Sokat beszélnek a pártok az önkormányzati reformról, de nem tesznek semmit. Ennek a cikknek a célja, hogy kísérletet tegyen egy hatékonyabb, gazdaságosabb komplex rendszer bemutatására, amely akár már 2010-ben az önkormányzati választásokkal egy időben hatályba is léphetne.

3200 önkormányzat helyett maximum 200-at!

Jelenleg Magyarországon kb. 3200 önkormányzat működik polgármesterrel, képviselőtestülettel, polgármesteri hivatallal, jegyzővel. Sok esetben ezek a települések egyszerűen nem érik el a kritikus tömeget, a hivatalok nem tudják hatékonyan ellátni a törvényes feladatokat.

Javaslatunk lényege, hogy 2010-től több település alkosson egy-egy önkormányzatot. Kézenfekvőnek látszik, hogy a jelenlegi kistérségek lennének az önkormányzatok, kiegészülve Budapesttel és azzal a néhány megyei jogú várossal, amelyhez jelenleg nem tartozik kistérség.

A kistérségi önkormányzat élén közvetlenül választott főpolgármester állna. Ezen túlmenően a kistérséghez tartozó minden településen (a székhelyet kivéve) közvetlenül választanának egy-egy polgármestert is, aki kvázi "falugazda" szerepet töltene be.

Képviselőtestülete csak a kistérségnek lenne. Ennek létszáma a lakosság számának függvényében 24-48 fő, Budapesten 66 fő. A képviselőtestület maximum felét az egyénileg választott települési polgármesterek adjak, a többieket párt- (egyesületi) listákról választják. Amennyiben egy kistérségben több jelenleg önálló település van, mint a képviselők számának fele, úgy a polgármesterek szavazati jogát évente rotálni kell. (Például, ha egy kistérséghez 18 kistelepülés tartozik és a testületnek 24 tagja van, akkor minden évben 12 polgármester bír szavazati joggal.)

A kistérségi főpolgármesteri hivatalt a főjegyző vezeti. A jelenlegi jegyzők egy-egy szakterületet irányíthatnak. Fontos az is, hogy a települési hivatalokat ne zárják be automatikusan, azok ügyfélszolgálati irodaként működnek, ahol kérvényeket, iratokat lehet benyújtani, illetve, ahol internetkapcsolat is rendelkezésre áll az e-ügyintézéshez. Annak sincsen akadálya, hogy a kistérségi összevont ügyosztályok közül néhány a kistérségi központtól eltérő településen működjön.

A kistérségi főpolgármester főállásban látja el funkcióját, míg a települési polgármesterek csak tiszteletdíjban részesülnének.

Költségvetéssel csak a kistérség rendelkezne, az egyes résztelepülések nem. Ez azt is jelenti, hogy egységesedne a helyi adok rendszere és egy-egy település (pl. Budaörs, Százhalombatta) kiemelkedő iparűzési adóbevételéből az egész kistérség részesedne.

Nagy előny lenne, hogy a fejlesztéseket a helyi szint helyett kistérségi szinten lehetne optimalizálni, az erőforrások kevésbé forgácsolódnának el és a pályázati pénzek elnyerése is könnyebb lenne.

Megye helyett régió

Az Európai Unió Magyarország esetében statisztikai egységként a kistérséget es a régiót ismeri el. A megye olyan történelmi hagyomány, amin az élet már túllepett. Egy érdemi, decentralizációt megcélzó közigazgatási reformnak a régiókat kell megerősítenie és ennek a reformnak a megyék sajnos áldozatul esnek.

Amennyiben élettel töltjük meg a kistérségeket és a régiókat, akkor a jelenlegi megyei funkciók könnyűszerrel eloszthatóak a kistérségi és a régiós szint között, anélkül, hogy a megyék megszűnte miatt bárki könnyet ejtene. Megyei helyett régiós szinten kell működtetni a rendőrséget, ügyészséget, adóhatóságot, egyetemeket, ÁNTSz-t stb. Nyugodtan át lehet adni a kistérségeknek a kórházakat (az országos jelentőségűeket kivéve – azok a régiókhoz kerülnének), a középfokú oktatási intézményeket, múzeumokat, földhivatalokat.

A központi költségvetés decentralizációja régiós szintre

Csak részeredményt érnénk el, ha a régiók csak a megyéktől vennének át feladatot. Legálabb ilyen fontos a központi bevételek és feladatok decentralizációja. Azaz a jelenlegi központi adók bizonyos hányadát a régiók közvetlenül kapnák meg, a központi költségvetés csak a regionális különbségek mérséklésére nyújtana kiegészítő forrásokat. Országos szinten maradna a védelem, a külképviseletek, az országos beruházások (pl. autópálya, atomerőmű) és a nyugdíjak finanszírozása. Minden más a régiók költségvetésében szerepelne. A régió dönthetne arról, hogy a vasúti közlekedést, vagy a Volán társaságokat támogatja. A régió felelőssége lenne, hogy szociális segélyekre költene, vagy közmunkaprogramokat indít. Ott dőlne el, hogy ingyenes-e az egyetemi oktatás, vagy fizetős.

A fenti reform természetesen alapvetően megváltoztatná a jelenlegi kormányzati struktúrát is: a minisztériumok végrehajtó szervek helyett döntően jogszabály-előkészítéssel és "politikaalkotással" foglalkoznának. Nem csak a minisztériumok és a központi kormány pályázna Brüsszelben EU-s forrásokért, hanem döntően a régiók.

A régiók közvetlenül választott közgyűléssel rendelkeznek, amelynek a kistérségi főpolgármesterek automatikusan tagjai. A közgyűlés választja meg a közgyűlés elnökét, illetve a régió apparátusát irányító főminisztert.

A megyék megszüntetése természetesen az országos választási szabályokat is érinti, de ezzel egy következő cikkben foglalkozunk.

Budapest

Budapest helyzete különleges szabályozást igényel. Itt ma gyakorlatilag 23+1 kiskirályság működik, amit csak a kerületek jogi státuszának megszüntetésével lehet megreformálni.

Minden kerület továbbra is választhatna polgármestert, akinek a legfontosabb feladata a településrész érdekeinek képviselete a budapesti közgyűlésben. Ugyanakkor a kerületekben nem működne polgármesteri hivatal, képviselőtestület, jegyző. Mindezen funkciók az egységes főpolgármesteri hivatalhoz kerülnének. A megüresedő kerületi hivatalokban ügyfélszolgálati irodák, e-pontok működnének, illetve a főpolgármesteri hivatal egyes osztályainak adnának helyet.

A javaslat lényege, hogy megszűnjön a kerület – főváros közötti valós vagy vélt ellentét és a várost mint egységes egészt lehessen működtetni. A jelenlegi kerületi intézmények automatikusan fővárosi kezelésbe kerülnének, míg egyes fővárosi intézmények a régiónak lennének átadva. Fontos előny a teljes úthálózat es parkolási rend egységes kezelésének lehetősége.

Réthy Imre