Szakirányítás nélkül élhet a „közhatalmi” áfa?

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

Szakirányítás nélkül élhet a „közhatalmi” áfa?

XV. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Paizs Gábor dr.
jegyzői referens
Budapest
Rákosmente Önkormányzat

Az önkormányzati rendészeti szerv eljárása közhatalmi aktus, ami akkor is áfa-mentes az ügyfél szempontjából, ha a szerv közreműködő gazdasági társaságot vesz igénybe. A Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium ezen állásfoglalásaival szemben mégis több helyütt csak az áfa megfizetése esetén adják vissza a közterületről elszállított gépkocsikat.

A téves gyakorlatra még az új önkormányzati törvény hatálybalépése előtt derült fény. Budapest – nevezzük most így: „XXVII.” – kerületéből a közterület felügyelet elszállíttatott szerződött partnerével egy szabálytalanul parkoló gépkocsit. A vétkes tudomásul vette a helyszíni bírságot, azt viszont nem értette, hogy miért kell többet fizetnie a gépkocsija kiváltásakor, mint ami a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet mellékletében szerepel.

Az IRM rendelet szerint ugyanis

1. A jármű elszállításának költsége:

a) személygépkocsi vagy pótkocsija, továbbá motorkerékpár és pótkocsija, valamint segédmotoros kerékpár esetén

 ha a település lakosságszáma a 200 000 főt meghaladja

 20 000 Ft

 ha a település lakosságszáma 10 000 és 200 000 fő között van

 17 250 Ft

A miniszteri rendelet 6. pontja arra is kitér, hogy

6.

 Az 1-5. pontban foglalt költségek általános forgalmi adót nem tartalmaznak.

Az elszállítás 10 és 200 ezer fő közötti lakosságszámú „XXVII.” kerületből történt, a foganatosító közterület-felügyelet működési területe a „XXVII.” kerület. Ennek ellenére az ügyfél csak azzal a feltétellel kapta vissza autóját, hogy a 20 000 forint + 27% áfát kifizette.

A Fővárosi Közterület-felügyelet birtokában már volt akkor egy APEH állásfoglalás, amely szerint az áfa-törvény 7. §-ával ellentétes, ha a közhatalmi cselekménnyel összefüggésben – az IRM rendeletbe foglalt költségeken felül – forgalmi adót is felszámítunk. Ezt megerősítette a BM állásfoglalása, amit ismertettünk a fővárosban működő közterület-felügyeletek vezetőinek értekezletén. A „XXVII.” és még két másik kerület azonban nem változtatta meg a jogszabálysértő gyakorlatát.

A Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség hét hónapnyi vizsgálódás után jutott arra a következtetésre, hogy a jogszabálysértés teljes körű megszüntetésére nincsen hatásköre. A Fővárosi Kormányhivatal megállapította hatásköre hiányát és megküldte az ügyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak. A KIM helyben hagyta a hatáskör hiányát megállapító döntést, egyúttal az anyagot ismét továbbküldte a Belügyminisztériumnak, és annak adózási vonatkozása miatt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

A két tárca ismét kifejtette, hogy – egyszerűsítve – közhatalmi áfa nincsen, továbbá a fővárosi kerületi önkormányzat „települési” önkormányzat, tehát a lakosságszám vonatkozásában rá a KEKKH január 1-jei állapot szerinti adatai az irányadóak. Mindebből következően kerületi rendészeti szerv (illetve annak közreműködője) a szállításért nem kérhet 20 000 forint + áfát az ügyféltől, csak 17 250 forintot fizettethet ki, továbbá a tárolás és a kerékbilincs leszerelése is áfa-mentes.

A NAV állásfoglalásában kifejtette:

A kerékbilincs használata a fentiek értelmében tehát egy szankcionális jellegű, a közterület-felügyelet által alkalmazható eljárás, amelyet akár a közterület-felügyelet alkalmazottja (ti. a felügyelő), akár megbízás alapján más személy, szervezet is teljesíthet. A kerékbilincs használata ennek megfelelően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa-törvény) 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenység, ami azt jelenti, hogy a kerékbilincs levételéért fizetendő díjat nem terheli általános forgalmi adó.

Abban az esetben, ha tévesen mégis áfa felszámításával kezelték az ilyen díjtételeket, akkor lehetőség van az ügyletet terhelő áfa elszámolásának korrekciójára. A korrekció a szabálytalanság feltárása esetén – tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 26. §-ából következően az általános forgalmi adó elszámolása alapvetően önadózással történik – a téves bizonylatot kiállító szervezet feladata, nem pedig az adóhatóságé.

A nagyobb bevétel a szempont?

A „körbeért” jogértelmezés azonban még mindig nem ad rá választ, miként történnek meg a jogellenes döntések korrekciói? Merthogy aligha jellemző gazdasági társaságokra, hogy önként lemondjanak a nagyobb bevételről.

Az állásfoglalások ismeretében a III. és a IX. kerület szeptemberben megszüntette az áfa-kivetést – a példabeli „XXVII.” kerület nem –, ugyanakkor az egyeztetések során nem akadt olyan rendészeti szerv, amely jelezte volna, hogy visszafizeti az áfát. (A IX. kerület saját eljárásában nem, hanem csak szűk körben két hónapig, a főváros részére elszállított kocsik tárolására alkalmazta.)

A szakhatósági egyeztetések során kiderült; joghézag van, mert jelenleg nincsen olyan szerv, amely magára vállalná, hogy visszafizetteti az ügyfeleknek a jogellenesen beszedett forgalmi adót. Ebben a 2004. évi XXIX. törvény 143. § (1) bekezdése sem volt a segítségemre, miszerint a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell

„a) a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;”…

Az Országos Rendőr-főkapitányság hivatala a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 26. §-ában megjelölt panaszjogot tartja egyedüli eszköznek, amikor szabálysértési vagy más közigazgatási eljárás hiányában a közterület-felügyelői intézkedéssel szemben az ügyfél az I. fokon eljáró rendőrkapitányságnál tehet panaszt.

A panaszjog azonban szoros határidőhöz kötött, egyedi és utólagos, illetve a jogban tájékozott ügyfél is a kocsija mielőbbi visszakapásában érdekelt. Tehát fizet és nem „panaszkodik”. Az ORFK hivatala megközelítésében a jogszabálysértés jövőre vonatkozó megelőzésére a 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja nem ad felhatalmazást a rendőrségnek.

Az új önkormányzati törvény – megítélésem szerint – a „sarkalatos” jogalkotás szintjén feloldotta ezt az ellentmondást, amikor a 17. §-ában arról szól, hogy

(1) A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet alaptevékenységét a települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi.”

Kell a felügyelet

Az Mötv. 17. §-ának „felügyelet” kifejezése számomra azonos a 2004. évi CXL. törvényben részletezett felügyeleti eljárással. A közterület-felügyelők levelezési rendszerében bemutatott jogesetek ismeretében – ha nem is ilyen néven – főleg a vidéki kapitányságok vonatkozásában a szakmai kontroll működik is. Például kétséges esetekben Győrben és Szolnokon a közterület-felügyelet szorosan követi a városi rendőrkapitányság gyakorlatát. Mindennek alapjául szánta a jogalkotó az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 24. § (1) bekezdése szerinti együttműködési megállapodást.

A közterületi jelenlét tervezésében, hogy a rendőrség ismerje a területén működő rendészeti szerv napra bontott szolgálati beosztását, kapacitását; élettel telítődnek ezen megállapodások. A működési integráció mellett a klasszikus hatósági felügyelet leképezése azonban hiányzik még a jogrendszerünkből.

Elvben, az együttműködési megállapodás révén, annak a hivatkozott törvény 24. § (6) bek. b) pontja szerinti felmondásának opciójával – mármint amikor a rendészeti feladatokat ellátó szerv által kifejtett tevékenység mások jogait súlyosan vagy visszatérően sérti – a rendőrkapitányságok tudnák gyakorolni a „qvázi” felügyeleti jogosítványaikat, azonban ezzel a példabeli „közhatalmi áfás”-ügyekben még nem éltek. Ugyanis az együttműködési megállapodás felmondása egyet jelent a közterület-felügyelet megszüntetésével. Nyilvánvaló, egy-két téves jogalkalmazás nem lehet ok az egész szervezet felszámolására.

Az egy más kérdés, hogy Rákosmente Önkormányzata 2013. február 6-án a kerületi kapitányság útján kezdeményezte együttműködési megállapodás megkötését a BRFK-val, de választ nem kapott rá.

Most, amikor még igencsak formálódó a szabálysértési törvényünk, a közösségellenes magatartások önkormányzati szabályozása, illetve az egyes magatartásokra érvényes szakmai jogszabályok, valamint a közlekedés-igazgatásban a szabálysértés és a közigazgatási bírság esetei is számos elhatárolási kérdést vetnek fel, igazán hasznos lenne a (nem csak) szívességi alapon működő telefonos segítség, az együttműködési megállapodásokon túlmutató formalizált szakirányítás. Ennek jogi feltételeit tekintve kormányrendelet szinten kéznél az analógia, ahogy 2009-ben a mezőőrök és hegyőrök feletti felügyeleti jogával kiegészítették a rendőrségnek a 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésében szabályozott feladatkörét.

A jogbiztonságot szilárdító joghatását tekintve pedig mindezt aligha az autonómiájuk kurtításaként élnék meg az önkormányzati rendészeti szervek.

Paizs2.jpg

Érvénytelen hatósági jelzés miatt ezt a kocsit a XVII. kerületből szállította el a helyi közterület-felügyelet. Időközben a tulajdonosa kiváltotta, amikor is 17 250 forintot fizetett az elszállításért.

 A minisztériumok szakvéleménye bíróság előtt nem hivatkozható, tehát amíg nem módosítják a „XXVII.” kerülettel kötött polgári jogi szerződésüket, ennél a vállalkozásnál él a „közhatalmi” áfa.

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu