Járásnyi Térség? Melyik az igazi járás? 2011/1

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási reform

Járásnyi Térség? Melyik az igazi járás? 2011/1

XIII. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Dr. Kiss Pál
címzetes főjegyző
Balatonföldvár


A sokat megért köztisztviselők számára a kérdés emlékek hullámát indítja el. Vajon mi a járás? Mindenki másra emlékszik, mert a járásoknak sokféle feladatuk, hatáskörük volt, de mégtöbb formájuk, földrajzi kiterjedésük volt, ha csak az elmúlt száz évet vizsgáljuk is. Ritka az a járás, ahol a földrajzi terület ne változott volna többször is jelentősen.

 


A járási tanácsok (testületek) 1972-es megszüntetésére már csak kevesen, a járási hivatalok 1984-es megszüntetésre talán már sokan emlékeznek. Ezek voltak az óriásjárások. (Csak egy jellemző példa: Az egykori „Nagy” Siófoki Járás az utolsó állapotában akkora volt, hogy annak helyén ma 7 HÉT város található, 6 HAT okmányirodával, és részben, vagy egészben 5 ÖT kistérséggel.) Nem csoda, hát, hogy a történelmi emlékezet eléggé eltérő.


Vajon mekkora lesz az új járás? Ez legalább akkora kérdés, mint az, hogy mi lesz a feladata-hatásköre. A régi nagy székhelyek valószínűleg nosztalgiáznak, a jelenlegi kistérségi központok viszont erre a változatra voksolnak. Nyilván sokan szeretnék visszaszerezni akár egy évszázada elveszített dicsőségüket, hiszen járási székhely annyi volt, mint égen a csillag. (Középkori értelemben a járási székhely nem is volt meghatározható, vagy pedig igazodott a földesúr kastélyához, de később is sok megoldás volt tapasztalható, nem csoda, hogy nagy az érdeklődés.)


A miniszter nyilatkozott


Az önkormányzati választások előtt százszor több volt a találgatás, mint a biztos információ, aztán október harmadika után lassan körvonalazódott a lényeg. Navracsics Miniszter Úr több fórumon is nyilatkozott, miszerint számára elképzelhető, hogy a kistérségek és a járások száma és földrajzi határa ugyanaz lesz. (Csak hogy a járás alatt ő államigazgatást, kistérség alatt pedig önkormányzati társulást ért, ezért is van a megkülönböztetés. Hozzáteszem: a hagyományoknak is jobban megfelel a járás szó.)


Ez már világos beszéd volt, így az irány ki van jelölve. Aki rendelkezett némi közigazgatási ismeretekkel, tudta a nagy különbséget, és így már előre sejthette ezt az irányt, hiszen
– a régi értelemben vett járások elsősorban másodfokú államigazgatási hatáskört láttak el,
– a mostani értelemben kialakuló járások pedig elsőfokú államigazgatási hatáskört fognak ellátni, így tehát valószínű, hogy a hatáskör telepítés az ügyfélhez közelebb kell, hogy kerüljön.


Nem lepődnénk meg, akkor sem, ha néhány (nem kistérségi központ) város polgármestere, testülete további területi igényeket terjesztene elő, hiszen a központok kijelölése akkor is meghatározó, ha államigazgatási, és nem önkormányzati hatáskörökről beszélünk. Sok olyan városban működik okmányiroda, ahol a városnak nincs esélye járási-kistérségi központtá válni, de ott is figyelnek, ahol a város egyben térségi központ.


Polgármesterek, jegyzők szerepe


A feladatok-hatáskörök nagy része nyilvánvaló, így csupán az merül fel kérdésként, hogy lesz-e szerepük, és milyen szerepük lesz ebben a városi hivataloknak, jegyzőknek. Vajon mi lesz az elhelyezés szempontja? Közös épületben, vagy külön? Jegyzői közreműködéssel, vagy anélkül?


A városi jegyzők is éppúgy nehezen élnék meg a „visszafejlesztést” mint ahogy a városi polgármesterek is személyes tragédiaként vennék tudomásul, ha elkerülne a házból az építésügy, okmányiroda, stb.,
– függetlenül attól, hogy nincs is hatáskörük,
– függetlenül attól, hogy erősen alulfinanszírozottak.


Bíznak abban, hogy a meglévő infrastruktúra és a költségek szemrevételezése a Minisztériumot is elgondolkoztatja az együttműködés irányába.

Új irány?


Amennyiben a Kormány nem a városokkal való együttműködés, hanem az elkülönített feladat-hatáskör irányába indul, és radikális mértékben „kiüresíti” államigazgatási szempontból a körzetközponti hivatalokat, akkor pedig még inkább megnő az igény a nagyobb méretű körjegyzőségek alakítására, hiszen a szellemi és technikai infrastruktúra egyaránt rendelkezésre áll. Ez egybeeshet a Belügyminisztérium törekvéseivel, mivel egy éven belül új Ötv. is várható.


Jó példa: előrelátó kistérségek


Mindenkinek a saját jövője a legfontosabb, így a kistérségeknek is a járássá válás. Van olyan kistérség, ahol előrelátóan elébe mennek az eseményeknek, és lapzárta idején már közös együttműködési nyilatkozatot tárgyalnak abban a tekintetben, hogy üdvözlik a Kormány törekvéseit, és támogatják, hogy a kistérség és járás földrajzi határai essenek egybe. Nyilatkozatot tesznek: „megőrizvén a Kistérség egységét, megteremtve egyúttal a Járást”.


Ha az irány azonos, akkor inkább fel kell szállni a vonatra, és nem gyalogolni.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu