A Parlament 2010. február 22-i ülésnapján elfogadta a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve (továbbiakban: Jegyzőkönyv) kihirdetéséről szóló 2010. évi XXVI. törvényt. A Jegyzőkönyv aláírására az Európa Tanács helyi és regionális önkormányzatokért felelős miniszterei utrecht-i konferenciája keretében 2009. november 16-án megrendezett ünnepélyes aláírási ceremónia adott alkalmat. A ceremónián Magyarország az Európa Tanács 12 tagállamával együtt élen járva, elsőként írta alá a Jegyzőkönyvet.

A Jegyzőkönyv elkészítésének indoka, hogy maga a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája csak a Preambulum részében fejezi ki, hogy „az állampolgárok közügyekben való részvételének joga egyike az Európa Tanács valamennyi tagállama által elfogadott demokratikus elveknek”, de az elv deklarálásán túl nem tartalmaz további érdemi rendelkezéseket e jog tartalmának kifejtésére. A Jegyzőkönyv a Charta e hiányosságát pótolja. Jelentősége, hogy nemzetközi viszonylatban egyedülálló módon, egyéni jogként deklarálja az állampolgárok helyi közéletben való részvételi jogát. Kifejezi az állampolgárok jogát arra, hogy meghatározzák vagy befolyásolják a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek gyakorlását.

Előkészítés

A Jegyzőkönyv kidolgozásának hosszú előkészítését felgyorsította az európai politikai kultúra napjainkban ismét előtérbe kerülő alaptézise, miszerint a demokratikus intézmények kialakításához, működtetéséhez elengedhetetlen az állampolgári részvétel biztosítása. Nem csak az Európa Tanács, de az Európai Unió működésében is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a jó kormányzás elve, új, korszerű kormányzási módszerek bevezetése. Ennek egyik eszköze az állampolgárok demokratikus részvételének erősítése is, amely jól illeszkedik abba a nemzetközi trendbe, amely a partnerségen alapuló, strukturált párbeszéd kialakítását ösztönzi az egyes kormányzati szintek, illetve a kormányzati döntéshozatalban érintett szereplők között.

Állampolgár a helyi közügyekben

A Jegyzőkönyv elfogadásának társadalmi hatása tehát rendkívül nagy. Az állampolgárok helyi közéletben való részvételi jogának nemzetközi szintű megerősítése még inkább elősegíti az állampolgárok közösségi integrálódását, és hozzájárul e demokratikus alapérték biztosításához. Különösen fontos ez a jelenlegi, ellentmondásokkal terhelt és a gazdasági válság kedvezőtlen hatásaival érintett időszakban, amikor az erőforrások szűkössége és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom megrendülése határozott fellépést igényel. A dokumentum célja, hogy szabályain keresztül erősítse a közösséghez tartozás érzését és segítsen abban, hogy a helyi közösségek olyan élettérré váljanak, ahol az állampolgárok érzik, hogy részei a közösségnek és lehetőségük van a helyi közügyek alakítására.

Szigorúan jogi szempontból közelítve a törvény megalkotásával a nemzetközi szinten vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk. Az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló törvény ugyanis deklarálja és garantálja az állampolgárok helyi közügyekben való részvételi jogának demokratikus alapelvét, meghatározza a jog tartalmát és gyakorlásának törvényes feltételeit.

A jegyzők feladatai

Az állampolgári részvétel joga széles tartalommal bír, magában foglalja a helyi önkormányzás valamennyi szegmensét egészen a helyi képviselők megválasztásától az állampolgároknak a helyi közügyek intézésébe történő konzultációs jellegű bevonásáig.

Ez előbbit tekintve kiemelést érdemel, hogy a Jegyzőkönyv külön rögzíti a részes államok (Felek) állampolgárainak azt a jogát, hogy – mint szavazók vagy jelöltek – részt vegyenek a lakóhelyük szerinti helyi önkormányzat választott testülete tagjainak megválasztásában. A Jegyzőkönyvben ez a nemzetközi szintű garancia a Felek azon állampolgáraira korlátozódik, akik a helyi önkormányzat közigazgatási területén rendelkeznek lakóhellyel. Emellett azonban nem kizárt, hogy a Felek választójogot biztosítsanak más személyeknek is, például azoknak, akik a helyi önkormányzat területén nem rendelkeznek állandó lakóhellyel, vagy nem minősülnek állampolgároknak. A jegyzők feladat- és hatáskörére figyelemmel nem is szükséges részleteznem, hogy ezen a téren a magyar jogrend messze továbbmegy a Jegyzőkönyvben rögzített minimális kötelezettségen.

A helyi döntéshozatal befolyásolását, a közösségi véleményformálást segíti továbbá az is, ha az állampolgárok a kellő információ birtokában vannak, az önkormányzatok működése átlátható. A polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek mindennapi tevékenyégét érintően gondoljunk csak az adatvédelmi törvényben rendívül széles körben értelmezett közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételére, megismerhetővé tételére vonatkozó előírásokra, vagy az elektronikus információszabadságról szóló jogszabályokban meghatározott közzétételi kötelezettségekre. Ezek teljesítésével a Jegyzőkönyvben foglaltak érvényesítését maguk a jegyzők is elősegíthetik.