A közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzése elsősorban az önkormányzati testületi ülésekről készült jegyzőkönyveken alapszik, így ezek az adatok, tapasztalatok döntő forrásai.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1990-1994 között évente közel átlagosan 4000, 1995-1998 között mintegy 5000, 1999-2000-ben pedig 5800 jegyzőkönyvet kellett évente felülvizsgálni. Ugyanezen időszakokban a rendeletek száma 2700, 3500, illetve 3700, a határozatok száma pedig 26000, 34000, valamint 36500 volt. A ciklus átlagától rendeletalkotás tekintetében az 1995-ös év tér el számottevően. Ennek oka az Ötv. alapvető módosítása, mely számottevő rendeletalkotási kötelezettséget vont maga után. Ugyanakkor az észrevételek száma a fentebb vázolt adatok változását arányaiban nem követi.

Összességében az első ciklusban 900, a másodikban 1100, a harmadik ciklus első két évében pedig 800 körül mozgott. Kiemelkedő volt ugyancsak az 1995-ös év, amikor 2000 fölött volt a kiküldött észrevételek száma. Ennek magyarázata ugyancsak részben az Ötv. módosítása. Befolyásolja ugyanakkor az is, hogy ebben az évben kezdték meg működésüket a kisebbségi önkormányzatok.

A rendeletalkotás tekintetében gyakran előfordul, hogy az önkormányzatok olyan esetben, amikor törvény ad felhatalmazást a rendeletalkotásra, túlterjeszkednek a felhatalmazás tárgyán, keretein. Gyakori hiányosság, hogy nem hivatkoznak a felhatalmazást adó törvényre, illetve törvényhelyre. Sűrűn tapasztaljuk, hogy hatósági ár megállapítása során részint nem veszik figyelembe a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének követelményét, illetőleg indokolatlanul tesznek különbséget a fizetésre kötelezettek csoportjai között. A korábbi években olyan esetekkel is találkoztunk, amikor az újonnan megállapított hatósági árra vonatkozó rendelkezést – mely a szolgáltatás díját a korábbihoz képest emelte -, ha egy-két nappal is, de a kihirdetést megelőző időponttal rendelték alkalmazni, azaz korábbi időponttól állapítottak meg kötelezettséget.

Viszonylag jelentős számban állapítottunk meg olyan törvénysértést, amikor határozatilag szabályoztak olyan kérdést, mely rendeletalkotási körbe tartozik. Gyakrabban előforduló hiba, hogy a képviselő-testület hatáskörét túllépve, más hatáskörét elvonva hoz döntést. Így pl. illetményemelést, vagy jutalmat állapított meg jegyzőnek, hivatali köztisztviselőnek, intézményvezetőnek. Az észrevételek arányát tekintve legnagyobb számban az un. egyéb észrevételek fordulnak elő, melyek nem konkrét döntéshez kapcsolódnak. Legnagyobb számú a jegyzőkönyvek késedelmes beküldése. Ennek aránya bő 60% körül mozog, időtartama pedig nem ritkán több hónapos.

A másik gyakori probléma a nyilvános, illetve zárt üléshez kapcsolódik. Itt azonban rá kell mutatni arra, hogy sokszor csupán formai fogyatékosság, hogy a jegyzőkönyvből nem tűnik ki az érintett személy nyilvános ülés tartásához történő hozzájárulása. Általában jellemző azonban, hogy amikor a testület döntésétől függ a zárt ülés elrendelése, elmarad az arról történő határozathozatal. Sokszor találkozunk olyan esettel is, amikor a jegyzőkönyv nem tartalmazza a leadott szavazatok számát, illetve arányát. Ennél sajnálatosabb, amikor megállapítják a határozat meghozatalát annak ellenére, hogy a javaslat nem kapta meg a kellő számú „igen” szavazatot.

A kisebbségi önkormányzatokat illetően tapasztalatunk, hogy a kezdeti, igen nagy számú észrevételt követően a törvénysértések száma némiképp csökkent, évek óta stagnáló. Folyamatosan visszatérő probléma azonban, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatok nem akarják tudomásul venni, hogy nem rendelkeznek hatósági jogkörrel, gyakran hoznak segélyezési tárgykörben határozatot.

Örvendetes tény, hogy észrevételeinkkel az érintett önkormányzatok szinte kivétel nélkül egyetértettek és évente legfeljebb egy-két esetben volt szükség alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére vagy perindításra.

A legutóbbi felmérések bizonyították, hogy az elmúlt 10 év alatt milyen mennyiségű önkormányzati rendelet született. E rendelettömegnek a karbantartása, az AB-döntésekkel és más jogszabálymódosításokkal, majd az EU-s szabályozással való harmonizációja elkerülhetetlen.

B.A.Z. megyében a nagyszámban működő önkormányzat mellett az ebből adódó törvényességi ellenőrzési feladatok komoly kihívást jelentenek.

1948-ban született Nyírlugoson, felesége dr. Prekop Erzsébet. Két joghallgató kislánya van.
Mezőgazdasági mérnök, majd környezetvédelmi szakmérnök. 1978-ban „Mezőgazdaságtudományi Doktor” tudományos fokozatot szerzett. Időközben elvégezte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát, majd jogi szakvizsgát tett.
Több, mint húszéves közigazgatási gyakorlata van. 1991-től a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Köztársasági Megbízott Hivatalának vezetője, 1994-től a BAZ. Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. 1986-tól eleinte főállásban, majd később másodállásban a Miskolci Állam- és Jogtudományi Egyetem Civilisztikai Tudományok Intézetének adjunktusa.