Baja város informatikai stratégiájáról 2004/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Informatika

Baja város informatikai stratégiájáról 2004/4

VI. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Dr.Völgyesi László



A közigazgatási informatikai reform megvalósítása olyan alapvető stratégiai cél, amely pótolja egyrészt az önkormányzat kötelező és választott feladatai körében a ma létező informatikai és kommunikációs eszközök tudásbázisok rendszer szintű hiányát, másrészt „nyit a világ, ezen belül Európa felé”, ami a következő 12 évben a modern önkormányzatiság velejárója. Végül összekapcsolódik a várható önkormányzati (államháztartási) reformmal, így csökkenti a működési-, és növeli a felhalmozási kiadások mértékét.


A stratégia mechanizmusában tehát prioritásként került meghatározásra a közigazgatási informatikai reform megvalósítása, a működési alapfeltételeket biztosító infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése, az ügyfélkapcsolati tartalomszolgáltatás növelése, valamint a rendszer hatékony működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges humán erőforrás fejlesztés.
A technológiai jövőkép vonatkozásában a stratégia időhorizontját tekintve 10-12 évről beszélünk. Amire most vállalkozhatunk, – a technológiák várható fejlődésére tekintettel – az a trendek és változások irányának megfogalmazása és behatárolása lehet.
A későbbiekben, amikor a következő 2-5 évben rendszerbe állítandó eszközök és megoldások kerülnek majd az operatív programozás fókuszába, azokat úgy kell kiválasztani, hogy a fejlesztési irányokat illetően megfeleljenek a hosszú távú elképzeléseknek.
Az elmúlt évtizedben alapvetően két nagy fejlesztés került át a mindennapokba globálisan: a digitális mobil telefónia és az Internet, amelyek szabványos felületeket, szolgáltatásokat várnak el egymástól. Ennek hatására egy jelentőségteljes felismerés és trend bontakozott ki: az együttműködő rendszerek iránti igény.
Hosszú távon tehát mindenképp fontos irány a nyílt és szabványos kódok használatának igénye, amely a szervezeteket nem teszi kiszolgáltatottá. Erre a Linux lett a válasz, bár a Microsoft dominanciát egyelőre nem tudta megtörni.
További irányok a következők: notebook és tablet-PC, palmtopok, beágyazott vezérlők, IP telefónia, szabad rádiófrekvenciák, bluetooth, WiFi, az OSI rétegek gyakorlati implementálása, webes és xml alapú alkalmazások előretörése, valamint a rá épülő szabványok.
Fentiek alapján a következő 10-15 évre jósolható az, hogy a mobil telefónia, a belső vezetékes kommunikáció, a szervezeti és a személyi számítástechnika továbbá az Internet egyre jobban és egyre konzisztensebben olvad egybe, azaz egy valóban szabványos, réteges szerkezetű fejlesztést egy eszközről, bárhonnan és bármilyen kapcsolattal el lehet érni. Így sem a gyártó, sem az időpont, sem a helyszín, sem az átviteli sebesség nem lesz akadálya a kommunikációnak.
További várható tendencia – kiindulva a múlt és a jelen tapasztalataiból – a gyártók konszolidációja, a felvásárlások nyomán létrejövő óriások erejének kiteljesülése.
Tekintettel arra, hogy a szereplők megelégelték az informatikai kiadások növekedését, az elhaló informatikai projektek sokaságát, a következő 10 évben csak nagyon lassan szavaznak újra bizalmat az ilyen büdzséknek. Ebből az is következik, hogy a legtöbben a meglévő rendszereiket fogják hasznosítani és továbbhasználni, ameddig csak tudják. Természetesen, ez a gyakorlatban a cserealkatrész, vagy a gyártó cég/programozók rendelkezésre állásának idejére igaz, azaz amíg ezek rendelkezésre állnak, addig a szereplők nem fognak megválni meglévő eszközeiktől.
Új megoldást azonban akár hardver, akár szoftver esetében, már csak az új trendeknek megfelelően vásárolhatnak. A gyártók és a cégek ki fogják fejleszteni azokat a konvertereket és interfészeket, amelyek lehetővé teszik mindezen régi eszközök együttélését az újakkal.
Mindemellett a szereplők egyre nagyobb mértékben fogják kihasználni a távmunka előnyeit, de előtte az ellenőrzés és a kapcsolattartás problémakörére hatékony választ szükséges adnia a technológiának. Ennek közvetlen hatása lesz a közúti forgalom csökkenésében, épp úgy, mint a nagyobb sávszélességek iránti kereslet növekedésében.
Abból, hogy Magyarország az EU teljes jogú tagja lett, még nem következik az, hogy nálunk is ilyen ütemben, vagy az európai tempóban fognak a fejlesztések megvalósulni.
Az eltérő magyar fejlődési görbe nagyobb teret enged a térségi elképzeléseknek, ugyanakkor nagyobb felelősséget is ró rájuk a trendanalízisek tekintetében. Hazánk az első akadályt jól vette, amikor a ´90-es évek elején a legmodernebb technikát kezdte el implementálni.
Ugyanígy nem szabad elkapkodni a „dotkom válság” után lassan újra magára találó infokommunikációs ipar által erőltetve ajánlgatott új megoldások és szolgáltatások bevezetését.
A bajai kistérségre vonatkoztatva mindez azt jelenti, hogy a „belülről kifelé építkezés” elvét kell alkalmazni, azaz először a belső, hivatali rendszereket és megoldásokat kell egységesíteni, fejleszteni, utána érdemes a közcélú, vagy az egyéb szervek, intézmények által igénybe vehető vagy a velük összekapcsolódó rendszereket modernizálni, megváltoztatni.
Olyan megoldásokat és eszközöket szabad vásárolni és üzemeltetni, amelyek megfelelnek az általános trendek diktálta irányoknak, de nem viszik be egy-egy nagy gyártó „utcájába” a felhasználókat.
Az informatikai és távközlési fejlesztések elősegíthetik Baja térségének felzárkózását, a stratégiai célok megvalósulását, a működési költségek csökkentését, a kistérség gazdasági-turisztikai vonzerejének növekedését, és az itt élők életminőségének javulását illetően is.
Ugyanakkor óvva intünk mindenkit attól a csodavárástól, amely sok helyen az informatikai fejlesztéseket kíséri.
Az informatika nem cél, hanem csupán egy eszköz a térség céljainak gyorsabb valóra váltásában, a gyorsan változó világ pillanatnyi előnyeinek és lehetőségeinek kihasználása érdekében.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu