„Arany Bácska”, tartja rólunk a népnyelv. Magyarország kincset érő tája, szubmediterrán éghajlatával, kiváló természeti és termőtáji adottságokkal, a soknemzetiségű nép igényességével, szorgalmával, kultúrájával ötvözve tette Bácskát, annak „fővárosát” Baját híresen gazdaggá.

Baja a vizek és az ízek városa! Nagyszerű természeti és épített értékei teszik egyedivé és varázslatossá. Régi utcái mediterrán hangulatot árasztanak. A vizek homokos és zátonyos partjain élvezni lehet a napfényt, hódolhatunk a vízi sportoknak, kirándulhatunk, hajózhatunk, megcsodálhatjuk a Duna, a Sugovica és a Gemenci erdő páratlanul szép és buja vízparti tájait.
A kisváros közel negyvenezer lakosával évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiségek közös, békés otthona. Ezt a sokszínűséget őrzik a helyi épületek, hagyományok és családnevek is.
Baja történetében ezer éve meghatározó a Duna. Évszázadokig a víz volt a kereskedelem fő útvonala, és a megélhetés fontos forrása. A hajózás, a kikötő, a vízimalmok a bajai tájkép jellegzetességei. A halászat, halkereskedés, hálókötés, bográcskészítés évszázados hagyomány a városban. Baja napjainkban a halászlé fővárosa címmel is büszkélkedhet.
Adottságok, lehetőségek
Baját jelentős közlekedési csomópontként tartják számon. Az ország déli régióit a helyi dunai vasúti és közút híd köti össze. A város és térsége gazdasági jelentőségét erősíti, hogy itt található az EU déli határának legjelentősebb folyami kikötője és a nemzetközi vízi forgalom szolgáltató bázisa, logisztikai központja, amely egyben a környezetbarát kombinált szállítás vámútja is.
Az állam által kiemelten támogatott – a földrajzi adottságokból adódóan – a logisztikai központ. A  kikötő tovább épül,  szolgáltatásaival összeköti Dél-Európa gazdaságát a fejlettebb északi, nyugati területekkel.
Baja az ország egyik legjelentősebb gabonaforgalmi központja. Évente 2,5 millió tonna  gabona és többszázezer tonna építőanyag, konténer, darabáru forgalmazására, tárolására, hajóra rakására elegendő kapacitású kikötői terület áll rendelkezésre a bajai Duna-parton. A vízi és közúti kombinált szállítást a 120 kamion egyidejű tárolására, parkolására alkalmas RO-RO kikötői terület biztosítja. A kikötői kapacitások jelenleg 30-40 %-ban kihasználtak.
Az Európa északi és déli részét összekötő Gdansk és Ploce között 2010-ig megépülő autópálya a Duna mellett haladva 20 kilométerre a várostól húzódik majd. A város rendelkezik kisgépek fogadására alkalmas füves repülőtérrel is.
Városunk tagja az ulmi központú Duna-menti Városok Szövetségének, mely szervezet a Fekete- tengerig egy speciális, országhatárokon átnyúló gazdasági program kidolgozásán fáradozik. Számolunk azzal, hogy koordinációnkkal a szerbia-montenegrói, és a horvát határ 25-30 km-es közelsége az unió Interreg programja lehetőséget biztosít arra, hogy az EU-hoz most nem csatlakozó országokkal eurorégiós gazdaságfejlesztési térség alakul ki.
Gazdasági élet
Az elmúlt 15 év politikai, társadalmi, gazdasági változásainak eredményeként a város gazdasági szerkezete jelentősen átalakult. A közel száz éves hagyományokkal, szakmai kultúrával rendelkező textilipar leépült, a gépipar átalakult, a faipar és a kereskedelem viszont megtartotta pozícióit.
A városban működő háromezer vállalkozás közül meghatározó a jó takarmánybázisra alapozott nagy létszámú sertés- és marhatartásra épülő, és a feldolgozásban érdekelt DÉLHÚS Rt.
A Globus Rt. hűtőháza, a nyúlfeldolgozással foglalkozó Bácska Agráripari Rt., az olajos magvak feldolgozását végző MOGYI Kft, a DIAMANT Malom Kft termékei szintén ismertek az országhatáron túl is. 
Bútorokat gyártó vállalkozások, ajtókat, ablakokat készítő gazdasági társaságok alakultak a hajdani állami vállalatokból.
A térségben magas napsütéses órák hatása az itt termő gyümölcs és szőlő minőségében, különleges zamatában jelenik meg. Borászati üzemek (Pl. Keller Kft, Gilián pincészet, Mirk Borászat, Koch-vin Kft.) és gyümölcsfeldolgozással foglalkozó vállalkozások működnek a térségben, így az ELMA Rt. évek óta az európai piacokon is jelen van. 
A kereskedelemben helyi vállalkozók építettek ki, működtetnek országos hálózatokat. Ilyen a mezőgazdasági gépkereskedelemmel foglalkozó AXIÁL Kft, az elektronikai termék, háztartási gép piacon dolgozó Elektro-Computer Rt.  Az építőiparban is helyi vállalkozások a meghatározók. A gépiparban érdekelt GANZ Transelektro Közlekedési Rt. magas szakmai színvonalú termékei a világ minden részén ismertek, elismertek. 
A város a Duna bal partján, a 17 ezer hektáros természetvédelmi terület, a dunai ártéri erdő a folyó jobb partján helyezkedik el. A területen is dolgozó Gemenc Rt. ma is az ország és Európa leghíresebb erdő- és vadállományával rendelkezik, vadgazdálkodása világhírű.
Baja és térségébe a tíz évig tartó szerbiai háború és gyorsforgalmi út hiánya miatt nem települt multinacionális termelő, szolgáltató cég. Az angol TESCO kereskedelmi hipermarketet nyitott egy évvel ezelőtt a városban, ami a hasonló áruházak között forgalma alapján előkelő helyen áll.
Ipari Park
A város 51 hektár területű Ipari Parkjában tevékenykedő 24 – jellemzően építőipari, fémipari, és élelmiszeripari termelő, kereskedő – cég évente a helyi vállalkozások által generált bevételek egynegyedét, 140 millió euro bevételt realizál. 15 hektár betelepülőkre váró, zöldmezős terület közmű infrastruktúrájának kiépítése 2004. második felében fejeződik be, amit újabb 25 hektáros zöldmezős terület előkészítése követ.
A közművesített zöldmezős területeket a város 15 euro/m2 áron értékesíti. A 11,5 %-os térségi munkanélküliség felszámolása érdekében ebből a telekárból maximum 25 % foglalkoztatási kedvezmény is igénybe vehető.
Prioritást biztosítunk a helyi mezőgazdasági alapanyag termelésre épített feldolgozóipar fejlesztése, az idegenforgalom ösztönzése és fejlesztése, valamint a nemzetközi tranzit útvonalra épülő szolgáltató tevékenységek letelepülésének segítésére, a határ menti magyar-szerb-horvát gazdasági együttműködésen alapuló ipari tevékenység kialakítására. Az Ipari Parkban a gazdaság fejlesztése az európai normáknak megfelelően a környezet- és természetvédelmi jogszabályok betartása mellett történhet.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak köszönhetően – a hazai pályázati lehetőségeken túl – 2004-2006 között 5,2 milliárd euro hazai és uniós pályázati forrás áll rendelkezésre a gazdasági versenyképesség javítására, a környezetvédelemre, az infrastruktúrák fejlesztésére, az agrár- és vidékfejlesztésre és a humán erőforrások fejlesztésére.
Foglalkoztatottság
A bajai térség közel 80 ezres lélekszámából 30.500 fő a 18-60 év közötti, aktív munkaerő. A 3.500 regisztrált munkanélküli 40 százaléka szakmunkásképzőt végzett, 20 százaléka érettségizett, 4 százaléka diplomás. 600 fő 25 évnél fiatalabb, 1900 fő életkora 25-45 év között van. A munkanélküli nők és férfiak aránya közel azonos. 1.300 szakmunkásnak és 170, zömében idegen nyelvet beszélő diplomásnak nem sikerült eddig munkahelyet biztosítani. A munkát keresők 14-15 százaléka szakmával nem rendelkező segéd- és betanított munkás.
Szakemberképzés
A kilenc alapfokú oktatási intézményből a német kormány támogatásával megépült és működő iskola, a katolikus egyház, egy alapítvány és a helyi Főiskola által fenntartott négy intézményen túl a többit a város működteti. Az alapfokú művészoktatáson belül a képzőművészeti-, a zenei- és a táncképzésnek is jelentős hagyományai vannak Baján.
A németnyelvű gimnázium, az egyházi középiskola, az önkormányzati működtetésű gimnázium mellett a kereskedelmi, közgazdasági, kertészeti, gép-, fa- és textilipari középfokú szakemberképzés, illetve szakmunkásképzés intézményei is megtalálhatók a városban.
Az Eötvös József Főiskolán folyó pedagógus, gazdasági menedzser, környezetvédelmi, vízgazdálkodási felsőfokú szakemberképzés több évtizedes hagyományokkal rendelkezik.
Jövőkép
A város stratégiai befektetések fogadó tere, mely lendületes, intenzív fejlődés előtt áll. Fejlettsége, anyagi ereje megteremtette a feltételeket új fejlődési pálya felvállalásának, minden esély megvan arra, hogy egy szerkezetében kiegyensúlyozott gazdasági alap jöjjön létre. A növekedés-alapú fejlődés feltételeihez a következő évtizedekre elegendő alapközmű infrastruktúrák állnak rendelkezésre. A helyi lakosság jövedelmi viszonyai, anyagi helyzete az országos átlagnak felel meg, a munkaerőpiac kínálati oldalról jelentős tartalékokkal rendelkezik.
Baja fejlődési potenciáljában megtalálhatók azok a minőségi elemek, melyek jellemzőek egy új fejlődési szakasz keresleti igényeire: a város gazdálkodása konszolidálódott, lehetőség van rátérni a minőségi élet feltételeinek kialakítására.
A város vezetése támogatja a kis- és középvállalkozások letelepedését, képességeik fejlesztését korszerű minőségi követelmények átvételére. Kiemelt figyelmet fordítunk az integrációs folyamatok generálására és támogatására, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztésére.
Folyamatosan fejlesztjük a humán erőforrásokat, felkészítve a munkavállalókat a minél magasabb követelményeknek való megfelelésre.
A város egyedül kevés ahhoz, hogy hatékonyan megjelenjen a globális piacon. Be kell, hogy kapcsolja a fejlődésbe a környező településeket is, velük együtt alakítva ki egy magasabb potenciállal rendelkező gazdasági teret és a hozzátartozó jellegzetesen bácskai árúskálát. Ehhez megfelelő keretet biztosíthat a megalakult Bajai Többcélú Kistérségi Társulás, melynek keretében javulhat a térségben az építésügyi, szociális és oktatási szolgáltatások színvonala, s új lendületet kaphat a térség fejlesztése, gazdasági versenyképessége.