Munkanélküliség – segély - munka 2008/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Gyámügy-Gyermekvédelem-Szociális ügyek

Munkanélküliség – segély – munka 2008/5

X. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Tóth János jegyző Tahitót falu



Keretbe: A Jegyző és Közigazgatás 2008/4. számában dr. Komáromi Éva, Sárospatak jegyzője „A monoki kezdeményezés margójára” címmel írt cikket. A témát folytatjuk.

Friss információ szerint, Németországban már csak akkor kaphat valaki munkanélküli járadékot, ha az EU-ban nem talál állást. Mi egy kicsit ennél röghöz kötöttebbek vagyunk. Azaz a szomszédos nagyvárosban sem szívesen utazik be senki munkavállalás céljából. Az ország másik felében pedig végképp nem akar áttelepülni senki. Ez is oka annak, hogy az Európai Unió átlagánál nálunk nagyobb a munkanélküliség, illetve ha van szakképzett munkaerő az országban, inkább a határon túlról érkeznek munkavállalók. Eközben sokaknak segélyt fizetünk ki, amely gyakran irritálja az átlagpolgárt.
Tarthatatlan a segélyezés
Szepessy Zsolt, Monok polgármestere nagy nyilvánosság elé tárt egy olyan kérdést, amelyet mindenki tudott, amelyet mindenki megoldani vágyott, amely mindenki szerint tarthatatlan…, de senki nem mert róla nyíltan beszélni! Mert egyesek politikai, mások roma kérdést érzékeltek látnoki szemeikkel és inkább szőnyeg alá söpörték… Nos, valóban van, aki roma kérdést kívánt az ügyből kreálni. De vajon minden kérdés, ami a romákat is érinti, az roma ellenes?! A szabályok egyformán vonatkoznak mindenkire. Tehát a munkanélküliség kérdése ill. annak kezelésére irányuló törekvések tovább lépnek e szűk szegregációs gondolatnál.
Forr a közhangulat és forr a politikai, kormányzati útkeresés a világjelenség megoldása kapcsán elhangzó nyilatkozatok és ellennyilatkozat megjelenésekor.
Az nyilvánvaló, hogy az eddigi kormányzati intézkedések (az elmúlt 18 évben) csak csekély mértékű eredményre vezettek. Ráadásul a polémia nem általában a munkanélküliekről szól, hanem az önkormányzati körben segélyezettekről.
Lehetne boncolni a munkanélkülieket kor, nem és képzettség alapján, de ennek a gondolatkörnek ma nem ez a célja. Pedig megérne egy-két szót, hogy a nagyszülők dolgoznak nyugdíj mellett, mert az unokájuknak azért nincs állása, mert a nyugdíjasok dolgoznak. Azt hiszem, érzékeli mindenki az önellentmondást…
Segély vagy munka?
De térjünk a mi (önkormányzatok, jegyzők) szempontunkból fontos kérdésre. Segélyért munka ill. munkáért segély? Szerencsére nem csak ez az egyszerűsített megoldás lehetséges. Sőt mi több ez talán nem is kívánatos. Mert gondoljunk csak bele! A 70 eFt-ot közelítő minimálbér „helyett” valaki 5 ezer Ft/nap összegért kaphatja meg a segélyt (Ez 22 munkanapot feltételezve 110 eFt/hó nettó jövedelem lenne). A minimálbér még adózik is. Azt már ne is gondoljuk végig, hogy a segélyezettek egyéb támogatásokkal nagyobb bevételre tesznek szert, mint aki dolgozik. A nyugdíj az bizonytalan! Ha valaki szerint azért érdemes dolgozni!
Az önkormányzatok ne fizessenek járulékot
Mikorra e sorok megjelennek, talán már megszületik a jogszabályi rendezés, de azért van egy elgondolkodtató megoldási javaslat. Semmi különös!
Röviden: az önkormányzatok, az önkormányzati körben segélyezett munkanélküliek foglalkoztatása esetén max. minimálbér fizetése esetén ne fizessenek járulékot!
Számos önkormányzati feladat megoldásában jelent és jelentene segítséget a foglalkoztatás bővítése munkanélküliekkel (közterületek karbantartása, parlagfű elleni küzdelem, intézmények karbantartása, külterületi szemétlerakók felszámolása, hó eltakarítás, ár-, és belvízi helyreállításban közreműködés, szociális gondozás…).
Persze ezeknek a feladatoknak az állami támogatására ma is lehet pályázni. De ha annyit kapunk, amennyit befizetünk, akkor felesleges adminisztrációnak tűnik az egész.
Hátrányos helyzetű önkormányzatok
A járulékmentesség ötlete onnan származik, hogy kormányközeli javaslat szerint a vállalkozások (elsősorban hátrányos helyzetű térségekben) 1-3 évig nem fizetnének járulékot munkanélküli foglalkoztatása esetén.
Tisztelettel írom! Az önkormányzatok szinte valamennyien hátrányos helyzetűek. Kapjunk legalább azonos elbírálást.
Még néhány rövid gondolatébresztő
• a munkanélküliek egy része nem képes napi 4 óránál több munkára (Ez esetben a segéllyel egyező bért kapnának…. dolgoznának…. nem jelentene többlet terhet az önkormányzatnak… talán szépülne az ország is…)
• tapasztalatom alapján a „rendszeresség” sokaknak megkönnyíti a munkaerőpiacra való visszajutást.
• a feketén foglalkoztatás elveszíti az egyik bázisát.
Szándékom nem a feltalálás, hanem a gondolatok és megoldások további ösztönzése…

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu