A személyzeti politika egy szervezet-rendszerben az érdeklődés homlokterében áll. Különösen igaz ez a helyi önkormányzatok Polgármesteri Hivatalai esetében, ahol az állampolgárok a legkülönfélébb ügyeiken keresztül nap-, mint nap kapcsolatba kerülnek a hivatallal, így nem mindegy milyen a közszolgálat személyi állománya.

A szervezet teljesítményét számos tényező mellett a személyzeti öszzetétele nagy-mértékben befolyásolja.
A hatékony működés feltétele az adott terület joganyagának megfelelő ismerete és a mindennapi munkában való alkalmazása.
Ez képzett, korszerű ismeretekkel rendelkező és viszonylag stabil, hosszabb ideig a pályán dolgozó köztisztviselői állományt kívánt.

A fluktuáció a lehetséges kevés pozitív hatása mellett átmenetileg negatívan hat a hivatal működésére.

A Közigazgatási Hivatal 2001-ben a kormány döntésének megfelelően vizsgálta, hogy miként alakult a közszolgálati jogviszony megszüntetése, így a sárbogárdi Polgármesteri Hivatalnál is ellenőrzést folytattak.

A Polgármesteri Hivatal létszáma az elmúlt években és jelenleg is 53 fő.

Amennyiben csak a számok tükrében vizsgálnánk a létszámot, úgy tűnhetne, hogy az változatlan struktúrát takar. E mögött azonban meghúzódik két évben is létszámleépítés, majd új feladat (okmányiroda) jelentkezése miatt létszámbővítés központi finanszírozással.

Ezen túl a közszolgálati jogviszony megszűnések az összes létszámhoz viszonyítva

1998 5,7 %
1999 5,6 %
2000 13,1 %
2001 I. félében 7,5 %-ot jelentettek.

A változást előidéző, általában előforduló okok között a nyugdíjazás, lakóhelyváltozás, összeférhetetlenség, polgármesteri tisztség elnyerése mellett megjelent a létszámleépítés, továbbá a kedvezőbb anyagi feltételek keresése. Ez utóbbi a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél jelentkezett.

A képviselőtestület és a hivatal közötti kapcsolat sajátos módon közrehatott a fluktuációban. Egyrészt a hivatal létszámának a meghatározása révén közvetlen módon befolyásolhatta azt. A létszám-leépítési döntést nem szakmai alapon, hanem egyszerűen gazdasági oldalról megközelítve hozta a képviselőtestület. Másrészt közvetve a jövedelem befolyásolása révén.

A hivatalnál megállapított illetményalap változása az előző évhez képest

1997 17 %
1998 14,6 %
1999 7,1 %
2000 0 %
2001 0 %

Bár a központi illetményalapnál végig magasabb volt a megállapított illetményalap, azonban 1998-től ténylegesen csökkent, majd 1999-ben megállt.
Az egyéb juttatások előbb csökkentésre, majd megszüntetésre kerültek.

Mindezek ellenére sikerült a működőképességünket megtartani, és viszonylag jó színvonalon ellátni feladatainkat.

A hivatal dolgozóinak 66,4 %-a a 40 éven felüli korosztályból áll, ami biztosította a romló anyagiak és növekvő feladatok ellenére is a stabilitást. (A korösszetétel egyúttal jelzi a természetes fluktuációra való felkészülés szükségességét a következő 10 évben).
A középkoron túl lévő és döntően középfokú végzettségű dolgozókra jellemző a közszolgálati életpálya és a munkahely megtartása is.

A fluktuáció ellenére nehezen, de sikerült megőrizni a felsőfokú végzettségűek arányát a létszámon belül. Sárbogárd térsége a társadalmilag és gazdaságilag elmaradt térségek közé tartozik, alapvetően mezőgazdasági terület, ami a társadalmi strukturáltságra is döntő hatással van.
Ilyen társadalmi közegben a megfelelő képesítésű felsőfokú végzettségű dolgozók elvándorlásának a megakadályozására jobb anyagi feltételeket kell biztosítani.

Bízom abban, hogy a Ktv. 2001. július 1-i módosítása a közigazgatási pályát anyagilag, ha nem is versenyképessé, de vonzóvá teszi, emeli társadalmi presztizsét és ezek együttesen a fluktuáció csökkentése irányába hatnak.