A Komárom- Bábolna Többcélú Kistérségi Társulásban a különböző szintű, a jogszabályi feltételeket önállóan csak részben teljesítő, korszerűtlen orvosi ügyeleteket és készenléti szolgálatokat 2006-tól –nem kevés vita és egyeztetés árán – egy központi ügyeletbe vontuk össze, amellyel a társulás egyik megalakulásakor vállalt feladatát teljesítette.

Az előzmények alapján a nagy kérdés sokak számára az volt, hogy egy költségvetési szerv képes lesz-e rendet teremteni az addigi zűrzavaros viszonyokban, és biztosítani 9 település negyvenezer lakosa számára az elvárható színvonalú sürgősségi alapellátást.
Az átalakulás során az EüM 2005. évi pályázatán elnyert forrás segítségével a komáromi mentőállomás és kórház mellett új, a jogszabályi előírásokat maradéktalanul teljesítő, a betegellátási munka közvetlen és közvetett feltételeit a korábbinál lényegesen magasabb komforttal szolgáló rendelő épülhetett.
A központi ügyelet vegyes rendszerű, a gyermek és felnőtt lakosságot egyaránt ellátja. A betegellátást a napi rendelési időkön túl, egyidejűleg két orvos, egy ápoló és egy gépkocsivezető részvételével biztosítjuk. Az ügyelet működése havonta átlagosan 20 orvos 12 ápoló és 5 gépkocsivezető részvételével, szervezetileg pedig közreműködő/megbízott gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók (szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozók), közalkalmazottak, illetve megbízott munkavállalók által úgy biztosított, hogy a foglalkoztatottak humánus és törvényes munkaterhelése garantálható.
A feladatellátás szervezettségének megerősítésére kialakítottuk a szolgálat minőségirányítási rendszerét. Ennek elemeként új működési szabályzat, munkaköri és feladatleírások készültek, és nagy figyelmet fordítunk a dokumentációs fegyelem javítására is. Követjük a gyógyszer- és anyag felhasználást, továbbá a gazdasági események adminisztrációját elkülönítetten valósítjuk meg. Az ápolók és gépkocsivezetők számára továbbképzést szerveztünk. Belső monitoring rendszerünk segítségével lehetőség van az ügyeleti ellátás szélesebb vertikumú elemzésére, a működéssel kapcsolatos hiányosságok felismerésére, megszüntetésére. Folyamatosan figyelemmel kísérjük és rendszeresen tájékoztatást adunk a betegforgalom alakulásáról, annak megoszlásáról (pl. nem-, életkor-, időpont-, lakóhely-, továbbutalások szerint).
A központi ügyelet működési feltételeit a jogszabályi előírásokat meghaladó módon teljesítjük. Biztosítjuk, és figyelemmel kísérjük az egészséges munkavégzés feltételeit is. Az adminisztratív munka megkönnyítésére számítógépes betegdokumentációs rendszert alakítottunk ki.
Vizitdíj
Költségvetési szempontból nagy kihívás úgy működtetni a szolgálatot, hogy szavatoljuk a társult önkormányzatok arányos hozzájárulásait a fenntartáshoz. Az ügyeleti szakfeladat költségvetésének bevételi oldalának alapja a MEP fejkvóta szerinti finanszírozása. A vizitdíj bevezetése óta a korábbinál jelentősebb tételt jelentenek a saját bevételek, bár a működés nem profitorientált. A Komárom- Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás a tárgyhónapot követően (a fejkvóta elvet követve) járul hozzá a működéshez. A kiadási oldalon az alkalmazottak bér- és járulék, illetve a közreműködő vállalkozások díjterhei a meghatározóak. A szakdolgozói díjak ugyan kedvezőbbek az országos átlagnál, de a vállalt és elvárt feladattal, a többlet-terhekkel arányosak és elfogadhatóak. Fontos szempont, hogy a településeknek így viszonylag kis ráfordítással sikerült rendezniük az ügyeletekkel, készenlétekkel, munkaidővel és díjakkal kapcsolatos végeláthatatlannak látszó vitákat. Az intézmény az összkiadás egytizedét fordítja a rendelő fenntartására, üzemeltetésére, üzemanyagra, szakmai anyagok és eszközök beszerzésére.
Az ügyeleti feladatellátásban is fontossá vált a vizitdíj rendszere, amely körül különösen a bevezetés időszakában élénk vita folyt. A sürgősségi ellátás eseteivel, a 18 év alattiak fizetési kötelezettségével kapcsolatban ellentmondásos jogalkalmazási lehetőségek álltak fenn. Ezeket a későbbiek során is inkább a gyakorlat oldotta fel, és a rendszer a mai napig sem tekinthető koherensnek. Nincs tudomásunk olyan esetről, amikor az utólagosan megállapítandó vizitdíj valakit visszatartott volna a számára indokolt sürgősségi ellátástól. A betegforgalom (esetszám) csökkent, és megítélésünk szerint a korábbiakhoz képest javult az ügyelet valódi funkciója (másnapra nem halasztható, vagy sürgősségi ellátások) szerinti igénybevétel. Ugyanakkor az ügyeleti szolgálatot változatlanul terhelik az egészségügyi és szociális ellátórendszer megoldatlan problémái. Reméljük, hogy ezeket az ügyeleti profil szempontjából indokolatlan szükségleteket az alapellátási rendszerek további fejlesztése képes lesz kezelni.
A központi ügyelet integrálódott a térség egészségügyi ellátórendszerébe. A Kistérségi Társulással és tagönkormányzatokkal folyamatos munkakapcsolatot alakítottunk ki, tevékenységünkről számos alkalommal készítettünk térségi vagy települési beszámolókat, illetve vettünk részt a kistérség, vagy az önkormányzatok testületi-ülésein.
Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a kistérségi szintű központi ügyeleti ellátás hatékonyan működtethető a kialakított rendszerben. A központi ügyeleti rendszer szavatolhatja azokat a munkafeltételeket, személyi és tárgyi hátteret, amelyek alapján a rászorulók korszerű ellátásban részesíthetőek. Természetesen a működéssel kapcsolatos adatokat, tapasztalatokat, illetve az ellátórendszer többi területén zajló változásokat továbbra is figyelemmel kell kísérnünk ahhoz, hogy a betegellátás e korábban kritikusnak tekintett területén a biztonság és kiszámíthatóság minden értelemben megerősödhessen. Szeretnénk, ha a központi ügyelet működése továbbra is jó példája lehetne a térségi önkormányzatok feladatorientált együttműködésének, összefogásának.