IH, TAKEH, TÁKISZ, TÁH négy mozaik szó, közel négy évtized. Ami közös benne, olyan megyei szinten működő szakmai szervezet, mely valamennyi önkormányzati jegyző (vagy jogelőd) munkájában partner volt és vélhetően a magyar közigazgatás szoros részeként még jó darabig kölcsönösség alapján az is marad.

Kevés középszintű központilag szervezett és irányított hivatala van a magyar közigazgatásnak, aki az államháztartás vitele érdekében a helyi, de főképpen önkormányzati gazdálkodónak évtizedeken át olyan megbízható szakmai partnere lenne mint a Területi Államháztartási Hivatal (2000. TÁH). Az 1960-as évek közepén szerveződő megyei Illetményhivatalok (IH), majd a Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatalok (1979. TAKEH), később a hivatal és a megyei tanácsi pénzügyi szakapparátus ötvözeteként létrejövő Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok (1991. TÁKISZ) és ma a TÁH harmincöt éves működésének létjogosultságára egyetlen magyarázat van, munkájukra a helyi és a felső szint (megyei, kormányzati) ha koronként eltérő mértékben és hangsúllyal is, folyamatosan igényt tart. A helyi igény megfogalmazója egyben a hivatalok által nyújtott szolgáltatások eminens minősítője az a különleges közigazgatási szakember, akit beosztása kapcsán ma jegyzőnek nevezünk.
A TÁH és elődszervezetei a múltban és várhatóan a jövőben is két fő területen lehettek – lehetnek eredményes partnerek. Elsősorban az államháztartás vitelét segítő ügyviteli tömegmunka (költségvetési tervezés, könyvelés, helyi adók nyilvántartása, illetményszámfejtés, majd tíz éven át népességnyilvántartás, választási informatika, stb.) racionális szervezése, másfelől az ügyviteltechnika, számítástechnika, az informatikai eszközök széleskörű megismertetése és alkalmazásba vétele terén.
Hivatalunk hagyományos jó munkakapcsolatot tart fenn az önkormányzati jegyzőkkel, a városi jegyzők egyesületével, a megyénkben működő térségi jegyzők egyesületeivel. Rendezvényeik rendszeres meghívottai, előadói vagyunk, és ők a hivatalunk által szervezett un. jegyzői értekezletek aktív résztvevői. Munkakapcsolatunk alapkérdése, hogy a megjelenő – mindkettőnk munkáját meghatározó – jogszabályokat, ezekből eredő feladatainkat közösen vitassuk meg, szakelőadók biztosításával csökkentsük az értelmezésből eredő adatszolgáltatási hiba arányokat és nem utolsó sorban személyes ismeretségek révén is erősítsük egymásban a kollegális bizalmat. Az új kollégák, illetve a kívülállók közül talán kevesen tudják, hogy a számítástechnika, a korszerű informatika széleskörű elterjesztésében milyen szerep jutott a jegyzőnek és hivatalunknak. A rendszerváltás idején tapasztalható alacsony színvonalú közigazgatási számítástechnikai kultúra nem juthatott volna el a mai szintre, és nem vállhatott volna mára gép és informatikai eszköz (hardware-szoftver) tekintetében elfogadhatóvá, ha a kormányzati szándékok, az önkormányzati lehetőségek és akarat a jegyző, az irányítása alatt álló szakapparátus és hivatalaink pénzügyi és informatikai szakembergárdája nem kerül szoros munkakapcsolatba. Felneveltük együtt az első „közigazgatási informatikus” generációt, és egy évtized alatt tanítókból szakmai partnerek lettünk, de nem szégyen azt sem bevallani, hogy ezen az informatikai táptalajon megerősödő önkormányzati informatika, ha nem is teljes körben, ma már komoly kihívásokkal is szembe mer nézni.
A hivatal jövőjét a pénzügyi kormányzat a központosított illetményszámfejtés közszférára való kiterjesztésében, az önkormányzati gazdaság finanszírozási rendszerének korszerűsítésében való közreműködésben, az önkormányzat részére átadott közpénzek szakszerű felhasználásának előzetes ellenőrzésében, az állam által finanszírozott feladatok pénzügyi elszámolásának egységesítésében (család- és fogyatékos támogatási rendszerek, humán szolgáltatások finanszírozásának rendszere), valamint az állami pénzügyigazgatás nagy adatgyűjtő rendszerek létrehozásában és üzemeltetésében jelöli ki. Az önkormányzatok részére térítésmentesen biztosított számítógépes programok rendszerfelügyelete és e szakterületekhez kapcsolódó rendszeres oktatás változatlanul feladatunk lesz.
A hivatalok és az önkormányzatok közötti gazdasági függőség megszüntetésre kerül 2002. januártól, mivel a hivatalok csak igen szűk körben, a pénzügyminiszter által engedélyezett mértékben kérhetnek térítést szolgáltatásaikért.
E rövid ismertető célja annak hangsúlyozása, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is egyik és egyben legfőbb szakmai partnerünk – ha önkormányzati gazdálkodásról van szó – a jegyző. Az a szakember, aki bár igazgat és hatóság, de mindenkor pénzügyi dolgokban is jártas társunk. Örömünkre szolgálna, ha munkánkat – pénzügyi feladatokat is ellátó munkatársaikkal együtt – a megváltozott körülmények között megelégedésükre – Államháztartási Hivatalokként is – végezhetnénk.