döntések során és döntési mechanizmussal használja fel a vagyont. Lehetőség van az alapítvány szervezeti és működési szabályzatban ennek részletezésére is, azonban alapító okiratban az előbbieken túlmenő részletesebb szabályozás szükségtelen.
A vagyon felhasználásának a módjáról az alapítók csak az alapító okiratban, illetve a szervezeti és működési szabályzatban rendelkezhetnek. Arra már nincs lehetőség, hogy a bejegyzett és működő alapítvány vagyonának felhasználása tekintetében utasításokat adjon az alapító.
Az alapító okiratban az alapító határozza meg az alapítvány tevékenységét és amennyiben közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételt is kérnek, úgy az alapítvány közhasznú tevékenységeit. Fontos, hogy az alapító okiratban ne legyen összemosódva az alapítvány célja, tevékenysége és közhasznú tevékenysége, hisz a három kategória nem azonos.
A kuratórium tagjainak neve és lakóhelye nyilvántartandó adatnak minősül az IM rendelet 1. számú mellékletének 1. m) pontja értelmében.
A Ptk. 74/C. § (1) bekezdése értelmében az alapító(k) kijelöli(k) az alapítvány kezelő szervét, a kuratóriumot.
A kuratórium és – tagjai közül – az alapítványi képviselő kijelölésének a joga csak az alapítót illeti meg, ezt a jogot más nem gyakorolhatja és ez a jog nem ruházható át a kuratóriumra.
Az alapító okiratban a kuratórium tagjait mindig név szerint és egyenként fel kell sorolni, megjelölve külön az elnök és a tagok személyét, továbbá a kuratóriumi tagok lakóhelyét.

Meg kell határozni a kuratórium összetételét, létszámát, a kurátorok megbízásának időtartamát (a kijelölés szólhat határozatlan időre, meghatározott időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig) a kuratórium feladatait és hatáskörét, a kuratóriumi ülés gyakoriságát, az összehívás rendjét (ki és hogyan hívja össze, napirend közlés módja stb.), a határozatképességre és a határozathozatalra vonatkozó szabályokat, továbbá hogy kinek van, vagy kiknek van képviseleti joga.
Amennyiben képviseleti joggal több kurátor is bír, úgy meg kell határozni, a képviseleti gyakorlásának módját és terjedelmét, tehát, hogy ezen képviseleti jog önálló, vagy együttes-e, továbbá általános képviseleti jog e, vagy csak meghatározott ügycsoportokra vonatkozik (Ptk. 74/C (4) bekezdés). Azt előbbieknek megfelelően azt is pontosan rögzíteni kell, hogy a bankszámla feletti rendelkezési joga kinek, vagy kiknek van.
A két fő jelenlétében is határozatképes kuratóriumi ülés során szavazategyenlőség esetén az elnöknek fenntartott döntési jogra vonatkozó szabályozás a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütközik, mert lehetővé teszi az elnök egyszemélyi döntését. Az alapító okirat ilyen rendelkezést nem tartalmazhat.
A jogszabályhelyhez fűzött miniszteri indokolás is azt hangsúlyozza, hogy az alapítvány kuratóriumának minden esetben alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alapítótól függetlenül végezze a tevékenységét, az alapítvány céljának alárendelve. Ennek feltételeként a kezelő szerv jogkörét mindig egyértelműen és pontosan meg kell határozni az alapító okiratban.
A kuratórium az alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve. Ez azt jelenti, hogy a kuratórium kezeli az alapítvány vagyonát az alapítvány céljának megfelelően és érdekében, s képviseli az alapítványt hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben.
Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a kuratórium tagjainak az összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat.
A Ptk. 74/C. §-ának (3) bekezdése értelmében nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító – közvetlenül vagy közvetve – az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.
A KK 2. számú állásfoglalása azt mondja ki, hogy nincs akadálya annak, hogy az alapító a kuratórium egyik tagja vagy annak elnöke legyen, s így az alapítvány céljának megvalósítását közvetlenül figyelemmel kísérje, és azt elősegíthesse, meghatározó szerepe azonban a kuratóriumban nem lehet. A fentiekből következően az alapító (vagy az alapítótól „függő” személy) lehet a kuratórium tagja, de képviseleti joga nem lehet, így például elnök csak abban az esetben lehet, ha az alapító okirat szerint az elnök nem rendelkezik képviseleti joggal. Ügyelni kell arra is, hogy az alapítvány bankszámlája felett rendelkező kurátor sem lehet „függő” személyi. Az alapítvány ugyanis önálló jogi személy, amely független az alapítótól, az alapítónak nem lehet döntő befolyása a kezelő szervre, illetőleg a kezelőre.
Ugyancsak jogellenes, ha az alapító vétójogot köt ki magának a kuratórium döntésével szemben, vagy az alapító okirat olyan rendelkezést tartalmaz, hogy a kuratórium ülése nem határozatképes, ha az alapító nincs jelen. Szavazategyenlőség esetén az alapító kuratóriumi tag nem dönthet.
Az előbbieken túl, arra is figyelni kell, hogy a kuratórium létszámának figyelembe vételével ne álljon elő olyan helyzet, hogy a kuratóriumban a „függő” személyek többségben vannak a független személyekkel szemben. Szabálytalan a kuratórium összetétele, ha tagjainak többsége az alapítókból vagy közeli hozzátartozóikból, jogi személy alapítók esetén az alapítók munkavállalóiból vagy tisztségviselőiből kerülnek ki.
Az előbbi szabályokat egy gyakorlati példán keresztül szemlélve azt mondhatjuk, hogy egy 5 fős kuratórium esetén legalább 3 főnek teljesen függetlennek kell lennie az alapítótól és a 2 függő személy sem rendelkezhet képviseleti joggal, vagy bankszámla feletti rendelkezési joggal.
A kuratóriumi tagoknak feladatvállaló nyilatkozatot kell adni, amiben egyrészt arra vonatkozóan kell nyilatkozniuk, hogy a tisztséget vállalják, másrészt pedig azt kell kijelenteniük, hogy a Ptk. 74/C. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek, nem állnak közeli hozzátartozói viszonyban az alapítókkal, a kuratóriumi tagok egymással, és jogi személy alapító esetében nincsenek alkalmazotti és egyéb érdekeltségi viszonyban az alapítóval. Amennyiben fennáll függőségi viszony, úgy arra nézve kell nyilatkozniuk, hogy mely alapítóval állnak függőségi viszonyban és ez a függőségi viszony milyen jellegű.

Az alapítói jogok gyakorlására kijelölés

A A Ptk. 74/C. § (7) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az alapító az alapító okiratban maga helyett más személyt jelöljön ki, akár halála, akár megszűnése esetére, akár más okból is.
Ebben az esetben az alapító okiratban pontosan meg kell határozni, az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy nevét, lakóhelyét, és a kijelölés feltételét, majd ezzel egyezően a kérelem megfelelő pontját is ki kell tölteni. A kijelölést a kijelölt személynek elfogadó nyilatkozatban el kell fogadnia.
Abban az esetben, ha ilyen kijelölésre nem került sor, de az alapítvány alapító nélkül maradt, az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg, mégpedig attól az időponttól kezdődően, hogy az alapító halálát vagy megszűnését a kezelő szerv vagy az ügyészség a bíróságnak bejelenti.
Az 6/2006. Közigazgatási jogegységi határozat 2.) pontja szerint a több alapító által létrehozott alapítványnál az egyik alapító halála, illetve megszűnése esetén – az alapítói jogok gyakorlására kijelölt más személy hiányában – a többi alapító az alapító okiratot módosíthatja, csatolva az elhunyt alapító halotti anyakönyvi kivonatát, illetve a megszűnt jogi személy alapítónak a megszűnésre vonatkozó igazolását, az ő aláírásuk mellőzhető.

Alapítvány létrehozása végrendeletben
A Ptk. 74/D. § szerint nincs akadálya annak, hogy az alapítvány létrehozásáról végrendeletben rendelkezzenek.
Ebben az esetben az öröklés megnyíltával az alapítvány megszerzi az alapítvány javára rendelet vagyont.
Ha a végrendeletbe foglalt alapítványt – annak hiányosságai miatt – a törvényi feltételeknek nem felel meg, akkor az alapítványt nem lehet nyilvántartásba venni. Ilyenkor a vagyonrendelést közérdekű meghagyásnak kell tekinteni.
A Ptk. 74/F. § (1) bekezdése szerint az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
Az ügyészi felügyelet tárgya a működés törvényességének ellenőrzése, célja annak megállapítása, hogy a kezelő szerv tevékenysége nem veszélyezteti-e az alapítvány céljának megvalósítását. Az ügyész feladata a törvénysértés feltárása, amelynek megszüntetése végett a bírósághoz fordulhat.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu