Interjú dr. Balogh Ibolyával, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatójával
J. K.
„Összehangoltan működő szervezet megteremtéséért dolgozunk”
A Fejér Megyei Kormányhivatal tevékenységéről, az integrációs folyamatról, a megyei önkormányzati intézmények átvételéről, működtetéséről, valamint a járások kialakításával kapcsolatban válaszolt dr. Balogh Ibolya főigazgató a Jegyző és Közigazgatás szaklap főszerkesztője, dr. Tóth Zoltán kérdéseire.
– Milyen eredményei és problémái vannak a megyei kormányhivatalban a szakigazgatási szervek integrációjának?
– A közigazgatás átalakítása, korszerűsítése során kiemelt célként jelöltük meg a széttagolt területi közigazgatási szervezetrendszer egységesítését. A Fejér Megyei Kormányhivatal, társszervezeteihez hasonlóan, 14 területi államigazgatási szerv és a megyei közigazgatási hivatal integrációjával kezdte meg működését, idén januárjában. Jelenleg 1210 főt foglalkoztató, 16 szakigazgatási szervet és a törzshivatalt összefogó, egységes szervezetet működtetünk. A szolgáltató állam megteremtése, az állampolgári érdekek képviselete a törekvésünk. Nagy erőfeszítéseket teszünk nap mint nap, valamennyien. A különböző hatóságokkal szembeni félelem helyett együttműködő, segítőkész, összehangoltan működő szervezet megteremtéséért dolgozunk. Egységes közigazgatást építünk, fegyelmezetten.
– Ha most majd rend lesz, akkor a korábbi „rendetlenségek” hogyan fogalmazhatók meg?
– Ha nincs egységes irányítás, egységes felügyelet, egységes szakmai háttér egy nagy közigazgatási szervezetben, akkor ahány szakigazgatási szervezet, annyi féle típusú eljárási rendben dolgozhat. S ez akkor is problémákat okozhat, ha a jogszabályi kereteket nem lépik át. Az előző időszakok „rendetlenségeit” kérdezi… Az elmúlt két évtized tapasztalatai bizonyították: az önkormányzati rendszernek is vannak komoly hiányosságai. Pénzügyileg hibás, hátrányos döntések születhettek, hiszen az önkormányzatoknál is nagyon sokrétű feladat és hatáskör telepítése történt. Ehhez, főként a kisebb önkormányzatoknál, nem mindenütt tudták a szakmai hátteret megteremteni, pedig milliárdos ügyekben a döntéshez nagy szakértelem kell. Gondolok például a hatalmas csatorna-beruházásokra… És ha csak egy kicsit visszamegyünk a múltba, nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem: az előző önkormányzati ciklusban volt egy olyan időszak, amikor az önkormányzatok irányában nem működhetett a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzési jogköre.
– Ennek az okait többször megírta lapunk. A politika volt az, amelyik ezt megszüntette…
– Igen, a korábbi időszak, az előző hatalom rossz politikai döntései. A gyakorlat, a tapasztalat megmutatta számunkra, hogy micsoda óriási hiba volt, mert sok rossz önkormányzati döntést tudtunk volna megelőzni, vagy orvosolni. Most viszont megfeszített erővel dolgoznak a kormányhivatalok, hogy segítsenek, legalább mentsék, ami menthető az önkormányzatoknál, és újra egy olyan segítő hátteret adjanak, ami az önkormányzatok számára, meggyőződésem szerint, elengedhetetlen. Tehát itt, a kormányhivataloknál van meg az a koncentrált szakmai háttér és az a széles körű rálátás, ami egységes irányt tud mutatni az önkormányzatok számára.
– Térjünk még vissza pár szó erejéig az integrációra. Hogyan értékeli ezt a folyamatot? Hibátlanul sikerült?
– Egy ilyen nagy horderejű átalakulásnál természetesen vannak zökkenők, vannak nehézségek, ezeket megoldjuk. Munkánkat azonban befolyásolják országos, sőt: európai méretű gondok is. Mint ahogy mindenütt a társadalomban, mi is a pénz hiányával küszködünk, és ezzel a problémával küszködnek a kormányzati szervek is. Tehát minden egyes döntés mögött ott van az, hogy takarékoskodni kell. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy az átalakulás a lehető legolcsóbban, és a tartalékok feltárásával történjen. Az integrációs folyamatban benne rejlik az a lehetőség is: felszínre kerülnek azok a rejtett tartalékok, amelyek elszigetelt működésű szervezeteknél nem tárultak volna fel. Tehát gazdaságosabbá tesszük a sokrétű tevékenységet, feltárjuk a tartalékokat. Átszövi ez a hétköznapjainkat, számos ilyen jellegű tapasztalatunk van. Korrekt módon zajlik még a mai napig is az integráció. Ez folyamat, nem áll le, haladunk előre…
– A kormányhivataloknak minderre honnan lesz pénze? Mert saját bevételük nekik sincs.
– Az állam más típusú szervezet, mint az önkormányzat. Az állam felelősséggel tartozik a kötelező feladatok ellátásáért, és egyébként az említett feladatok nem önkormányzatiak, hanem államiak. Leszögezhetjük: az általános és a középiskolák vagy a közgyűjtemények fenntartása, működtetése óriási feladat, nem lehet önkormányzatokra terhelni. A mai magyar önkormányzati rendszer ezt nem bírja el, akkora bevételt nem tud termelni. Az pedig megengedhetetlen, hogy csak adóból történjen, mert az megint az állampolgároktól veszi el a lehetőségeiket- Tehát a konszolidáció az úgy kell hogy megvalósuljon, legalábbis a tervek ebbe az irányba mutatnak, hogy a kormányhivatalok átveszik a feladatok többségét, az intézményfenntartást, és egy központi szervezet konszolidálja az adósságot. A „hogyan”, a „miképpen” számos olyan súlyos szakmai, gazdasági és politikai kérdéseket vet fel, amelynek megválaszolásán a közgazdászok, a szakemberek, a politikusok már dolgoznak.
– Jelentős, új feladatok: oktatási és szociális intézmények, közgyűjtemények működtetése, irányítása vár tehát az államra, illetve a kormányhivatalokra. Hol lesz mindennek a szakmai irányító csapata? Hogyan tud majd a kormányhivatal megfelelni ezeknek az új kihívásoknak?
– Ez alapkérdés. És kétség sem férhet hozzá: több síkú, felelősségteljes munka vár ránk. A kormányhivatal szakmai munkájában januártól nyilván szerepet kapnak majd azon szakemberek túlnyomó többsége, akik ma még a megyei önkormányzatnál végeznek hasonló feladatokat. És amikor még tovább megyünk a közigazgatás teljes körű átalakítási folyamatában, és 2013. január 1-jével működni kezd a járási rendszer Magyarországon, ott, a településeken, az emberekhez közel fogja megoldani ezt a feladatsort is. Éppen a napokban tárgyalják egyébként a járási rendszer kiépítéséhez szükséges szakmai anyagot. Mi már elkészítettük a javaslatainkat, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is, s a kettő alapján alakul ki ténylegesen, hogy mely települések legyenek a járásközpontok, hány település tartozzon egy-egy járásközponthoz.
– Lehet már tudni, Fejér megyében hány járás lesz?
– Az elképzelések szerint kilenc. Ezt mi nagyon reálisnak tartjuk. Hangsúlyozom: a minisztérium döntően számított a megyék munkájára, a megyei kormányhivatalok elképzeléseire, és arra építette a saját szakmai anyagát.
– A járásokkal kapcsolatban lesz társadalmi vita? Arról például, hogy hány járás legyen, és hogy az egyes járásoknak mekkora legyen a területe…
– Nem nekem kell arról döntenem, hogy milyen mélységű, milyen körű vita legyen, arról, hogy elegendő-e széles szakmai, tudományos körök álláspontját mérlegelni, vagy sem. De ha a személyes véleményemre kíváncsi: azt gondolom, hogy a járások kialakítása nagyon mélyen közigazgatási, szakmai, szociológiai tartalommal bíró kérdés. Nagyon fajsúlyos kérdés: lakosságszámot, leterheltséget, megfelelő infrastruktúrát, megközelíthetőséget is figyelembe kell venni. Nem hiszem, hogy ez társadalmi vita vagy népszavazás kérdése kellene hogy legyen. Sokkal inkább közigazgatási, szakmai elemzések, szaktudományok érvei kell hogy megalapozzák a magyarországi közigazgatást tovább építő döntéseket.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
