Az országnak voltak ugyan esővel áztatottabb területei, azonban a vis maior ellenőrzésekre sajnos máshol is szükség volt.

A vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet értelmében a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve helyszíni vizsgálatot végez a vis maior káresemények kapcsán, a pályázati dokumentáció és a szakértői nyilatkozatok alapján észrevételt tesz a vis maior eseményekkel kapcsolatos költségekről és az igényelt támogatás segítségével megvalósítandó feladatokról, a helyreállítás során annak befejezéséig a támogatás felhasználását a helyszínen ellenőrizheti, az elszámolás elfogadását megelőzően a helyszínen ellenőrzést folytat, melyről – intézkedési javaslatok megtételével – 5 munkanapon belül értesíti a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervét.
A korábbi évekhez képest a közigazgatási hivatalok szerepbe kerülésén felül fontos változás, hogy a 2010. évi támogatási igények bejelentésével és igénylésével kapcsolatosan a korábbi papír alapú ügyintézéshez képest 2010. évben elektronikus úton is történik az ügyintézés az ebr42 elektronikus nyilvántartó rendszerben. Az első problémákat az ellenőrzések során a rendszer akadozott működése, továbbá a rendszerbe feltöltendő egyes adatok mértékegységbe sorolása okozta.
Az ellenőrzések során problémaként merült fel, hogy az önkormányzatok kötelező feladatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvényben felsoroltak alapján kell értelmezni vagy esetlegesen más jogszabályok által előírt feladatokat is figyelembe kell venni.
A támogatási rendszer elhúzódó és bürokratikus pályázati forgatókönyvének nagy problémája még a vis maior események megismétlődésének kezelhetetlensége. Több esetben a nagy esőzések okoztak károkat utakban, árkokban, hidakban. Az önkormányzatok saját erőből képtelenek a munkák megkezdésére is, azonban a támogatás elbírálása, a megnyert pénzeszközök lehívása több hónapot vehet igénybe, így a következő vis maior esemény a problémákat még jobban elmélyíti, a károkat többszörösére növelve okoz az államnak illetve az önkormányzatoknak költségeket (egy kezdődő földcsuszamlás, földomlás megfékezése sokkal kisebb költség, mint egy következő esőzés utáni állapot helyreállítása). A pályázati rendszer felülvizsgálatakor elgondolkodtató lehet egy úgynevezett „gyorskeret” létrehozása, amely a vis maior esemény utáni állapot realizálását célozná meg további károk kialakulásának megfékezésére.
A rendelet értelmében a vis maior támogatás célja az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások – részbeni vagy teljes – megtérítése, valamint az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása. Nagy hiányossága a pályázatnak a hibás vagy alkalmatlan rendszerek, szerkezetek kapcsán a helyreállítási lehetőségek újragondolása, újraértelmezése. Több esetben a vis maior esemény kialakulását a vízelvezető rendszer alulméretezett kialakítása, az átfolyó alkalmatlansága, az áteresz rossz kialakítása, az útburkolat hibás szerkezete, stb. váltotta ki, segítette elő. A pályázati rendszer alapján csak és kizárólag a károk helyreállítására van lehetőség, azonban egy hibás rendszer illetve szerkezet újraépítése csak felesleges pénzkidobás, a problémát nem oldja meg, csak annak kirakati kezelésére jó.
A rendelet szerint a pályázathoz mellékelni kell a károsodás szempontjából illetékes, szakértői névjegyzékben szereplő műszaki szakértő által készített nyilatkozatot, a rendkívüli időjárás által közvetlenül okozott károk esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolását, az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati és a társulási tulajdon igazolását (30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata). A hitelekből és központi támogatásból élő önkormányzatok számára további nagy gondot okoz a fent felsorolt igazolások beszerzése. A tulajdoni lapok költsége egy árok illetve út esetén elérheti a százezres nagyságot. A szakértői nyilatkozat is lehet százezres annak ellenére, hogy az esetek nagy részében szükségtelen a beszerzése, a nyilatkozat tartalma megegyezik szó szerint a 3. számú adatlapban megállapítottakkal.
Az elbírált pályázatok, a rendelkezésre álló keretösszeg és az igényelt támogatás mértékéből megállapítható hogy a támogatás mértéke nem éri el az igényelt összeg mértékét. Az önkormányzatok saját forrásból a hiányzó támogatást pótolni nem képesek, így a helyreállítás vagy más műszaki megoldással, vagy csak csökkentett műszaki tartalommal valósul meg. A kialakult pályázati rendszerekből kiindulva, a pályázati összeg felhasználása a pályázati céltól eltérően veszélyezteti a pályázati összeg felhasználásának jogosultságát annak ellenére is, hogy a helyreállítás akár magasabb műszaki megoldással készült el.
A vis maior pályázati rendszer alapvetően jól vizsgázott, azonban sok esetben hagyott nyitott kérdéseket maga után.