Múlt év novembere óta több alkalommal is lehetőségem volt tanulmányozni a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban Ktv.) módosítását, célzó törvényjavaslatot.  

A Ket. szerint kiszabott eljárási bírságok végrehajtása, annak bürokratikus szabályzása miatt, szinte megoldhatatlan feladatot jelent egyes hatóságok számára (pl. Okmányiroda ). Célszerű lett volna a hatékonyabb adóigazgatási eljáráshoz közelíteni az eljárási cselekmények szabályait.  

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatok ütemezéséről szóló 1145/2004. (XII. 22.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 6. pontja felkérte a helyi önkormányzatokat, hogy a törvény hatálybalépésének napjáig gondoskodjanak az önkormányzati rendeletbe foglalt különös eljárási szabályok Ket.-tel, illetve a magasabb szintű különös eljárási szabályokkal való összhangjának megteremtéséről.  

A Ket. szabályozása értelmében 2008. január 1-től „a törvény által az erre kijelölt, kistérségi székhely településeken működő, önálló feladatkörű közigazgatási végrehajtó szolgálat„ foganatosítja a végrehajtást.  

Amikor a Kormány 2005. szeptember 15-én eldöntötte, hogy számos felvetés ellenére sem halasztja el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)  hatálybalépését, a belügyi vezetésnek olyan szervezési intézkedéseket kellett hozni, mely alkalmas az új eljárásjogi rendszerre történő zökkenőmentes áttérés elősegítésére.  

Az MTA SZTAKI (Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete) „Az információs társadalom igényorientált eszközei és rendszerei” című NKFP projektje keretében az e-közigazgatás bevezetésének, kiépítésének lépéseit, az e-demokrácia minél szélesebb körű elterjesztésének lehetőségeit kutatta, és a projekt keretében konkrét szoftverrendszereket hozott létre.  

Mi az Ügyfélkapu? Az ajtó, ami még mindig csak résnyire áll nyitva.   „Az Ügyfélkapu olyan szolgáltatás, amelynek segítségével Ön személyazonosság igazolása mellett biztonságosan kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel.” – olvasható a www.magyarország.hu honlapon. A napokban megjelent, ugyancsak az elektronikus ügyintézés ismertetését szolgáló tájékoztató szórólap szerint: „Az ajtó, ami mindig nyitva áll. Hivatali…

A 2004. évi CXL törvény (KET) tartalmazza az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseket (160-166.§.), amelyet végrehajtási normái tovább konkretizálnak. A szabályozás alapján az informatika felhasználása három területen kívánatos:   1. Internetes elektronikus tájékoztató szolgáltatás, az országos rendszeren és a hatóság saját internetes honlapján a hatáskörébe tartozó ügyek intézéséről. 2. „Párbeszéden” és folyamatos kapcsolaton alapuló (interaktív) elektronikus ügyintézés, amelynél…

Az ügyfélközpontú közigazgatást előtérbe helyező – a Kormányprogramban is feladatként megfogalmazott – szolgáltató állam kialakításának egyik legfontosabb eleme az elektronikus ügyintézés, és az ezt támogató rendszerek megteremtése.   A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: „Ket.”) biztosítva az e-ügyintézés jogszabályi feltételeit, egyebek között meghatározza a megvalósítás alapját képező…

A korábbiakhoz hasonlóan ezen cikkemben is egy jogalkotási-jogalkalmazási anomáliára szeretném felhívni a figyelmet a hamarosan hatályba lépő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Tv.) kapcsán.   Jogalkotás A Tv.29. § (1) bekezdése: „A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra…