Az új szabálysértési törvény első éve – az ügyészi tevékenység szabálysértési jogterületen

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

Az új szabálysértési törvény első éve – az ügyészi tevékenység szabálysértési jogterületen

XV. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Fehér Szilárd dr.
főügyészségi ügyész
Miskolc
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség

2012. április 15-én hatályba lépett a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló új 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.), és megjelentek a törvény végrehajtásához feltétlen szükséges egyéb jogszabályok. Maga a Szabs.tv. is számos módosításon van túl, s folyamatban van első jelentősebb (novelláris) változtatása is. A jogalkotó is nyomon követi tehát a törvény kezdeti alkalmazását, ami felettébb üdvözlendő. Mindezek okából fontosnak tartom az új törvénnyel kapcsolatban a jelentősen megváltozott ügyészi jogosítványok tartalmára felhívni a lap olvasóinak a figyelmét.

Kiindulásként fontos rögzítenem, hogy a Szabs.tv. hatálybalépésekor már hatályban volt az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. tv. (a továbbiakban: Ütv.), amelynek az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló IV. Fejezet 9. pontja a 30. §-ban a szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatokról szól.

Érdemes áttekinteni, hogyan kerülhetnek és milyen típusú ügyek, beadványok szabálysértési témakörben az ügyészségre:

  •  ha a Szabs.tv. 98. § (1) bekezdése alapján az elővezetés kivételével a szabálysértési hatóságnak a kényszerintézkedés tárgyában hozott, a feljelentést elutasító, az eljárást megszüntető és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elbíráló határozatával (intézkedésével) szemben a törvényben nevesített jogosultak köre (eljárás alá vont személy és képviselője, sértett és képviselője, valamint a rendbírságolt személy) panasszal él,
  •  ha az eljárás alá vont személy vagy annak képviselője ügyészi intézkedésre irányuló kérelmet (és nem kifogást) nyújt be a marasztaló határozattal szemben,
  • ha a szabálysértési hatóság állásfoglalást kér egy alkalmazandó jogkérdésben akár egyedi, akár elvi jelleggel,
  •  ha a Szabs.tv. 83. § (3) bekezdése alapján a törvényben nevesített szabálysértési megszüntető határozatokat az ügyésznek megküldik,
  •  ha a Szabs.tv. 128. § (3) bekezdés alapján a bíróság vagy a büntető szakági ügyész „jelzése” alapján szabálysértési perújítást kell kezdeményeznie az ügyésznek, ha az elkövető bűncselekményét szabálysértési eljárásban, szabálysértésként bírálták el,
  •  ha a Szabs.tv. 72. § (5) bekezdése alapján a szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés tudomásulvétele érdekében keresik meg az ügyészt,
  •  ha a szabálysértési hatóság a Szabs.tv. 75. § (3) bekezdés alapján postai küldemény, távirat címzettnek történő kézbesítése előtti lefoglalás elrendeléséhez való hozzájárulás megadása érdekében keresi meg az ügyészt, ilyenkor elvileg – elvileg, mert ilyennel az utóbbi tizenöt évben nem találkoztam – az ügyész a lefoglalást engedélyezi vagy az engedélyt megtagadja,
  • ha bármely más úton – pl. mert a szabálysértési feljelentést nála tették – fordulna az ügyészhez.

Az ügyészség szabálysértési tárgyú ügyintézésére meghatározó befolyással van továbbá – a fentebb említett két törvényen kívül – az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 06.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Alaputasítás), és az Ügyészségi Közlöny 2012. évi 12. számában megjelent Emlékeztető az Ütv. és az Alaputasítás egyes rendelkezéseinek értelmezéséről.

A szabálysértési panasz elutasításáról

Változás a korábbi Sztv.-hez képest, hogy az ügyésznek a kényszerintézkedések tárgyában benyújtott panaszt nyolc helyett immár három napon belül kell elbírálni, a többi ügytípusra maradt a nyolc napos határidő. A korábbiaktól eltérően nincs helye az elkésett vagy nem jogosulttól származó kifogás szabálysértési hatóság által hozott elutasító határozat ellen panaszt tenni vagy bármilyen más jogorvoslattal élni. [Szabs.tv. 106. § (1) bekezdés, Sztv. 90. § (1) bekezdés]. Nincs azonban akadálya annak – az eljárás alá vont személy vagy képviselője fentieket sérelmező beadványát ügyészi intézkedésre irányuló kérelemként kezelve -, hogy az ügyész – a feltételek fennállása esetén – bármely nevesített jogosítványával (felhívás, jelzés) éljen. Az ügyész az alaptalan panaszt változatlanul elutasíthatja értesítéssel (nem formalizált módon), a panasz alapossága esetén viszont a szabálysértési határozatot hatályon kívül helyezheti (formalizált határozattal), indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítva. Abban sincs változás, hogy ezen utóbbi esetben a szabálysértési hatóság köteles az ügyészi határozatban foglaltak szerint eljárni. [Ütv. 30. § (4) bekezdés]. A szabálysértési panaszeljárásban résztvevő ügyész döntése végleges, ellene további jogorvoslatot sem a Szabs.tv., sem más jogszabály nem biztosít.

Az ügyészi intézkedésre irányuló kérelmekről

Az ügyészségekre érkező szabálysértési ügyek másik jelentős csoportját alkotják az eljárás alá vont személyek vagy képviselőik által benyújtott kérelmek. A kérelem alapossága esetén a Szabs.tv. 43. §-a alapján élhet az ügyész felhívással. A szabálysértési hatóság, ha az ügyészi felhívást alaposnak tartja, köteles a törvénysértési rendelkezést nyolc napon belül az ügyészi indítványnak megfelelően visszavonni vagy módosítani, és erről egyidejűleg intézkedése megküldésével az ügyészt értesíteni. A korábbi Sztv.-hez képest változás, hogy tételes törvényi rendelkezések nélkül az ügyészi felhívásnak nem lehet a végrehajtásra felfüggesztő hatálya. Az ügyészi felhívás eredménytelensége esetén az ügyész a jogerős határozatot megtámadja. A szabálysértési bíró az ügyészi felhívásnak helyt adhat vagy azt elutasíthatja. Ezen bírói végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak, de tárgyalás tartása kérhető. A Szabs.tv. folyamatban lévő módosításában ez a rendelkezés akként fog szerepelni, hogy fellebbezésnek nem lesz helye – hiszen a bírói döntések elleni jogorvoslatok tipikusan fellebbezések – és tárgyalás tartása nyolc napon belül lesz kérhető. Nem szól a törvény arról, hogy ki, a szabálysértési hatóság és/vagy az ügyész kérheti-e a tárgyalást, álláspontom szerint mindkét fél.

Az elővezetések elektronikus tudomásulvételéről

A Szabs.tv. nem használja a korábbi Sztv.-ben írt elővezetés ügyész általi jóváhagyásának fogalmát [Sztv. 78. § (4) bekezdés], ezért azt az ügyész jelenleg törvénysértés hiányában tudomásul veszi, míg törvénysértés esetén az elővezetési határozatot hatályon kívül helyezi.

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadásában Bisztriczki László és Kántás Péter által jegyzett, Az új szabálysértési törvény magyarázata című kommentár 72. §-ához írt megjegyzés elég szkeptikusan fogalmaz az ügyészi elektronikus betekintést illetően. Én ezzel kapcsolatban az alábbiakat tudom elmondani: a Szabs.tv. által bevezetett ezen eljárási mód a hatálybalépését követően a rendőrségre, annak ügyintézőire nézve hirtelen munkaterhet eredményezett a papír alapú ügyintézéshez képest, mert nekik kellett a Robotzsaru Neo rendszerben rögzíteni a szabálysértési ügyek összes iratát, beleértve a tértivevényeket is, azok hátoldalaival együtt. Ahol pedig az emberi tényező a technika ördögével vegyül, nos, fennakadások keletkezhetnek, ahogy voltak is ilyenek. A területen eljáró ügyészek azonban lelkiismeretes munkavégzés esetén olyan helyzetbe kerültek és kerülhettek, hogy elektronikus úton az elővezetés tudomásulvételéhez elégséges, egyben feltétlenül szükséges iratokat áttanulmányozhatták. Ennek szabályairól az ügyészi szervezeten belül a szabálysértési elővezetést elrendelő határozatba elektronikusan történő ügyészi betekintés szabályozásáról szóló 6/2011. (XII. 31.) együttes LÜ főov. körlevél rendelkezik. Az ügyész ennek alapján az elővezetésről szóló határozat tudomásulvételéről vagy hatályon kívül helyezéséről hozott döntését egyrészt – jelenleg még az elektronikus aláírás teljes körű bevezetéséig – papír alapon is elkészíti és kézbesíti, másrészt elektronikusan is feltölti a fenti rendszerben. Én problémát inkább abban látok, hogy eddig és jelenleg is – a korábbi törvény alapján még folyamatban lévő ügyekben – a jegyzők papír alapon, az új Szabs.tv. szerint tavaly a kormányhivatalok, jelenleg a járási hivatalok is papír alapon, a NAV vámszerve szintén papír alapon, míg a rendőrség elektronikus úton küldi ügyészi irattanulmányozásra a szabálysértési iratokat. Nincs tehát egységes ügyintézés.

A szabálysértési perújításokról

A tavalyi év végén az Alkotmánybíróság 38/2012. (XI. 14.) AB határozatból és az azt kiegészítő 39/2012. (XII. 04.) AB határozatból eredő feladatok tetemes ügyforgalmat generáltak az ügyészségeken. Köztudott, hogy az előbbi határozat megsemmisítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát szankcionáló szabálysértési tényállást – nevezetesen a Szabs.tv. 186. §-át -, amit a második határozat az ezen tényállások alapján lefolytatott és jogerős határozattal lezárt szabálysértési eljárások felülvizsgálatát előíró kötelezettséggel egészített ki. Ez országosan ezres nagyságrendű ügymennyiséget jelentett. De az ilyen rendkívüli, ügyészre háruló feladatokon kívül is mindennapos, hogy a jellemzően tulajdon elleni szabálysértést elkövető személyek többszöri cselekménye üzletszerűen elkövetett lopás vétségének minősül, és ilyenkor az ügyésznek szabálysértési perújítást kell a javára kezdeményeznie.

szabalysertes.jpg

És végül egy nehezen megoldódott jogi probléma:

Rendeződött a helyszíni bírságolások elleni jogorvoslat hiánya.

A Szabs.tv. hatálybalépését követően szembesült azzal mindenki (az ügyész, az azt kiszabó és végrehajtó szervek, valamint maguk a bírságoltak is), hogy az új törvény nem biztosított semmilyen jogorvoslatot a törvénysértően alkalmazott helyszíni bírságolási eljárásokkal szemben. Tette mindezt úgy, hogy országosan évente többszázezer helyszíni bírságolás történik, amelynek ugyan kis hányada törvénysértő, mégis akit érint – és ezzel szemben a hatóságok tehetetlenek – a jogállam, a jogbiztonság iránti hitével szemben támaszthat ésszerű kételyeket. A törvénysértő bírságolásnak számtalan különböző életszerű oka lehet. Csak néhány példa saját korábbi munkámból: eltért a bírságszelvényen a bírság összege számokkal és betűkkel; az intézkedő „elfelejtette” a szabálysértővel azt aláíratni; törvénysértően minősítette a cselekményt; a bírságolt személy – személyazonosság igazolására szolgáló dokumentum hiányában – más létező személy valós adatait diktálta be az intézkedőnek stb.. Az ilyen törvénysértő helyszíni bírságolások elleni jogorvoslat hiányának problémája csak 2012. december 15. napjával oldódott meg. Igaz, visszamenőlegesen, mert a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyari Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. tv. új 99/A. §-al egészítette ki a Szabs.tv.-t a Helyszíni bírságolás hivatalbóli és kérelemre történő felülvizsgálata címmel.

A cikkemből látható, hogy egy új törvény és jogszabályi környezet milyen széles körű feladatokat képes adni az igazságszolgáltatás közreműködőjeként definiált ügyészségnek, nem beszélve magukról a szabálysértési hatóságokról és bíróságokról. Úgy gondolom, hogy az új jogszabályok helyes alkalmazása minden szereplőnek nem csak kötelessége, hanem jó lehetősége is a joggyakorlat józan észnek megfelelő alakítására.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu