Dr. Czap Lajos, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye főjegyzője 2000/1

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Portré

Dr. Czap Lajos, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye főjegyzője 2000/1

II. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
dr. Tóth Zoltán főszerkesztő



1980-ban találkoztunk először, akkor Czap Lajos a Megyei Tanács Igazgatási Osztály vezetője volt.

 

Hogy kezdődött a pályafutása?
Már az iskolában eldöntöttem, hogy közigazgatásban  szeretném az életemet letölteni. 1955. július 15-én kezdtem meg a munkámat a  Kisvárdai Járási Tanács Pénzügyi Osztályán. Ide tartozott Mezőladány, Benk és Újkenéz is. Igyekeztem a feladatomat eredményesen ellátni, és fiatalon,  VB titkári posztra szemeltek ki. Ez Pad községben 1960-ban történt. Az ember élete nem áll meg, a feladatok elvégzése kapcsán, egy nagyobb községben emeltek ki szintén VB titkárnak, Dombrádra 1962-ben. Itt teljesítettem szolgálatot 1968. szeptemberéig. Nagyon szép idők voltak, nagyon szép emlékek fűznek a VB titkári feladatok ellátásához, egyáltalán a fiatalkori életemhez. Ez idő alatt végeztem el a Jogtudományi Egyetemet. Nem volt könnyű dolog, hiszen a munka mellett meg kellett barátkozni az egyetemi tantárgyakkal is, és abban az időben is számos olyan teendő volt, amikor éjszaka is nagyon sokat kellett dolgozni.


A ’60-as évek végén melyek voltak a  községi VB titkár fő feladatai?
Építési hatósági ügyek, a szabálysértés, és már akkor is kiemelt szerepe volt a VB titkárnak a Testületi ülések törvényességének a biztosításában. A pénzügyi gazdálkodás területén is jelentős szerepkört kellett betölteni, hiszen ezzel  kapcsolatban minden felelősség a VB titkárra hárult. Tulajdonképpen ez nagyon jó iskola volt, és ennek az időszaknak köszönhetem, hogy a részterületek után átfogóan kibontakozott a szakmai szemléletem. 1968-ban az akkori Megyei Tanács VB titkára, Dr. Fábián Lajos, megkeresett azzal, hogy szeretne behozni a megyéhez a jogi osztályhoz, mert olyan emberekre van szükség a titkársági területen belül, akiknek a közigazgatásban már hosszabb tapasztalatuk van, a  testületi ülések előkészítésében részt vett. Az az igazság, hogy sokáig vaciláltam, nem igazán akartam városra beköltözni, hiszen mi magunkat vidékkel jegyeztük el, a feleségem is vidéken dolgozott. A megyei tanácson már láttam, hogy egészen más szemüveggel kell nézni a közigazgatást, de rájöttem, hogy a vidéki iskola nagyon hasznosítható. A jogi osztályon dolgoztam 1975-ig. Itt elsősorban felülvizsgálati kérelmek elbírálásának az előkészítésével foglalkoztunk. Ez megyei szinten a Megyei Tanács VB titkára által aláírandó határozatok „megszülése” volt a fő feladatunk.


1971-ben született meg az un. harmadik tanácstörvény. Ez milyen újdonságot jelentett a megye munkájában?
Új elem volt az önkormányzatiság elvének a megjelenése. Ugyanakkor felügyelni kellett valamennyi településen a testületi munkát, a tisztségviselők munkáját, tehát a törvényességi ellenőrzést végeztünk. 1971-ben a tanácstörvény módosítása ezt a szerepkört erősítette. Átfogó ellenőrzést gyakoroltunk az egész megyében. Elég nehéz feladat volt, állandóan vidékre kellett kijárni, ehhez a témához tartozik a választások irányítása is. Érdekes visszapillantani a választás szervezésére. 1955-ben jegyeztem el magam a közigazgatással, ennek szerves része volt a választások előkészítése, négyévenkénti lebonyolítása. Mondanom sem kell, hogy abban az időben még az összeszámolásokat és minden egyéb feladatot manuálisan kellett elvégezni, tehát számítógép segítsége nélkül. A megyei előkészítés 3-4 hónapig tartott, naponta helyzetjelentést adtunk a megyében történt eseményekről.  Tehát nem volt az olyan egyszerű, mint ahogy azt ma sokan mondják, hogy az be volt időzítve, mennyi százaléknak kell lenni. A jogi osztály volt tulajdonképpen az egész választás irányítója. Ezen a területen én 1975-ig dolgoztam, az akkori Megyei Tanács elnök, dr. Pénzes János nyilván látta mindenkinek a munkáját, egyáltalán a szorgalmát, ő elhatározta, hogy kiemel ebből az osztályból, és akkor lettem én a megyei tanácselnök referense. Ez már egy más világ volt, a tisztségviselőkkel való közvetlen találkozást jelentette.  Mint a megyei tanács VB tisztségviselői, úgy ismertem meg közelről a megye problémáit, még nagyobb lehetőségem volt rálátni az egész megye életére. Itt nem csak a közigazgatási területre, hanem beruházásokra, fejlesztésekre, gazdálkodásra gondolok. Ez újabb lehetőséget biztosított számomra a kibontakozáshoz. Úgy éreztem, hogy az akkori vezetés meg volt elégedve a munkámmal és két év elteltével neveztek ki az igazgatási osztály vezetőjévé. Visszatérve a kezdő kérdésre, első találkozásunk előtt ez történt.


1980-ban mi volt a megyei igazgatási osztály vezetőjének feladata?
A testületi munka mellett a hatósági munka volt számomra igazán érdekfeszítő. Itt szembe találtam magam mindenféle hatósági tevékenységgel. Lakás, helységgazdálkodás, kisajátítás, szabálysértés, Ptk-s ügyek ügyvitele, a szövetkezetek törvényességi felügyelete, és sorolhatnám tovább. Tehát abban az időben a legszerteágazóbb feladatot kellett ellátnom megyei szinten. Ezt a feladatot egészen a rendszerváltásig láttam el. Pályázat alapján az akkori testület egy átszervezett, új igazgatási  főosztály élére engem nevezett ki. Ezt a feladatot láttam el egészen az önkormányzat megalakulásáig. Itt megint egy fordulathoz érkeztünk. Életemben bekövetkezett megint egy olyan időszak, hogy tovább folytatom-e a közigazgatást vagy sem, vagy esetleg más pályát választok, mert időközben a jogi szakvizsgát letettem, és nagyon gondolkoztam azon, hogy elmegyek ügyvédi pályára. A kollégák meggyőzésére végül is az utolsó pillanatban beadtam a pályázatomat a főjegyzői munkakörre. Ketten voltunk, akik pályáztuk ezt a munkakört, és abszolút többséggel engem neveztek ki, azóta látom el ezt a feladatot. Nem könnyű, de merem mondani, hogy ezt csak gyakorlatias  embernek szabad elvállalni. Olyan gyorsan peregnek az események, hogy itt nincs idő hosszas  gondolkodásra. Akinek nincs kellő élettapasztalata, és  közigazgatási gyakorlata, az nem tud megfelelni az elvárásoknak. Ebből a szituációból más dolog a kapcsolatot tartani a községekkel, városokkal, hiszen mindannyian tudjuk, hogy egy mellérendeltségi viszony alakult ki. Ma is  érezzük azonban, hogy a kicsi községeket segíteni kell a tevékenységükben.


Szabolcs megye határos Ukrajnával, Romániával. A külkapcsolatok, gazdasági kapcsolatok hogyan alakultak a rendszerváltás után a szomszédos országok megyéivel?
A rendszerváltás előtt komoly, elsősorban határmenti kapcsolatok szövődött a térségek között, nem csak a korábbi megyei vezetéssel, hanem ez egy szélesebb körű kapcsolat volt, gazdasági területre is kiterjedt, különféle beruházások történtek kölcsönösen egymás országán belül, különösen a mezőgazdaságban. Szabolcs megyében korábban nem volt olyan probléma mint most, hogy a termelvényekre nincs megfelelő piac, nincs megfelelő kereslet. A közigazgatások között – a személyváltozások ellenére is – élő kapcsolat van. Új nemzetközi kapcsolata alakult ki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének a nyugat-európai országokkal, megyékkel, városokkal, de továbbra is kiemelkedik az ukránokkal, leginkább a Kárpátokon inneni kapcsolat.


Dr. Czapp Lajos egész életét a közigazgatásban töltötte,  és mára a főjegyzői kar legidősebb képviselője,  doayenje.  Kérem, foglalja össze a fiatalok számára, hogy miért érdemes dolgozni a közigazgatásban?
A pálya elején kell áttekinteni: érzem-e magam elhivatottnak arra, hogy ezt egy életen át műveljem. Nem tanácsolnám senkinek, hogy egy pályafutást megtörve és életének delén egy másik területre térjen át. Tizenéves korban, a tanulmányok befejezése előtt kell eldönteni, hogy orvos, mérnök, gazdasági  vagy közigazgatási szakember akar-e lenni valaki. Én ezt az életcélt választottam ki magamnak.  Ezt én szép pályának tartom, sok göröngyös úton kellett idáig eljutni. Munkámat mindig az hatotta át, hogy jót akarok az embereknek, el akarom intézni az ügyeiket. Nem hivatalnok akartam lenni, nem azt néztem egy akta kapcsán, hogy hogyan nem lehet valamit elintézni. Ez az én politikám. Hozzáteszem, ebből a pályából eltartottam a családom.


A család?
Pedagógus családban élek: a feleségem, a fiam és a lányom szintén pedagógus végzettségű. A felnőtt gyermekeim pályaelhagyónak tekintendők. A feleségem ugyanazt tudná elmondani a pedagógus pályáról, mint én a közigazgatásról. Világ életében nem akart más lenni, mint pedagógus. Mindent megtett annak érdekében, hogy tanár lehessen és jó tanár volt. Az életviszonyok, a megélhetés befolyásolta a gyerekek szemléletét, hogy a pedagógusnak ennyi a jövedelme, és ha nyugdíjba megy akkor éppen hogy csak ebből meg lehet élni. Ők menet közben ezt átgondolták, néhány évi tanítás után a gazdasági területre tértek át. Legyen úgy boldog az életük, ahogy maguknak választották.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu