I. Bevezetés

A távoltartás intézménye a magyar jogrendszer viszonylag fiatal eleme.
Bevezetésére két lépcsőben, döntően civil szervezetek nyomására, a közvélemény azóta is fennmaradó élénk érdeklődése mellett, az osztrák modell alapulvételével került sor.
A jogintézmény hatékony működtetése több hatóság szoros együttműködését igényli, amelyből jelen dolgozat – a terjedelmi korlátok miatt csak érintőlegesen – a bíróságra háruló feladatokat, és ennek kapcsán a távoltartási törvény anomáliáit vázolja, annak módosítására vonatkozó javaslatok megfogalmazásával együtt.

II.1. A távoltartás szükségessége

A jogrendszer a civilizált, békés egymás mellett élést elősegítő eszköz, amelynek célja végső soron a harmonikus társadalmi közösség létrehozása, működtetése.
A jogi előírások többnyire egybeesnek az erkölcsi normákkal.
Ilyen történelmi korszakokon átívelő, valamennyi jelenlegi társadalomban jelen lévő fontos erkölcsi szabály a gyermekek, a nők, általában a gyengébbek védelme.
Amennyiben az adott társadalomban ez az erkölcsi parancs tömegesen megszegésre kerül, szükségessé válik jogi védelem alá helyezése.
A távoltartás bevezetését szorgalmazó civil szervezetek adatai szerint a családon belüli, nem ritkán halállal végződő erőszak elharapózott, és növekvő tendenciát mutat Magyarországon, amely szükségessé tette a fenti fontos erkölcsi szabály jogi védelem alá helyezését.
A 2009. 10. 01. napján hatályba lépett „A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról” szóló  2009. évi LXXII.tv (Ttv.) tipikus példaként szolgál a jog eme klasszikus céljára, illetve az erkölcsi szabály és jogi norma egybeesése ellenére, az erkölcsi norma gyakori áthágása miatt, a jogi szabályozás szükségességére.

II.2. A távoltartás rendszerének rövid áttekintése

 A távoltartás fajtái:
 1;  Büntető eljárásban alkalmazott távoltartás
(1998. évi XIX. tv.( Be.) 138/A. § – 139. §)
Büntető eljárás során, a bűncselekményt megvalósító bántalmazás megtörténte után bíró által alkalmazott kényszerintézkedés.
Távoltartás elrendelését ügyész, magánvádló, pótmagánvádló, sértett és sértett törvényes képviselője kérheti.
Tartalma személytől és helytől való távoltartás.
Időtartama 10-től 60 napig.
Célja a sértett tanú védelme.
2;  Ideiglenes megelőző távoltartás
(2009. évi LXXII. tv. (Ttv.6.§-9.§)
Közigazgatási hatósági eljárásban, rendőrség által alkalmazott, bántalmazást, vagy további bántalmazást megelőző intézkedés.
Az eljárás hivatalból, bejelentésre, vagy a bántalmazott, illetve bántalmazott hozzátartozója kérelmére indul.
Tartalma személytől és helytől való távoltartás.
 A rendőrség a határozatot azonnal, a helyszínen köteles meghozni, előállítás esetén legföljebb 12 óra alatt.
A távoltartás időtartama: 72 óra.
Célja a családon belüli erőszak, illetve súlyosabb bűncselekmény megelőzése.
3; Ideiglenes megelőző távoltartás bírói felülvizsgálata
(2009. évi LXXII. tv. (Ttv.10.§-12.§)
Közigazgatási nem peres eljárásban bíró által alkalmazott intézkedés.
A rendőrség ideiglenes távoltartó határozatával érintettek 3 napon belül kérhetik a bírói felülvizsgálatot.
Tartalma a rendőrségi határozat törvényességének vizsgálata, amelyet a bíró helybenhagy, hatályon kívül helyez, vagy megváltoztat.
A bíró 3 munkanapon belül határoz.
Célja a rendőrség ideiglenes távoltartó határozata törvényességének vizsgálata.
4; Megelőző távoltartás
(2009. évi LXXII. tv. (Ttv.13.§-17.§)
Polgári nem peres eljárásban bíró által alkalmazott, bántalmazást, vagy további bántalmazást megelőző intézkedés.
Az eljárás hivatalból, a távoltartás meghosszabbítása iránt indul, ha a rendőrség az ideiglenes távoltartást elrendelte, illetve a bántalmazott és a bántalmazott hozzátartozójának kérelmére közvetlenül bíróságon is indulhat.
A hivatalból indult eljárást 3 napon belül, a kérelemre indult eljárást 3 munkanapon belül le kell folytatni.
Tartalma személytől és helytől való távoltartás.
A távoltartás időtartama legföljebb 30 nap.
Célja a családon belüli erőszak, illetve súlyosabb bűncselekmény megelőzése.

III. A távoltartás anomáliáinak javítására irányuló javaslatok

Nem lehet elvitatni, hogy a Távoltartásról szóló törvény legnagyobb erénye a létezése.
Ugyanakkor véleményem szerint a távoltartásról szóló törvénynek (Ttv.) az Alkotmányban szabályozott alapvető, adott esetben egymással konkuráló alapvető jogok kibékítését, összhangba hozását nem sikerült megnyugtatóan megoldania.
Egyértelmű és a gyakorlatban könnyen alkalmazható, betartható határidőket előíró szabályok hiányában nem gondoskodik hatékonyan a gyengék védelméről sem.
Nincs mindig összhangban a mögöttes eljárásjogi jogszabályokkal, speciális eszközök biztosítása nélkül, szűk határidők felállítása és bizonyítási eljárás mellőzése mellett, akadályozza megalapozott döntések megszületését, így lényegében teret hagyva a joggal való visszaélés lehetőségének, amellyel megnehezíti a kívánt cél elérését.
A fentiek alapján álláspontom az, hogy a családon belüli erőszak megelőzése, illetőleg kezelése végett szükség van a távoltartás intézményére, azonban indokolt a jogszabály módosítása, az alábbiak szerint

Szükséges az alkotmányos alapjogok egyenrangúság talaján történő összhangba hozása!
 
– Az élet, testi-, lelki egészség, emberi méltóság védelmének elsődlegessége mellett a tulajdonjog védelmét is tiszteletben kell tartani, ezért indokolt a Ttv. 5.§. (3) és (4) bekezdésének akkénti módosítása, hogy az ingatlan kizárólagos tulajdonosát ne lehessen kötelezni az ingatlantól való távoltartásra, illetve a közös ingatlantól távoltartott bántalmazó a távoltartás időtartama alatt ne viselje a közös ingatlan terheit.

Szükséges a távoltartásra vonatkozó szabályok egyértelművé tétele, a mögöttes eljárási alapelvek beépítése!

– A Ttv. 1.§. (3) bekezdése esetében a más személy által elkövetett bántalmazás passzív tűrése álláspontom szerint a családtag távoltartásra kötelezését nem alapozhatja meg;
– A Ttv. 2.§. (2) és (5) bekezdése alapján ne legyen indokolt, hogy jelzőrendszer tagjaként működő intézmény alkalmazottja a bántalmazott akarata ellenére tegyen jelzést a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, álláspontom szerint elegendő a fél felé a kötelező tájékoztatás;
– A Ttv. 3.§. (7) bekezdés szerint a családvédelmi koordinációért felelős szerv a konfliktuskezelő eljárás során csupán tájékoztassa a felet a távoltartás iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről, és a fél akarata ellenére a rendőrségen távoltartási eljárást ne kezdeményezhessen;
      – A Ttv. 5.§. (7) bekezdése alapján szükséges tisztázni azt is, hogy házi őrizet és távoltartás ütközése esetén, mely kényszerintézkedésnek van elsődlegessége;
      – A Ttv. 7.§. (1) bekezdése szerint elegendő, ha a rendőrség a helyszínen kihirdeti a távoltartásról szóló határozatát, amelyet a felek részére később is kézbesíthet;
      – A Ttv. 9.§. (1) és (2) bekezdése alapján amennyiben a bántalmazóval nem került közlésre a távoltartási határozat, az ingatlanba való visszatérése esetén sem valósulhat meg szabálysértési tényállás;
       – A Ttv. 2. § (1), 6. § (2), és 17. §-aiban foglalt jelzési, bejelentési, közlési kötelezettséget, illetve a személyi kört összhangba kell hozni, és oly módon kell pontosítani, hogy amennyiben nem elegendő a tájékoztatás, a jelzőrendszer tagjait bántalmazás lehetséges veszélye esetén a városi gyámhivatal felé jelzési, bántalmazás észlelése esetén a rendőrség felé bejelentési kötelezettség terhelje, de csak abban az esetben, ha azt az ügy ura, a bántalmazott nem ellenzi.

A Ttv. 13.§-17.§-ból a kérelemre közvetlenül bíróság előtt indult megelőző távoltartás iránti eljárás lehetőségét hatályon kívül kell helyezni!

Álláspontom szerint a jogintézmény sürgősségi jellegéből fakadóan nem indokolt, hogy a bántalmazott közvetlenül bíróságtól kérje a megelőző távoltartás elrendelését az alábbiak miatt:
– A családon belüli erőszak illetve annak veszélye azonnali beavatkozást igényel, amely közvetlen reagálásra a bíróság szervezeténél és lehetőségeinél fogva nem képes.
– Mindenképpen indokolt, hogy az eljárás csak a rendőrség előtt indulhasson meg, hisz a rendőrség van abban a helyzetben, hogy a bejelentésre azonnal tud intézkedni, helyszíni eljárás során bizonyítási eljárást tud lefolytatni és így megalapozottabb döntést tud hozni, amelyet a bíróság minden esetben hivatalból felül kell, hogy vizsgáljon.
– Ezzel párhuzamosan indokolt a távoltartási időtartam módosítása is oly módon, hogy a rendőrség legalább 5 napra rendelhesse el az ideiglenes megelőző távoltartást, illetve a bíróság a kérelem beérkeztétől számított 5 munkanapon belül folytassa le a polgári nem peres eljárást, amely határidők lehetővé tennék a megalapozott, valószínűsítés helyett tényekkel alátámasztott döntéshozatalt.