Könyvünket elsősorban jegyzőknek és birtokvédelmi ügyintézőknek írtuk. Létjogosultságát már önmagában megalapozza az az ügytömeg, amelyet a jegyzők a birtokvédelmi hatáskörben kezelnek évente. A közigazgatás egy olyan speciális szegmenséről van szó, amely a jegyző hatósági szemléletén kívül esik: a megszokottól, általánostól teljesen eltérő megközelítést, hozzáállást, szemléletet, sőt lelkületet követel. Egyúttal azt gondoljuk, hogy a jegyzői birtokvédelmi eljárásban részt vevő jogi képviselők is haszonnal forgatják majd a kötetet, amely számukra is útmutatásként szolgálhat. A kézikönyv tartalmát tekintve elméleti és gyakorlati ismeretekre is egyaránt hangsúlyt helyeztünk úgy, hogy akár a kezdő, akár a rutinos jogalkalmazó találhat benne hasznos tudást.

E tanulmány az önkormányzatoknál keletkezett köziratokkal kapcsolatban a központi irattárba adást követően elvégzendő eljárásokat vizsgálja, különös tekintettel a levéltári átadásra, amely hivatali kötelezettség.

Egy interjúban egyszer megkérdezték tőlem, hogy melyek a tipikus birtokvédelmi ügyek. Akkor azt a választ adtam, hogy nem léteznek tipikus birtokvédelmi ügyek és valójában az a tipikus, hogy gyakorlatilag minden létező jogsértést a birtokvédelem köntösébe öltöztetve keresik meg a jegyzőt. Ebből adódóan a birtokvédelmi kérelmek rendkívül sokfélék, igen színes skálán szemlélhetők, az ok pedig nagyon egyszerű: a birtokvédelem látszólag határtalan általánossága.

A tanulmány a jelenleg tapasztalható hulladélgazdálkodási közszolgáltatás átalakításának elméleti hátterét hivatott bemutatni. A cikk aktualitását az adja, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 19. pontját az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény 22. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Ezzel pedig megszűnt 2023. július 1. napjával a hulladékgazdálkodás mint kötelező önkormányzati feladat. Jelen cikkben röviden ismertetésre kerül, hogy milyen elméleti okok állnak a módosítással megvalósult modellváltás hátterében.

A ma emberének élete és jóléte szorosan összefügg az adatok és az egymással összekapcsolódó modern technológiák alkalmazásával. A mesterséges intelligencia (MI) már most érezteti hatását, akár a mindennapi életünkben is. Ezért is van óriási jelentősége annak, hogy 2023 júniusában az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját a mesterséges intelligenciára vonatkozó törvénnyel kapcsolatban. Ez lesz a világ első átfogó szabályrendszere a mesterséges intelligencia kockázatainak kezelésére.

Különös tekintettel a Kttv. alapján a közszolgálati tisztviselői kinevezés egyoldalú módosítása munkáltató általi – az indokolás nélküli felmentés esetére A foglalkoztatási jogban az egyik legfontosabb terület a jogviszony megszűnésének a kérdése. A munkajog célja a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő munkavállaló gazdasági és szociális érdekeinek az állami eszközök – jogalkotás – útján történő védelme, amely különösen a jogviszony…