Testvérvárosi kapcsolataink közel húsz éves története során erdélyi, olasz, horvát és német kisvárosokkal kötöttünk megállapodásokat. Az együttműködést az „európai egység” gondolata hatja át, érinti a közigazgatás, művészetek, az oktatás területeit, a tűzoltók, rendőrök, intézmények munkáját.

Gazdasági téren a legeredményesebb nexus német testvérvárosunk – Künzelsau – önkormányzatával és cégeivel alakult ki. Az 1990-es évek elején városunkban és környékén szokatlan méreteket öltött a munkanélküliség. A Levi Strauss farmereket gyártó Május 1. Ruhagyár üzemét a künzelsaui Mustang AG vásárolta meg, és folyamatosan, mintegy 400 munkásnak biztosított megélhetést. A cég „honosításában” az önkormányzat s a város vezetői jelentős szerepet játszottak. A város támogatta a cég vásárlási szándékát, majd a későbbiek folyamán a saját tulajdoni részesedését is értékesítette számára. A Mustang válaszgesztusai – a sportot és oktatást segítő támogatásai – marcalivá avatták a céget. Jelentős mértékű adóbefizetéssel, folyamatos szponzori tevékenységgel segítette a várost.
Magyarország akkori stuttgarti konzulja fogalmazta meg, hogy a Künzelsau – Marcali testvérvárosi együttműködés rendhagyó, hiszen az első, amely nem politikai, hanem gazdasági alapokról indult. Ugyanis ez a gazdasági kapcsolat indította el a cég székhelyvárosa és Marcali közötti kapcsolat felvételét, majd hivatalossá tételét.
Fontos volt ez a kapcsolat a két város közti együttműködés során is, de akkor is, amikor 18 éves működés után a világgazdaság a nemzetközi konkurencia nyomására a cég kereskedőházzá alakult, s Európa nyolc országában működő gyártó kapacitását Marcaliban építette le utolsóként. Az anyacég vezetőivel ápolt jó kapcsolatok vezettek oda, hogy kedvező feltételek mellett kezdhette meg egy új cég 2008 márciusában a munkát ugyanazon telephelyen.
1994-ben a Marcali Nemzetközi Kiállítás és Vásár rendezvényein hat künzelsaui cég is kiállította termékeit. Köztük volt az a ZIEHL Abegg GmbH is, amely egy év múlva telephelyet vásárolt Marcaliban s az első 2000 m2-es csarnokban 70 főt foglalkoztatott. Ma ez a vállalat 400 főt alkalmaz, üzemének alapterületét megháromszorozta s most ennek megduplázásán, s a munkáslétszám 1000 főre emelésén dolgozik. Az iskolai rendezvények, versenyek, kulturális szféra támogatása révén sokat tesz az élhetőbb városért.
A testvérvárosi kapcsolatok révén ismertük meg a Sigloch cég tulajdonosát, aki a gimnáziumunkban folyó emelt szintű német nyelvoktatáshoz közel ezer kötetes nyelvi könyvtárat adományozott.
Jó a kapcsolatunk Künzelsau civil szervezeteivel is. A tapasztalatcserék mellett speciális tűzoltókocsikkal gazdagították a várost.
Szándékosan hagytam írásom végére a Künzelsaui Önkormányzathoz és a város polgáraihoz fűződő viszonyunk bemutatását. Már a kapcsolatunk kezdetén megfogalmaztuk, hogy nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy fiataljaink az élő nyelvvel találkozva megismerhessék a német kultúra hétköznapjait.
Künzelsau Önkormányzata – a Népfőiskola közreműködésével – 16 éve szervezi gimnazistáink nyelvi kurzusait, ennek során évente 20 diák tölthet két hetet künzelsaui családoknál. Szakképző Iskolánk 8-10 tanulója szakmai programon vesz részt testvérvárosunkban.
Gyakran vetődik fel a kérdés – azokban, akik sem gyermekeik, sem hivatásuk vagy társadalmi, közéleti szerepeik révén nem kerültek közel e munkához -, hogy mi haszna származik az országnak, a városnak e kapcsolatokból. A kérdésre adandó válasz egyben a végkövetkeztetések levonására is alkalmat ad. Úgy vélem, egy ország politikai, társadalmi-kulturális helyzetét, országmenedzselő tevékenységét a települések viszonyai hitelesítik a világ előtt. A közvetlen „szemtől-szemben” típusú kapcsolatok – amilyenek a testvérvárosi kapcsolatok is – Magyarországra nézve sok félreértést tisztázhatnak, hosszú idő távlatában olyanoknak láttatnak bennünket, amilyenek vagyunk.
Nem becsülik túl hiányosságainkat, hibáinkat, nem értékelik le eredményeinket. Konkrét – bár nem a jelzett városokkal kapcsolatos – tapasztalataink vannak arról, hogy mennyire hiányos, esetenként torz a hazai viszonyokról alkotott kép Európa nyugati felén. Ennek megváltoztatásán munkálkodni kötelességünk. A kisközösségek találkozásai az esetenkénti nyelvi nehézségek ellenére a magunk megismertetése mellett mindig alkalmat adnak arra, hogy a számunkra fontos civilizációs szocializációs nyelvi, szakmai, közéleti, politikai ismereteket megszerezzük.
Az új ismeretek olyan folyamatokat, tevékenységeket katalizálhatnak, melyek jó irányban változtatják életünket.
Annak pedig külön is örülünk, hogy az Európa Parlament törekvéseinket Európa Diplomával ismerte el.