Schmidt Jenőnek 2008-ban még egy helyi lapban megjelent, utóbb a
bíróság által becsületsértőnek minősített nyilatkozata miatt is le
kellett mondania (időközi voksoláson aztán újra polgármesterré
választották Tabon), ma már azonban akkor sem kell feltétlenül távoznia
egy településvezetőnek, ha költségvetési csalás miatt ítéli el a
bíróság…
Hogy ez nem jól van így, abban TÖOSZ-elnökként is egyetért Schmidt Jenő. A törvény ugyanis most úgy szól, hogy csak akkor szűnik meg az elítélt polgármester tisztsége, ha a képviselő-testület kimondja a méltatlanságot. Több országos példa is azt bizonyítja a közelmúltból, hogy testületi döntés szerint az elítélt településvezető is méltó lehet a polgármesterségre, sőt, akad rá példa, hogy ezt olyan képviselői testület mondta ki, melynek tagjai között szintén voltak bíróság által elítélt személyek…
Emlékezetes eset volt a kétezres években Somogyban Francsics Zoltán fonyódi és Papszt Lajos lengyeltóti polgármester ügye is, a bírósági ítéletből egyenesen következett akkoriban, hogy lemondtak, de kettejük közül csak a lengyeltóti városvezető tudott újra indulni (és nyerni), hiszen míg őt csak próbára bocsátották, addig fonyódi kollégáját letöltendő börtönre ítélték. Szántódon évtizede maga a képviselő-testület akarta bírósági úton elmozdítani tisztségéből Karabinszky Gyula polgármestert, de nem jártak sikerrel.
Vizsgálni kell azon települések vezetőinek a felelősségét, akik brókercégekkel üzleteltek – ezt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János mondta a minap. S bár hasonlóan nyilatkozott lapunknak Schmidt Jenő tabi polgármester-TÖOSZ-elnök és Witzmann Mihály parlamenti képviselő is, a felelősségre vonás nem egyszerű, annak tudatában: a költségvetési csalás miatt pénzbüntetésre ítélt sarkadi fideszes polgármester is tisztségében maradhat. A térség országgyűlési képviselője szerint „erkölcsi vonatkozásban nem találta vétkesnek a bíróság a polgármestert, hiszen nem tiltotta el a közügyek gyakorlásától". Nemrég hasonló ítéletet kellett „elszenvednie" Pusztaföldvár és Kecel polgármesterének is, s miután Lázár János azt nyilatkozta, hogy „akit költségvetési csalás miatt elítélnek, az méltatlan a tisztségére", úgy vágták át a gordiuszi csomót: kiléptek a Fideszből. A képviselő-testületük nem találta méltatlannak őket a városvezetésre.
– A korábbi önkormányzati törvény egyértelműen szabályozta: amennyiben a polgármester tisztségével összefüggésben követett el bűncselekményt, akkor az ezt megállapító bírósági döntés jogerőre emelkedése napján megszűnt a polgármesteri tisztsége – így Schmidt Jenő. – A tavaly októberben életbe lépett új szabályozás szerint amennyiben a képviselő-testület kezdeményezi a bíróságnál a felelősségre vonást és a bíróság elítéli a polgármestert, akkor megszűnik a tisztsége. A másik esetben, ha jogerősen elítéli a polgármestert a bíróság és erről értesíti a képviselő-testületet, csak akkor szűnik meg a tisztsége, ha a testület minősített többséggel kimondja a méltatlanságot. Ha nem, akkor marad pozíciójában. Vélhetően a jogalkotó nem gondolta azt, hogy a bíróság súlyos döntését a testület nem tekinti elég alapnak a méltánytalanság kimondásához, ami erkölcsi szempontból hosszú távon igen káros következményekkel járhat. Mivel nincsen mód a választott képviselők, köztük a polgármesterek visszahívására sem, így a választópolgároknak sincsen semmilyen kényszerítő eszköz a kezükben. Megnyugtató törvényi szabályozásra volna szükség, de ennek hiányában is egy elítélt polgármesternek erkölcsi alapon le kéne mondania.
– Ha egy polgármester szándékosan követ el bűncselekményt (tehát nem gondatlanságból, oda nem figyelésből), akkor aligha van helye a székében – fogalmazta meg véleményét kérdésünkre jogvégzettként is Lengyel Róbert siófoki polgármester, korábbi rendőrkapitány. – Szándékos bűncselekményről akkor beszélünk, ha tudja, hogy azt követ el, ha akarja, hogy bekövetkezzen, vagy legalábbis belenyugszik a bűncselekménybe. Vagyis ha tisztában van a bűncselekménnyel és számol is a következményeivel.
Forrás: sonline.hu
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft