Jogértelmezési problémák az építésügyi hatósági munkában Az építésügyi hatósági munkával foglalkozó szakemberek szinte egyöntetű véleménye: a jogalkotási, a napi jogalkalmazási és jogértelmezési problémák, anomáliák egyik forrása, hogy az építésügynek 1990. óta nincs önálló minisztériumi képviselete. A szakterületet kormányváltásról-kormányváltásra különböző ágazatokhoz csatolták, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal több részlege és a Belügyminisztérium között oszlik meg.

Az építési törvényben kapott felhatalmazás alapján a kormány 1997-ben rendeletben állapította meg a kiemelt építéshatósági ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területét. A hatáskör-telepítés fő szabályai szerint a körzetközponti jegyzőhöz kerültek a fontosabb építéshatósági feladatok, de sok kis települési jegyző is „megtarthatta” ezen hatásköröket.

Az építésügyi igazgatásban a hatásköröket, hatósági jogköröket háromféle építési hatóság gyakorolja. A kisebb jelentőségű (ha van ilyen egyáltalán) ügyekben az 1997. évi LXXVIII. törvény /Étv./ 52. §. /1/ bekezdés alapján a települések jegyzői, az un. kiemelt elsőfokú építési ügyekben a körzetközponti (városi) jegyzők, illetve azok járnak el, akik a meghatározott szakmai feltételeket tartósan biztosítani tudják.

A Heves Megye Közgyűlés által fenntartott Heves Megyei Múzeumi Szervezet tíz intézményből áll, és központja az egri várban működő Dobó István Vármúzeum.