Örömmel üdvözöljük a konstrukció
megjelenését, tartalmában azonban javasolnánk kiegészítéseket, pontosításokat,
hogy a konstrukció a lehető legszélesebb körben elérhesse az önkormányzatokat,
és ráadásul a legolcsóbb lehessen.

A pályázat kiírása előtt az ASP koncepció kidolgozásához
kormányzati szinten szükség lenne még a következő kormányzati döntések
meghozatalára:

1. Mely önkormányzatok legyenek az ASP szolgáltatás kijelölt
célcsoportjai?

2. Hány ASP központot kíván a magyar kormány országosan az önkormányzatok
támogatására létrehozni és támogatni?

3. Ügytípus szerint hány alkalmazást szolgáltasson az ASP központ?

4. Melyek legyenek az ASP központból szolgáltatott alkalmazások?

5. Milyen modellben működjön az ASP szolgáltatás?

6. Az ASP szolgáltatás milyen hálózaton keresztül legyen elérhető?

7. Az ASP szolgáltatás milyen finanszírozási konstrukcióban
működjön?

1. Fontos lenne az államigazgatásban működő „legjobb
gyakorlatok” elemzése az ASP központok felépítése előtt. Az elért eredményeket
fontos megőrizni, a leszűrődött tapasztalatokat máshol is alkalmazni. Országos
hatáskörrel működő bevált ICT alkalmazás az Okmányirodai és a Választási
szoftver. Amennyiben ezekben az esetekben bevált az országosan egységes
rendszer, az önkormányzati ASP esetén is meg kellene fontolni az alkalmazását.

2. Amennyiben mégis 3 darab ASP központ jön létre, előre
biztosítani kell a központok közötti interoperabilitást, átjárhatóságot. Még a
pályázat kiírása előtt készüljön követelményrendszer, amellyel ez megvalósítható.

(Kérdés: a decemberre elkészülő E-közigazgatási
keretrendszer erre elegendő lesz? Tudomásunk szerint a keretrendszer csak ICT
szempontból állít fel szabványgyűjteményt, közigazgatási, szemantikai szempontból
nem. Milyen módon biztosítható mégis ez a feltétel?)

3. Javasoljuk, hogy a „Projekt kiválasztás eljárásá”-t változtassák
át kétfordulós pályázatra. Egyfordulós pályázat esetén nem látjuk biztosítottnak,
hogy a 3 pályázó le fogja fedni a teljes ellátotti kört. Egy fordulóban nem
mutatható fel érdemi társulás, a csatlakozási feltételek a társulásból kimaradó
önkormányzatok számára nem dolgozhatók ki.

4. Javasoljuk, hogy a „Kedvezményezettek köré”-t bővítsék
ki. Pályázhassanak költségvetési szervezetek, állami tulajdonú gazdasági
szervezetek is.

5. A
jelenlegi „Kedvezményezettek köre” kizárólag az önkormányzati társulásokra
terjed ki. Amennyiben jogi értelemben vett önkormányzati társulásokról van szó,
ahol a társulásból a tagok szabadon ki- és beléphetnek, mi biztosítja az önkormányzati
ASP központokat üzemeltető önkormányzati társulások stabilitását?

Az önkormányzati társulási forma maximum 15-20 társult önkormányzatig
kezelhető. Ennél nagyobb létszám esetén a működtetés nagyon nehezen megoldható.
Ráadásul a társulások létrejötte, fennmaradása, a döntések meghozatala
politikai kérdés is, ami ebben a tisztán szakmai tartalmú ügyben nem
megengedhető. Az önkormányzati társulási forma ráadásul nem biztosítja a közigazgatási
szakmai irányítást sem. Az önkormányzati társulás döntéseit az önkormányzatok választott
vezetői hozzák meg, akiknél ezen oknál fogva nem követelmény a közigazgatási
szakmai hozzáértés.

6. A
polgármesteri hivatalok feladatainak 85%-a államigazgatási hatósági feladat.
Ezeknek a feladatoknak a finanszírozása állami feladat lenne. Az ASP központból
igénybe vett szolgáltatások bérleti díjában hogyan fog érvényesülni a kötelező államigazgatósági
hatósági feladatok árának költségvetési térítése?

7. A
15% önrész kifizetése a társulásban résztvevő önkormányzatok számára megterhelő.
Egyelőre nem tisztázott, hogy a társuláshoz később csatlakozó önkormányzatok
milyen feltételekkel léphetnek be, beléphetnek-e egyáltalán, a társulás összetételének
változásakor hogyan változnak az önrészek, a szolgáltatási díjak.

8. A
létrejövő 3 darab önkormányzati ASP milyen megosztás szerint fogja kiszolgálni
az ellátotti kört? Településtípus szerint, területi alapon, vagy esetleg
alkalmazás-tartalom szerint? Az egyes ASP-k monopóliumok lesznek, esetleg
versenyezni fognak?

9. A
„4. A támogatási konstrukció célértékei” pontban az indikátorokat újabb
megfontolásra kellene bocsátani. A „Létrejött online közigazgatási szolgáltatások
száma (az ASP-központ által nyújtott e-szolgáltatások)” célértéke 2012-re 10
darab. Ebben az esetben a szolgáltatás fogalmát javasoljuk részletesebben
definiálni. Javasoljuk, hogy határozzák meg azokat az igazgatási ágazatokat,
amire a szolgáltatásokat ki kell fejleszteni, és állítsanak fel az egyes ágazatokon
belül követelményrendszert, amit a szolgáltatásnak teljesítenie kell.

10. A
„4. A támogatási konstrukció célértékei” pontban az „ASP-központra csatlakozott
önkormányzatok száma” 2012-re 66 darabra van kitűzve. Reméljük, ez az alacsony érték
csak elírás, hiszen a Magyarországon működő közel 3200 önkormányzat számához képest
ez a szám nagyon alacsony, marginális jelentőségű. Javasoljuk megemelni.

11. A
„4. A támogatási konstrukció célértékei” pontban az „ASP központ által nyújtott
e-szolgáltatások használata” célérték 8000 főben van meghatározva. Javasoljuk
az indikátor megnevezését pontosítani, számunkra nem egyértelmű, vajon a fő ügyintéző
felhasználót, esetleg a csatlakozott települések lakosságszámát jelenti-e.

12. Az 1. Összefoglaló adatok pontban „A KMR-ben elszámolható
kiadások” alcím alatt „A megosztás aránya (a KMR-re eső rész) %” milyen indokból
van 13.39%-ra lekorlátozva? Mivel a létrejövő ASP központok országos hatáskörben
lesznek képesek a szolgáltatásra, mi az indoka a megkülönböztetésnek?

13. Az ASP központokra vonatkozó pályázati koncepció végleges
kidolgozásánál javasoljuk, szülessen döntés arról, hogy az önkormányzatok számára
kötelező vagy önkéntes lesz-e a csatlakozás.

14. A
„8. A konstrukció megvalósításához szükséges feltételek (max. 3 db)” pontban „A
kisebb települések bekapcsolódásának biztosítása” feltétel határideje 2009.
január. Az NFÜ Közig IH ezt milyen koncepcióval fogja megvalósítani?